NN Biztosító
NN Biztosító

Bár mindössze két év alatt hét százalékot csökkent a nők és férfiak közti bérszakadék, és sokan, sokat tesznek azért, hogy az említett arány még jobb legyen, még messze vagyunk Magyarországon attól, hogy a fizetésekben is egyenlőség legyen.

A sikert pénzben mérő amerikai Forbes magazin augusztus végén tette közzé a legjobban kereső hollywood-i színészek listáját, majd ennek mentén ki is tört a botrány. Nem csoda, hiszen kiderült, hogy az Álomgyár dolgozói közül újabban Mark Wahlberg a „legértékesebb”: a Transformers filmek sztárja tavaly egész pontosan 68 millió amerikai dollárt zsebelt be. Ez még önmagában nem is lenne probléma, amennyiben ez az összeg nem lenne nagyjából a két és félszer annyi, mint Hollywood aktuálisan legjobban honorált színésznőjének éves bevétele. Emma Stone, a Kaliforniai álom friss Oscar-díjas színésznője a maga 2016-ban megkeresett 26 millió dollárjával a férfi színészek listáján így csupán a tizenötödik lehetne.

Bár az amerikai feministák egyből szexizmus kiáltottak, és maguk a sztárinák – köztük Emma Stone, valamint a Hollywood-i színésznői fizetéseket jelentősen feltornázó Jennifer Lawrence – is felszólaltak a Hollywood Pay Gap, illetve a bérkülönbségeken keresztül a nők hátrányos megkülönböztetése ellen, az okok ennél jóval összetettebbek. Miközben nem kérdés, hogy a filmszínésznők aránytalan díjazása tökéletesen igazságtalan, az elemzők szerint leginkább az áll a jelenség hátterében, hogy jó ideje az akciófilmek, különösen azok szuperhősös változatai Hollywood legnagyobb kasszasikerei, melyek jóval több férfi színésznek kínálnak fajsúlyos szerepeket.

©

Napestig lehetne sorolni és elemezni a különböző gazdasági szempontokat és strukturális problémákat, ám még mielőtt telesírjuk a kispárnát a fent említett színésznők lespórolt dollármilliói miatt, jó kérdés, hogy mennyiben általános jelenség a nők és a férfiak közti bérszakadék.

A jelenség ugyan általános az egész világban, de a jó hír az, hogy mi magyarok, a bérkülönbségek ledolgozásában nemzetközileg is jó helyen állunk. Míg két évvel ezelőtt minden pozíciót és szakmát egybevetve átlagosan 20 százalék körül járt itthon a nemek közti bérszakadék, addig ma 13 százalék körüli különbségről beszélhetünk – állítja a HR szakértő, toborzási specialista, Istenes Viktória.

Megsúgod, hogy te mennyit keresel?

Az, hogy egyáltalán még létezik eltérés a nők és a férfiak javadalmazása között, nyilván nagyban múlik a történelmi és kulturális hagyományokon, továbbá a vezetők és a cégtulajdonosok hozzáállásán. Ugyanakkor a HR-es szerint mára kikopóban van az a réteg, aki máig a régi beidegződések szerint gondolkodik, miszerint egy nőnek kevesebb pénz jár ugyanazért a pozícióért. Ezen túl az átláthatóság hiánya is útjában áll az egyenlőségnek: Magyarországon továbbra is tabu a bérekről beszélni. A munkaszerződésekben például sok helyen máig kikötik, hogy a fizetés bizalmas információ: a munkavállaló, amennyiben elárulja, különféle retorziókra számíthat – teszi hozzá Istenes Viktória.

A gyorsan és látványosan javuló arányok ellenére a nemek közti bérkülönbség vajon mikor tűnik el örökre? Egyáltalán megszűnhet-e? Istenes Viktória úgy látja, a nők sajátos karrieríve valószínűleg még jó ideig akadálya lesz az egyenlőségnek: miközben a mai apák egyre többet segítenek, a gyerekvállalás miatt a nőknek ugyanazt a távot továbbra is rövidebb idő alatt kell lefutniuk. „Tény, hogy egy két-három, vagy még több éves karrierszünet után a nőknek borzasztóan nehéz visszatornázniuk magukat ugyanarra a szintű pozícióra, és akkor még nem beszéltünk a bérfejlesztés lehetőségeiről. Amíg a gyerek nem lesz legalább felső tagozatos, addig viszonylag kevesen tudnak teljes munkaidőben visszatérni a munkaerőpiacra: négy-hat órában, vagy más atipikus foglalkoztatási formában dolgoznak” - állítja szakértőnk.

Ugyan a javuló tendenciák alapvetően optimizmusra adnak okot, azoknak, akik most még érzik a fizetésbeli különbségeket, érdemes azt is szem előtt tartani, hogy ennek milyen hatása lesz későbbi éveikre. Nem szabad tehát megfeledkezni arról sem, hogy az önérvényesítésért folytatott küzdelem, és a szerepek közt zsonglőrködés mellett okosan készüljenek a jövőre úgy, hogy lehetőségeikhez képest minél többet tesznek félre a nyugdíjas évekre. 

 

Amennyiben úgy érzi, esetleg ki is számolta, hogy az állami nyugdíj nem feltétlenül lesz elegendő ahhoz, hogy fenntartsa a kívánt életszínvonalat, számtalan előtakarékoskodási lehetőség közül választhat. Amennyiben megbízható megtakarítási formát keres, a Motiva garantált nyugdíjbiztosítás nagyszerű megoldás lehet, főként azért, mert garanciát nyújt a szerződésben előre meghatározott összeg kifizetésére a lejáratkor. Ráadásul, mivel 2014. január 1-től az állam adójóváírással támogatja a nyugdíjbiztosításokat, így az adott naptári évben az ügyfél által a nyugdíjbiztosítására befizetett díj 20%-ával megegyező, maximum évi 130 ezer forintos adójóváírást vehet igénybe az SZJA törvényben meghatározottak szerint. A Motiva garantált nyugdíjbiztosítást mindazok elindíthatják, akiknek még legalább tíz évük hátra az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig, továbbá jelenleg nem jogosultak nyugdíjszolgáltatásra, keresőképesek, nem állapítottak meg náluk 40%-ot elérő egészségkárosodást és nincs folyamatban egészségkárosodás mértékének megállapítása. Mostantól pedig a rendszeres díjas Motiva nyugdíjbiztosításokhoz köthető egyes kiegészítő biztosításokkal a biztosítás tartama alatt bekövetkező 40%-ot elérő egészségkárosodás esetén is biztonságban tudhatják nyugdíjcélú megtakarításaikat.



Az oldalon elhelyezett tartalom az NN Biztosító megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

NN Biztosító BrandChannel

Még a reggeli kocogásból is lehet baj: így védheti ki a leggyakoribb sportbaleseteket

Évente tízezreket ér baleset sportolás, autóvezetés, motorozás vagy éppen az esti séta közben, de sokan sérülnek meg saját otthonukban is. Melyek a leggyakoribb sérülések, mit érdemes betenni a nyaralásra összeállított elsősegélydobozba, és mit kell tennünk, ha éppen a mellettünk kerékpározó esik egy hatalmasat? Erről kérdeztük a szakorvost.