MOKK
MOKK

Egyre több férj és feleség ismeri fel, milyen előnyei vannak, ha házassági vagyonjogi szerződést kötnek egymással. Ez ugyanis nemcsak egy válás miatti osztozkodásnál jöhet jól, hanem ezzel az eladósodott fél például megvédheti vétlen párját a súlyos anyagi következményektől.

Szokatlan házassági szerződés alanya lett a trónörökös Vilmos herceg. A kontraktust ugyanis nem ő, hanem a brit királyi család kötötte meg Kate Middletonnal. Ennek legszigorúbb kitétele szerint a pár jövendőbeli gyerekének felügyeleti joga Vilmost illeti meg, válásuk esetén pedig Kate minden jogát és a nemesi címét is elveszíti. Azonban Vilmos elhalálozása esetén komoly összegre számíthat. Végül Kate aláírta a szerződést, noha az például olyan szokatlan dolgot is előírt neki, mint hogy majdani terhessége alatt hány kilót hízhat.

A házassági szerződés intézményét Nicole Kidman amerikai színésznő arra használta fel, hogy ösztönözze a korábban súlyos alkohol- és drogproblémákkal küzdő Keith Urbant arra, ne essen ismét kísértésbe. Ez utóbbi esetben ugyanis nemcsak elvonókúrára lenne köteles elmenni, de semmit sem kapna Kidman 150 milliós vagyonából, ugyanakkor minden közösen eltöltött év után 640 ezer dollár üti a markát.

Meghökkentőbb feltételt tartalmazó házassági szerződést íratott alá Kidman exe, Tom Cruise következő nejével. Eszerint utasíthatta Katie Holmes-t arra, hogy kikkel barátkozzon, milyen ruhát hordjon, és milyen frizurát viseljen. Cserébe minden együtt töltött évért hárommillió dollár járt neki, kapott egy kaliforniai házat is, és a 11 év együtt töltött idő után megillette Cruise teljes vagyonának a fele.

A példáinkban említett tartalmú és feltételű házassági szerződések – a magyar jogrendszer különbözőségének okán is – ritka kivételtől eltekintve Magyarországon nem jellemzőek. Alapvetően ingatlanok, autók, értékpapírok, bankszámlák, üzletrészek kerülnek az idehaza megkötött házassági vagyonjogi szerződésekbe, de sokan egészen aprólékosan szabályozzák jövőbeli vagyoni viszonyaikat. Egyesek azt is kikötik, melyik fél fizeti majd az internet-előfizetést, vagy kit terhel az egyik házastárs által felvett diákhitel visszafizetése.

Egyre többen kötnek egyébként házassági vagyonjogi szerződést Magyarországon, azok száma az elmúlt két évben a duplájára nőtt – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által vezetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásából. A növekedés nemcsak a válások szaporodásával magyarázható, hanem azzal is, hogy egyre többen kelnek egybe, a házasságok száma a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2014-es 38,7 ezerrel szemben 2017-ben már 50,5 ezerre rúgott. És szerencse, hogy egyre többen felismerik, hogy a vagyonjogi kérdések házasság előtti, illetve esetleg a házasság alatti rendezése elsősorban a házastársak biztonságáról szól.

Még sok a tévhit

A házasságok számának hazai növekedése ellenére még ma is sokan bizalmatlanok, hiszen keveset tudnak e vagyonjogi megállapodás előnyeiről. Mindez nem meglepő annak fényében, hogy továbbra is számos tévhit él a házastársakra vonatkozó vagyonjogi szabályokkal kapcsolatban – derült ki a MOKK friss, online elvégzett kutatásából.

A magyarok 39 százaléka nem tudja, hogy a házasságkötés utáni szerzemények fő szabály szerint közös vagyonnak minősülnek, 42 százalékuk pedig nincs tisztában azzal sem, hogy a házasság ideje alatt nemcsak a szerzett bevételek, hanem az adósságok is közösek. Az még kevesebbek (36 százalék) számára ismert, hogy mi célt szolgál a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartása. Pedig ha e nyilvántartásba nincs bejegyezve a szerződés, a házasfelek könnyen bajba kerülhetnek a hitelezőkkel szemben.

A kutatásban résztvevők 35 százaléka nem tudta, hogy a házasság fennállása alatt az egyik fél részére ajándékozott vagy általa örökölt vagyontárgy is különvagyonnak minősül.  Ezzel szemben meglepően sokan, 75 százaléknyian válaszoltak helyesen arra a kérdésre, hogy mi lesz a sorsa az egyik fél által még a házasságkötés előtt alapított cégből származó vagyonnak. Nevezetesen, hogy a cég ugyan a házastárs különvagyonához tartozik, de az abból származó bevételek – például osztalék – közösek, mert a házasság ideje alatt a különvagyonból származó haszon közös vagyonnak tekintendő.

Tovább növelhetné a házassági vagyonjogi szerződések számát, ha egyre többekben tudatosulna, a házasfeleknek lehetőségük van arra, hogy egy ilyen megállapodással elkülönítsék az adósságaikat. Ezzel számos kockázattól, így egy vállalkozás csődjének, egy nem fizetett hitel vagy károkozás következményeinek terhétől is megkímélhető a másik fél.

A házassági vagyonjogi szerződés emellett azt is befolyásolhatja, hogy mi kerül a házastárs hagyatékába, így az öröklésre is kihathat. Fontos szerepe lehet például második vagy többedik házasság esetén, főként, ha több kapcsolatból is születtek gyermekek. A házassági vagyonjogi szerződéssel azt is egyértelművé tehetjük, hogy mi minősül az örökhagyó különvagyonának, és hogy mely részre jelenthet be házastársi vagyonközösségi igényt a túlélő házastárs. A vagyonjogi szerződés így tiszta helyzetet teremthet, és nagyban elősegítheti, hogy az elhunyt társa és a korábbi házasságból származó gyerekek között békés maradjon a kapcsolat.



Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

MOKK BrandChannel

Hogyan köthetnek szerződést biztonságosan a testi fogyatékkal élők?

Ami az átlagember számára ujjgyakorlat, az a testi fogyatékkal élőket megoldhatatlan feladat elé állíthatja. Hát még egy szerződés vagy írott nyilatkozat, aminek nemcsak az értelmezése, hanem már az elolvasása, aláírása is gondot okozhat nekik. Szerencsére azonban megoldható, hogy a lehető legnagyobb biztonságban legyenek ilyenkor is.