NN Biztosító
NN Biztosító

Milyen kiadásokkal számolhatnak azok a tehetséges diákok, akik nem valamelyik magyar egyetemre felvételiznek, hanem külföldön – például Angliában, Németországban vagy Finnországban – szereznének diplomát? Hol van tandíj, és hol nincs? És hogyan lehet faragni a megélhetési költségeken? Utánajártunk.

Nagyjából tizenháromezer magyar hallgató tanul külföldön – tudjuk meg az angol és német nyelvű oktatási programokat, illetve külföldi felvételi felkészítőt kínáló Engame Akadémia kutatásából. A magyarok „kedvence” Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság, de Dániában, az Egyesült Államokban és Hollandiában is egyre többen tanulnak. Aki ugyanis kiváló egyetemet választ, friss diplomásként nemcsak az itthoni, de a nemzetközi munkaerőpiacon is jó esélyekkel indul. Ráadásul a kinti tanulás nem csak a tehetős szülők gyerekei számára elérhető, különféle ösztöndíjakkal, tandíjmentes képzés választásával jócskán faragni lehet a kiadásokon.

Ahol nincs tandíj, és ahol van 

A külföldi továbbtanulást tervezgető magyar diákok – és a várható kiadásokat kalkuláló szülők – dolgát megkönnyíti, hogy EU-s állampolgárként több európai országban, például Svédországban, Dániában, Finnországban, Ausztriában, Németországban és Skóciában is tandíjmentesen tanulhatnak, ha az állami fenntartású egyetemek, főiskolák képzései közül választanak. Igaz, a legtöbb ország felsőoktatási intézményei kérnek némi anyagi hozzájárulást a hallgatóktól, de ezek összege nem haladja meg a néhány tízezer forintot. A német egyetemeken például a 200 eurós, vagyis nagyjából 60 ezer forintos szolgáltatási díjat kell befizetni, ez azonban mindenféle hallgatói szolgáltatás igénybevételére feljogosítja az egyetemistákat. Az osztrák egyetemeken körülbelül 18 eurós, vagyis 5-6 ezer forintos, a dániai felsőoktatási intézményekben pedig 100 eurós, vagyis 30 ezer forintos regisztrációs díjjal kell számolni – utóbbi magában foglalja a tartózkodási és a munkavállalási engedély adminisztrációs díjait is.

Azoknak, akik Angliában, Hollandiában, Olaszországban, Spanyolországban vagy Franciaországban szeretnének tanulni, tandíjat kell fizetniük – ennek összege azonban országonként, sőt akár intézményenként, karonként különböző lehet. Franciaországban például az alapszakos tandíj mindössze 350 euró, vagyis 100-110 ezer forint évente, míg a mesterszakokon évente 400 eurót, nagyjából 120-130 ezer forintot kell fizetni. Spanyolországban a felvett tantárgyak száma alapján kell fizetni, de nagyjából 800-1000 euró, vagyis 240-310 ezer forint az éves tandíj, míg Olaszországban körülbelül 1800-2000 eurós kiadással kell számolni. Az angliai felsőoktatási intézményekben magasabbak a tandíjak, az állami fenntartású egyetemek akár 9250 fontos, vagyis több mint hárommillió forintos éves tandíjat is kérhetnek a hallgatóktól, így a magyar diákoktól is. Igaz, a magas összegért cserébe a világ legjobbjai között számon tartott felsőoktatási intézményekben tanulhatnak.

Az egyesült államokbeli egyetemek tandíjai is borsosak, de, ha egy jó egyetem, például a Harvard fantáziát lát egy tehetséges diákban, nem jelenthet gondot, hogy nem tudja kifizetni a tandíjat – emeli ki Zeitler Ádám, a külföldi továbbtanulásra készülő diákok felkészítésével is foglalkozó, progresszív oktatási programokat kínáló Milestone Institute egyik vezetője. „Viszont minél gyengébb egy egyetem, annál kevesebb pénzből gazdálkodik, annál kevésbé tud támogatni tehetséges hallgatókat, ezért is érdemes magas célt kitűzni.”

