MOKK
MOKK

Felesleges utazás nélkül, akár itthonról is intézheti hagyatéki ügyeit az, aki külföldi vagyontárgyakat, például ingatlanokat örökölt. Mindez többünket érinti, mint gondolnánk, ugyanis a hazai hagyatékok kb. negyedében határon túli vagyonelem is található.

„Édesapám még ’56-ban ment ki Portugáliába, ott is dolgozott, ám miután nyugdíjba vonult, hazaköltözött. Sajnos nemrég meghalt, s csak akkor derült ki, hogy van egy lisszaboni bankszámlája, rajta mintegy 100 ezer euróval, amit rám hagyott” – meséli Péter, aki most tanácstalan, hogyan juthat hozzá az örökségéhez, és hol lesz a hagyatéki tárgyalás.

A jó hír, hogy nem kell költségekbe vernie magát, elrepülnie az európai uniós tagország Portugália fővárosába és ott megszállnia ahhoz, hogy hozzájusson az örökségéhez. A külföldi vagyontárgyak megszerzése ugyanis ma már a 2015. augusztus 17-én vagy azt követően elhunytak hagyatéki ügyeiben alkalmazandó Európai Öröklési Rendeletnek köszönhetően nem jelent akkora kihívást.

A bankszámlát ebben az esetben is Magyarországon, magyar közjegyző, a magyar jogszabályok alkalmazásával lefolytatott hagyatéki eljárásban fogja átadni az örökösöknek, feltéve, hogy az örökhagyó szokásos tartózkodási helye halálakor Magyarországon volt. Az Európai Öröklési Rendelet fő szabálya szerint ugyanis az örökhagyó utolsó szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam hatóságai járhatnak el a hagyatéki ügyben, és ennek a tagállamnak a jogát kell alkalmazni – tájékoztat dr. Böröcz Helga közjegyző. A rendelet szerint az örökhagyó teljes vagyona egységként kezelendő, ezért rendszerint nem játszik szerepet az egyes hagyatéki vagyontárgyak helye, még akkor sem, ha például egy horvátországi nyaralóról, azaz ingatlanról van szó.

Más a helyzet Emma és Gábor esetében, akikre Londonban, autóbalesetben elhunyt testvérük hagyta East Side-i ingatlanát, amelyben a tragédiáig lakott. Az Európai Öröklési Rendelet hatálya ugyanis nem terjed ki az Angliát, Walest, Skóciát és Észak-Írországot tartalmazó Egyesült Királyságra, sem pedig Dániára és Írországra. A brit vonatkozás azért érinthet különösen sokunkat, mert az elmúlt években több százezer honfitársunk ment ki Angliába dolgozni, emiatt jelentősen megnőhetett a külföldi vagyonelemek száma (hogy pontosan mennyivel, arról nincs kimutatás).

Ám az uniós előírás alóli kivétel nem azt jelenti, hogy a brit szigetországokban vagyontárgya(ka)t öröklők nehezebben juthatnak hozzá azokhoz, mint a többi EU-s tagállamban. Magyarország ugyanis az öröklési ügyekre kiterjedően kétoldalú jogsegélyszerződéseket kötött ezekkel az államokkal, mellettük pedig több nem uniós európai, részben szomszédos országgal. Például Bosznia-Hercegovinával, Macedóniával, Montenegróval, Szerbiával és Oroszországgal.

Nincs az országok között a magyarok által sűrűn lakott Egyesült Államok, ám ez Böröcz Helga szerint nem minden esetben gond, mert az amerikaiak lefolytatják a saját eljárásukat a magyar végzés alapján, és így az örökös hozzájuthat az örökséghez.

A közjegyzők tapasztalata szerint, amennyiben külföldi vagyonelem tartozik a hagyatékhoz, úgy tíz esetből kilencben ez ingóság és csak egy tized részben ingatlan. Mára szinte minden harmadik-negyedik hagyatékban található külföldi bankszámla, nyugdíjszámla, gépjármű vagy nyugdíjjogosultság. Összességében mindez több tízezer esetet jelenthet, ugyanis évente 120-130 ezer hagyatéki eljárásra kerül sor a hazai közjegyzők előtt. 

A hagyatéki eljárások háromnegyede 3 hónap alatt, 17 százaléka pedig 3-6 hónap alatt fejeződik be, azaz az ügyek 90 százaléka viszonylag rövid időn belül lezárul. Az, hogy bizonyos esetekben miért tart mégis akár évekig, amíg az örökösök hozzájutnak jogos örökségükhöz, sok mindenen múlik, leginkább azonban magukon az örökösökön. Az elhúzódó eljárások oka ugyanis legtöbbször az, hogy az örökösök késve hoznak a hatóságok tudomására fontos körülményeket (például az örököstársak személyét vagy újabb vagyontárgyat), továbbá a hagyatéki eljárásokkal kapcsolatos tévhitek, valamint az örökösök közötti viták is gyakori időhúzó tényezők. 

Ezért annak a családnak, amelynek az elhunyt hozzátartozója életvitelszerűen külföldön élt, dolgozott, mindenképpen érdemes arra gondolnia, hogy az elhunytnak ott is lehetett vagyona (ingatlan vagy ingó), illetve tartozása. Jó tudni, hogy ezeket az információkat egészen a hagyatéki eljárás befejezéséig, a hagyatékátadó végzés meghozataláig be lehet jelenteni, de erre ezt követően is van jogszabályi lehetőség.

Tisztában kell lenniük azonban azzal, hogy a hagyatéki vagyon feltárásában nem „nyomozhat” a közjegyző. Nem a hatóságok feladata az után kutatni, hogy milyen vagyontárgyai voltak az örökhagyónak és azok hol találhatók – ezt az örökösök nyilatkozata alapján tudják figyelembe venni, majd pontosítani az eljárás során. A vagyontárgyak felkutatása az örökösök érdeke, költsége is őket terheli. Ennek megfelelően csak akkor éri meg „nyomoztatni” az örökség után, ha hozzávetőlegesen biztosak vagyunk abban, hogy az elhunytnak voltak vagyontárgyai, méghozzá olyan értékben, ami bőven meghaladja a költségeket.

Leginkább egyébként az örökhagyó könnyítheti meg hozzátartozói dolgát, ha még életében közli velük a rájuk hagyandó vagyontárgyak jellemzőit. Hiszen minél több információ áll rendelkezésre, annál nagyobb az esélye annak, hogy az önkormányzat teljes körű leltárt ad a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnek.

 

A hagyatéki eljárás az örökhagyó személyi és vagyoni viszonyainak feltárását, az örökléssel kapcsolatos kérdések tisztázását szolgáló polgári nemperes eljárás, amelynek célja az örökösök öröklési jogcímének megállapítása. A hagyatékátadó végzés azt tanúsítja, hogy ki az örökhagyó jogutóda. A közjegyző előtt folyó hagyatéki eljárás célja a permegelőzés és perelhárítás. A hagyatéki eljárás két részre bontható: első szakasza az önkormányzati jegyző, a második szakasza pedig a közjegyző előtt zajlik. Az eljárás során tisztázandó tények: a hagyatéki vagyon mértéke, az örökösök személye, részesedésük aránya és az öröklés jogcíme (törvényes vagy végrendeleti).



Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.