Tartalmas pihenés, sok utazás, játék az unokákkal – a legtöbben ezt várjuk a nyugdíjas éveinktől. A valóság azonban keresztülhúzhatja a számításokat. Kevesen veszik figyelembe, hogy az átlagnyugdíj 2050-re a jelenlegi nyugdíj 79%-ra csökken, így a jövő nyugdíjasai egyre kisebb hányadát lesznek képesek kifizetni azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak, amelyeket ma még megengedhetnek maguknak.

A felmérések szerint a társadalom elöregedése miatt egyre kevesebb aktív korú lesz kénytelen finanszírozni egyre több nyugdíjast. Ma sem jó a helyzet, 2050-re azonban két keresőre jut majd egy nyugdíjas korú, a 65 év feletti lakosság aránya pedig 26 százalék lesz.

Ez azt eredményezi majd, hogy drasztikusan csökken az állam által fizetett járandóság összege. Hiszen egyre kevesebb lesz a járulék, s ezt a folyamatosan csökkenő összeget egyre több nyugdíjas között kell elosztani. Lehetetlen tovább emelni a járulékterhet, az már így is az egyik legmagasabb Európában, vagyis a jelenlegi átlagbérből – ami jelenleg kevesebb mint nettó 150 ezer forint – jelenértéken számolva 2050-re csak nagyjából százezer forint nyugdíjra lehet majd számítani. Ez jelentős, több mint 30 százalékos visszaesést jelent, ebből az összegből nem finanszírozható méltó életvitel a lakosság jelentős részének.

Az embereknek nincs sok választásuk – hiszen a demográfia alakulásán nem lehet egyénileg változtatni – maguknak kell kiegészíteniük az állami nyugdíjukat. A már régóta támogatott konstrukciók mellett – pénztári tagság, nyugdíj-előtakarékossági számla – 2014 januárja óta a nyugdíjbiztosításokhoz is kapcsolódik adókedvezmény. A befizetett összeg húsz százaléka, legfeljebb évi 130 ezer forint a maximálisan elérhető kedvezmény, amellyel a biztosítási megtakarítás növelhető.



Az oldalon elhelyezett tartalmat az NN Biztosító készítette, előállításában a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.