Milyen a felvételi?

A külföldi (elsősorban a brit) felvételi rendszer jelentősen eltér a magyartól, többlépcsős folyamatról van szó. „A legszembetűnőbb különbség az, hogy az Egyesült Királyság egyetemein a felvételi során nem csak a kiemelkedő tanulmányi átlag a fontos: minden egyes diák komplex jelentkezési profilját vizsgálják, legalább annyira fontosak az iskola melletti saját projektek, versenyeredmények, érdeklődési körök és egyéb iskola melletti tevékenységek, mint az érdemjegyek” – mondta az Engame Akadémia alapítója, Lévai Balázs. Hozzátéve azt is: „Előfordulhat, hogy egy kitűnő átlagú diákot nem vesznek fel egy adott szakra, míg egy gyengébb tanulmányi eredményű, de erősebb, izgalmasabb profilú diákot igen.”

Kollégium, menza, utazás

A családi költségvetés tervezésekor persze nemcsak a tandíjjal és a regisztrációs díjjal, tanulmányi hozzájárulással kell számolni, hanem a megélhetés költségeivel. Lévai Balázs szerint havi 800-1000 font, vagyis 280-360 ezer forint körüli összeg fedezi a lakhatási és a megélhetési költségeket az Egyesült Királyságban. Hollandiában és Németországban ennél valamivel alacsonyabb, míg a skandináv országokban és az Egyesült Államokban magasabb összeget kell félretenni a mindennapi kiadásokra.

„Vannak egyetemi városok, mint például Oxford, ahol az élet olcsóbb, mert az ott tanuló diákokra rendezkedett be a város. Ennél eggyel drágább, ha egy hallgató valamelyik nagyvárosban, mint például Manchesterben, Birminghamben vagy éppen Edinburgh-ben él és tanul, míg a legdrágább a főváros, London” – mondja a brit továbbtanulást tervezők várható kiadásairól Zeitler Ádám. Jó hír azonban, hogy míg néhány éve még jókora összeget félre kellett tenni egy-egy hazautazásra, az egyre szaporodó fapados járatok és a repülőjegy-akciókra specializálódott oldalaknak köszönhetően kis szerencsével és némi utánajárással már 15-20 ezer forintért is lehet retúrjegyet venni a nagyobb európai városokba.

Így lehet csökkenteni a kiadásokat

Több eszközzel lehet faragni a kiadásokon, ahogy Zeitler Ádám is megjegyzi, vannak olyan, a Milestone-nál végzett és jelenleg is külföldön tanuló diákok, akiknek a családja semmit nem érez a kinti tanulmányok költségeiből, ők ugyanis az egyetem mellett dolgoznak, és ösztöndíjat is kapnak.

A külföldön tanulók különféle ösztöndíjait Zeitler Ádám három csoportba sorolja. Az elsőbe az olyan ösztöndíjak tartoznak, amelyek alanyi jogon járnak bizonyos hallgatóknak, ilyenek például a felekezeti vagy az európai uniós ösztöndíjak, ezekért nem feltétlenül várnak el valamilyen előzetes teljesítményt. A második csoportba tartoznak azok az ösztöndíjak, amelyeket a tanulmányi vagy éppen a sportteljesítmény alapján kaphatnak meg a hallgatók, míg a harmadik csoportba a szociális ösztöndíjakat lehet sorolni – ezeket az egyetemek a pályázók családi és anyagi háttere alapján ítélik oda. Megnéztük néhány brit egyetem támogatási listáját: van, ahol a legalább 4,5-ös érettségi átlaggal érkező elsőévesek 800 ezer forintnak megfelelő összegű ösztöndíjat kapnak, máshol azoknak adnak szociális támogatást, akiknek a szülei maximum 25 ezer fontos (körülbelül 8,7 milliós forintos) éves bevétellel rendelkeznek.

