MOKK
MOKK

Szerződést írni egy ajándékról? Bármennyire is abszurdnak tűnik, ez az ajándékozó és a megajándékozott érdekét egyaránt szolgálja, bizonyos esetekben pedig jogszabály is előírja.

Csaknem az utolsó pennyig elajándékozta 51 millió fontos (akkori árfolyamon közel 19 milliárd forintot érő) vagyonát 2007 szeptemberében bekövetkezett halála előtt Anita Roddick. Így a kozmetikai üzleteivel Magyarországon 2012 tavaszától jelenlévő The Body Shop brit alapítójának teljes hagyatéka – a nyilvánosságra hozott végrendelete szerint – alig 666 ezer fontra rúgott. Pedig férjével közösen alig egy évvel korábban több mint 100 millió fonthoz jutott, amikor a francia L’Oreal 652 millió fontért felvásárolta a The Body Shopot, amelyben a Roddick-házaspárnak akkor már csak 18 százalékos részesedése volt.

Csakhogy a környezettudatos, etikus kereskedelmi nézetei miatt a zöldek királynőjeként is emlegetett hölgy még életében világossá tette, nem akar gazdagon meghalni, neki a pénz semmit nem jelent, ezért nem is hagy egyetlen pennyt sem férjére, sem két lányára, Samre és Justinre. Ők azonban ezt egyáltalán nem nehezményezték, sőt saját bevallásuk szerint megkönnyebbülést jelentett számukra édesanyjuk döntése. "Ha azt mondta volna, nem hagyok rád semmit, viszont úgy határoztam, egy távoli unokatestvéredre igen, na, ez sértő lett volna" – állította a kisebbik lány, Sam, akinek azért volt miért megértőnek lennie, hiszen édesanyja halálakor egy menő londoni szexbolt, a Coco de Mer tulajdonosa volt. Ráadásul a lányok még bízhatnak abban, hogy édesapjuk a maga részét nem ajándékozza el, hanem rájuk hagyja.

Annak, aki most karácsonykor szeretne nagyobb pénzösszeget, ékszert, festményt, autót, netán vagyoni értékű jogot (például társasági részesedést, egy kft.-ben meglévő üzletrészt) ajándékozni, több dologgal kell tisztában lennie – mindenekelőtt az ajándékok értékével. A törvény megkülönböztet szokásos, illetve azt meghaladó mértékű ajándékot. Ennek megítélése relatív, befolyásolja, hogy milyen a felek anyagi helyzete. Hiszen más a szokásos egy tehetős, és más egy kevésbé jómódú családban. Általános zsinórmértékként a bírósági gyakorlat egy gépkocsi ajándékozását már nem tekinti szokásos mértékű ajándéknak.

Az ajándék értéke 

Az ajándék értéke azért fontos, mert ez alapján is eldőlhet, hogy érdemes-e szerződést írni az ajándékozásról, bizonyos esetekben pedig nincs is választás, mivel ezt jogszabály kötelezővé teszi. Kisebb ajándékokról (például a legfeljebb néhány tízezer forintba kerülő karóráról, bicikliről) nem szokás szerződést írni. Értékesebb ingóságoknál (például autónál) azonban célszerű, ingatlan ajándékozásakor pedig egyenesen kötelező, ugyanis a földhivatal csak közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján jegyez be tulajdonjogot. A termőföld ajándékozására speciális szabály vonatkozik: azt ugyanis ma már csak közeli hozzátartozónak, valamint önkormányzatnak, államnak vagy bevett egyháznak lehet elajándékozni. Főszabály szerint a házastársaknak közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalniuk az ajándékozási szerződésüket, kivéve ingók szokásos mértékű ajándékozásakor, ha az ajándék átadása megtörtént.

Azért van jelentősége annak, hogy az ajándékozást okiratba foglalták-e, mert ez esetben az ajándékozás – az illetékről szóló törvényben meghatározott kivételekkel – illetékköteles. Mint ahogy akkor is, ha az ajándék értéke meghaladja a 150 ezer forintot. Az ilyen ajándékozást az átadást követő 30 napon belül be kell jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, azaz egy idei karácsonyi ajándék esetén legkésőbb 2018. január 23-áig. Az ajándékozási illeték általános mértéke 18 százalék, míg a lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozása esetén 9 százalék. Fontos tudni, hogy bizonyos esetekben nem kell illetéket fizetni, például, ha egyenes ági rokonunknak, azaz gyermekünknek, unokánknak, szülőnknek, nagyszülőnknek, illetve házastársunknak ajándékozunk.

Üzletrészt is lehet

Egy kft. üzletrészét a társaság tagjai egymásnak szabadon elajándékozhatják. A társasági szerződésben azonban beleegyezéshez köthetik a tulajdonrész külső személyre történő átruházását. Erről a társaság taggyűlése dönt, de ha 15 napon belül nem nyilatkoznak, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Az üzletrész elajándékozását írásba kell foglalni, viszont az a társasági szerződés módosítását nem igényli.

Az ajándékozást lehet feltételekhez is kötni. Például csak akkor lesz a rokonunké vagy a barátunké az üzletrész, ha azt nem adja tovább egy meghatározott ideig – esetleg az ajándékozó egyik versenytársának. Ha ezt az ajándékozott megszegi, akkor az ajándékozó jogosult arra, hogy az ajándékot visszakövetelje – ez alól csak a szokásos mértékű ajándék a kivétel.

Mikor jár vissza?

Visszakövetelhető az ajándék, ha a megajándékozott vagy egy családtagja valamilyen súlyos jogsértést (például testi sértést) követ el az ajándékozó vagy annak közeli hozzátartozója ellen. Az ajándékozó akkor is visszakövetelheti az ajándékot, ha a létfenntartása érdekében szüksége lesz rá. Kevesen tudják azonban, hogy az ajándék visszakövetelése a törvény szerint csak ötéves elévülési időn belül történhet meg.

Ugyanakkor az ajándékozó is megtagadhatja a szerződés teljesítését, ha a saját körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás következik be, ami miatt a szerződés teljesítése nem várható el tőle. Ilyesmi többnyire akkor történik, ha a felek között úgy megromlik a viszony, hogy az ajándékozó meggondolja magát, vagy pedig anyagi helyzetében történik negatív változás (például betegség, csődeljárás), és így már nem engedheti meg magának azt, hogy egy vagyontárgyat elajándékozzon.

 

Aki szeretné írásba foglaltatni az ajándékozást, annak célszerű a megajándékozottal közjegyzői okiratba foglalt ajándékozási szerződést kötnie. Ilyenkor ugyanis az okiratban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén az ajándék peres eljárás nélkül követelhető, közvetlenül végrehajtható lesz. A megajándékozott sem jár rosszul, ha az ajándékozási szerződést közjegyző készíti el, mert a közokirat mindkét fél vonatkozásában közvetlenül végrehajtható okirat. Amennyiben például az ajándékozó az ajándékot a szerződésben meghatározott határidőben, indokolatlanul nem adja át a megajándékozottnak, akkor az ajándékozótól akár végrehajtási eljárás keretében is kikényszeríthető annak átadása.



Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.