MOKK
MOKK

Mindent megterveznek az esküvőre, erre a papírra mégis kevesen gondolnak. Pedig a házassági szerződés nemcsak az osztozkodást könnyíti meg, megvédhetjük vele párunkat a felhalmozott adósságunktól.

„Nem leszek felelős a feleségem adósságaiért és jelzálogkölcsöneiért”. E passzust nem más, mint a világtörténelem legsikeresebb hadvezére, Napóleon foglaltatta bele abba a házassági vagyonjogi szerződésbe, amit Joséphine-nel 1796. március 8-án kötött, egy nappal azelőtt, hogy igent mondtak egymásnak. Cserébe hitvese azt rögzíttette, hogy semmilyen vagyoni közösséget nem vállal jövendőbelijével. 

E kijelentések meglehetősen rideg hangvételének ellenére a szerződés megkötése mögött valójában nem a másikkal szembeni bizalmatlanság állt, jóllehet a szerződést szerkesztő és okiratba foglaló közjegyző közölte az aláírást megelőzően Joséphine-nel: "kötelességem figyelmeztetni Önt, hogy ennek az embernek a kardján és a köpenyén kívül egyebe sincsen". (Napóleon ekkor még tüzértiszt volt, Joséphine pedig rendszeres jövedelemmel rendelkezett tengerentúli birtokairól.)

A talán leghíresebb házassági szerződéséért egy múzeum nem átallott félmillió eurót adni az azt felajánló magánszemélynek egy 2014 szeptemberi árverésen. Az okmány a krónikások szerint a legnagyobb szerelemben született a két fél között. Mivel azonban korábban Joséphine szabados, fényűző életet élt, míg Napóleon harci tevékenysége sem volt kockázatmentes, mindketten úgy tartották tisztességesnek, hogy életmódjuk anyagi következményei ne terheljék a másikat. Ám házassági szerződés ide vagy oda, amikor 1809 decemberében elváltak, Napóleon rendezte Joséphine összes adósságát.

A pár története hűen tükrözi, hogy a frigy előtt, nagy szerelemben kötött házassági vagyonjogi szerződés korántsem a bizalmatlanság jele – ez az idők folyamán mit sem változott. E kontraktusnak jóval inkább az a célja, hogy a párok cselekedeteinek anyagi vonzatai ne terheljék szerettüket. Ilyen például az, ha egyikük a boldogító igent követően nagyobb értékű hitelt vesz fel saját céljaira. Vagy ha a férj a szerencsejátékok rabja – rulettezik, kártyázik vagy sporteseményekre fogad –, a feleség pedig nem tud ellenállni a drága ékszereknek. És akkor még nem is említettük azt, hogy a felek válása esetére milyen jelentős biztonságot jelenthet a vagyoni viszonyok, esetlegesen a lakáshasználat, a gyermekek elhelyezése és tartása vonatkozásában is részletező szabályozást tartalmazó vagyonjogi szerződés.

Megeshet az is, hogy az egyik fél egyéni vállalkozásához kell a pénz, bőven vannak megrendelései, és ezek kielégítéséhez további, jelentős fejlesztésekre van szükség. Ám, ha a hitelt felvevő házastárs munkanélkülivé válik, vagy baleset, betegség következtében már nem tudja folytatni addigi jövedelemszerző tevékenységet, vagy ami a legsúlyosabb: elhalálozik, akkor adósságát a házastársának kell visszafizetnie.

Az olasz tenorfejedelem, Luciano Pavarotti például tíz évvel ezelőtti halálát követően 18 millió eurós adósságot hagyott a nála 34 évvel fiatalabb feleségére és 3 éves kislányukra. Élete utolsó időszakában ugyanis már nem tudott fellépéseket vállalni, a rendkívül drága orvosi kezelések pedig felemésztették a vagyonát. Komár László 6 millió forintos jelzáloghitellel tartozott, amikor 2012 októberében elhunyt, aminek törlesztésével jelentős anyagi problémákat okozott özvegyének.

Mindenki számára ismert és magától értetődő, hogy a házastársak együttesen felelnek az olyan tartozásokért, amelyeket közösen vállaltak. Például a mindkettejük által adóstársként kötött szerződésből származókért. Azzal már kevesen vannak tisztában, hogy az is közös tartozásnak minősülhet, ami a házassági életközösség ideje alatt az egyik fél egyedül vállalt kötelezettségéből keletkezik – hívja fel a figyelmet dr. Parti Tamás közjegyző, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke. Ha például csak az egyik házastárs köt hitelszerződést, akkor az ebből eredő, hitelezővel szembeni tartozásért nem csak az ő külön vagyonával, hanem a közös vagyonnal is, lényegében mindkét házastárs felelős.

A Polgári Törvénykönyv ad ugyan lehetőséget arra, hogy ha az egyik házastárs a másik hozzájárulása nélkül megkötött szerződéssel vagy károkozásával nagymértékű adósságot halmozott fel, és ez olyan mértékű, hogy a  házastársát a vagyonközösség alapján megillető részesedést is veszélyezteti, akkor a bíróság a veszélyeztetett házastárs kérésére a házastársi vagyonközösséget még az együttélés fennállása alatt megszüntesse (amelyre egyébként nem lenne lehetőség). Ebben az esetben azonban egy bíróság előtti bizonyítási eljárásra kell felkészülnie a feleknek, amelynek kimenetele egy jól megszerkesztett vagyonjogi szerződéshez képest bizonytalan.

Ha a felek biztosra akarnak menni, és szeretnék megkímélni magukat attól, hogy az ő terheik a párjuk vállát is terheljék, akkor a legjobb, ha házassági vagyonjogi szerződést kötnek. Ebben ugyanis rendelkezhetnek arról, hogy az életközösségük alatt szerzett vagyonból mi kerüljön az egyik, illetve a másik házastárs különvagyonába, vagy éppen mi legyen közös vagyon és rendelkezhetnek a felek felelősségéről is. Ilyen esetben a különvagyonával a házastárs csak akkor felel a tartozásért, ha a kötelezettséget maga is kifejezetten vállalta, például adóstárs volt a szerződésben. Egyéb esetekben pedig legfeljebb csak a közös vagyonból rá eső részével felel, de különvagyonával nem.

Fontos tudni, hogy a házassági vagyonjogi szerződés létezésének tényét közjegyző előtt központi nyilvántartásban is regisztráltathatjuk. Annak érdekében, hogy ne kelljen annak tényét minden egyes, harmadik felekkel kötött  szerződéskötésnél ismertetni az új szerződő partnerekkel. A házas felek jogviszonyán túlra ugyanis akkor hat ez a szerződés, ha azt nyilvántartásba vetetik, vagy kifejezetten tájékoztatják róla a szerződő partnereket. Ugyanakkor a közjegyző előtt magát a vagyonjogi szerződést is megköthetik a felek. 

Ha kérdése lenne e témával kapcsolatban, a közjegyzőknél kaphat felvilágosítást. Az önhöz legközelebbi közjegyző elérhetőségeit itt találja.


Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.