A magyar hallgatók közül sokan diákmunkát is vállalnak, erre ugyanis bőven van lehetőségük. A szakemberek szerint az Egyesült Királyságban például maguk az egyetemek is hirdetnek állásokat, de bőséges a választék az olyan szakmai gyakorlatokból is, amelyekből nemcsak anyagilag, hanem szakmailag is jól lehet profitálni. A kint tanuló magyarok persze néhány hét alatt arra is rájönnek, hogyan spórolhatnak: van, aki kerékpárral közlekedik, mások a diákkedvezményeket veszik igénybe.

Mennyit ér a külföldi diploma?

„Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Angliában és Amerikában minden egyetemen jó az oktatás. Pedig a kép sokkal árnyaltabb, nyugaton vannak intézmények, amelyek a világ élvonalába tartoznak, de vannak jó, közepes és kifejezetten gyenge egyetemek is” – mondja a Milestone Intézet vezetője. Érdemes megnézni a különféle nemzetközi és helyi felsőoktatási rangsorokat, a listák készítői ugyanis olyan szempontokat is felhasználnak, amelyek a továbbtanulók számára is érdekesek lehetnek az egyetemválasztáskor: például a felsőoktatási intézmények nemzetközi elismertségét, a külföldi hallgatók és oktatók arányát, a munkaerőpiaci elismertséget, sőt van olyan lista is, amely a végzettek átlagfizetése alapján rangsorolja az egyetemeket.

Az mindenesetre biztos, hogy az elismert külföldi diploma „visszahozza az árát”. Több kutatás bizonyította ugyanis, hogy könnyebben találnak állást, és jobban is keresnek azok a fiatal munkavállalók, akik külföldön is tanultak, a cégek ugyanis nagyra értékelik a kint megszerzett készségeket, a magas szintű nyelvtudásról nem is beszélve. A diplomás-pályakövetési rendszer legutóbbi adatai szerint 15 százalékkal többet keresnek azok a diplomások, akik egyetemi éveik alatt külföldön végeztek legalább egy szemesztert.

 

Hogyan tudunk felkészülni?

Az NN Biztosító kutatása* szerint a szülők több mint 40 százaléka fontosnak tartja, hogy gyermeke lehetőséget kapjon akár külföldön továbbtanulni, azonban mindössze 19 százalékuk tesz félre rendszeresen a gyermek jövőjére. Az NN Életkapu programja ebben is segíthet: a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás hosszú távú rendszeres megtakarítási lehetőséget nyújt a családoknak, forintban. A megtakarítás nem célhoz kötött, így a tartam végén a felhalmozott összeg tandíjra vagy a külföldi továbbtanulás egyéb költségeire is fordítható. 

*A kutatást az NN Biztosító megbízásából az NRC készítette 2018 februárjában online megkérdezéssel, 25-60 éves, 3-14 éves gyereket nevelő szülők mintáján. A felmérés reprezentatív nem, korcsoport, végzettség, településtípus és régió alapján.



Az oldalon elhelyezett tartalom az NN Biztosító megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

NN Biztosító BrandChannel

10 tipp, hogy több pénze legyen 2018-ban

Még csak pár hét telt el 2018-ból, de máris van olyan újévi fogadalma, amit nem tartott be? Mutatunk néhány trükköt, amivel ha mostantól nem is vesszük rá a rendszeres testedzésre, segítségükkel pénzügyi szempontból biztosan sikeresebb évet fog zárni, mint a tavalyi.

NN Biztosító BrandChannel

Mikor keres végre ugyanannyit egy nő és egy férfi?

Bár mindössze két év alatt hét százalékot csökkent a nők és férfiak közti bérszakadék, és sokan, sokat tesznek azért, hogy az említett arány még jobb legyen, még messze vagyunk Magyarországon attól, hogy a fizetésekben is egyenlőség legyen.