Hamarosan a feje tetejére állhat minden, amit az autózásról eddig tudtunk

Hamarosan a feje tetejére állhat minden, amit az autózásról eddig tudtunk

Utolsó frissítés:

OBU City Szerző:

OBU City
OBU City

Az internet megállíthatatlan terjedése az autózást is teljesen átformálja. A változások motorja az Internet of Things (IoT), vagyis a „Dolgok Internete”, és noha a forradalmi újításokra még várni kell pár évet, a jövő alakulását már ma is érzékelhetjük.

A változások forrása mi más lenne, mint az egyre szofisztikáltabb szoftverek, hiszen a „Dolgok Internete” kifejezés azt jelenti, hogy a gépek már nemcsak velünk, hanem egymással is kommunikálni tudnak. Ezek lehetnek autók, közlekedési lámpák, de gyakorlatilag a hajszárítótól a repülőgép-hajtóműig bármi, amit érzékelőkkel és adatátvitelre képes mikrocsippel szerelnek fel.

Az autóink természetesen már jó ideje okosak: van bennük navigáció, az autóhifihez vagy beépített telefonhoz csatlakoztatni lehet a telefonunkat, néhány újabb modell pedig folyamatos internetkapcsolattal is rendelkezik. Mi több, az autóipar az elsők között ismerte fel az internet kínálta lehetőségeket, hiszen a számítógép vezérelte szórakoztató-elektronikával felszerelt modellek már a kilencvenes években megjelentek.

A rengeteg elektronikus kütyü azonban még nem változtatta meg azt, hogyan autózunk, kis túlzással mindössze a szervizekben lett kötelező tartozék az fedélzeti diagnosztikai (ODB) csatlakozó és a laptop. Ez hamarosan megváltozik, ebben minden iparági elemző egyetért. Ennek egyszerű oka, hogy ha a hagyományos márkák nem is használják ki az internetben rejlő lehetőségeket, egyre több külső szereplő jelenik meg a piacon, akiknek viszont éppen ez a célja. A legmeggyőzőbb példa az önvezető autót először (és talán túl hamar?) piacra dobó Tesla, ám rajtuk kívül tucatnyi olyan cég van, amelyek szoftveres fejlesztésekkel kívánják megreformálni a mobilitást. Ön hallott már a Mobileye-ról? Valószínűleg nem, pedig ez a kis izraeli mérnök- és szoftveriroda 25 autógyártónak, köztük a BMW-nek szállít éjjellátó, táblafelismerő és egyéb szenzorokat és kamerákat, a céget pedig nemrégiben 15 milliárd dollárért vásárolta fel a processzorgyártó óriás Intel.  

Kitekintés a múltba: az első „okos” autók

Az első olyan autót, amely menet közben is folyamatosan kapcsolatban volt a gyártó szervereivel, a General Motors dobta piacra. Az autókba szerelt OnStar névre keresztelt rendszer lelke egy ugyanolyan kommunikációs modul volt, mint ami az akkori rádiótelefonokban is beszerelésre került, és amely adatokat továbbított a telefontársaságon keresztül a gyártóhoz. Az újítás a General Motors számára kétszeresen is bevált: egyrészt rengeteg információhoz jutott a sofőrök vezetési szokásaitól a baleseti statisztikákig, másrészt létrehozott egy új bevételi forrást, a kommunikációs szolgáltatást.

Az OnStar sikerét kezdetben (1966-ban) beárnyékolta, hogy nem mindenki volt vevő az újdonságokra, a szellem azonban kiszabadult a palackból, és egyre több cég látott lehetőséget a dologban. A fordulat a kétezres évek közepére kezdett kiteljesedni, amikor az autóba épített elektronikai rendszerek okostelefonokat használtak az adatok továbbítására. Itt jelentek meg a színen a kizárólag szoftveres cégek, az ő jelenlétüknek (is) köszönhetően állunk most még nagyobb változások előtt.

De miért öntik a pénzt az autógyártók maguk is az elektronikai fejlesztésekbe? Azért, mert ha az elmúlt években igencsak olcsóvá vált szenzorok segítségével előre tudnának jelezni műszaki hibákat, vagy csökkenteni a balesetek számát, azzal komoly lépéselőnybe kerülnének a konkurensekkel szemben. Most a fejlődésnek abban a szakaszában vagyunk, amikor a gyártók épp tanulják a már meglévő, óriási mennyiségű információt strukturáltan feldolgozni és abból a megfelelő következtetéseket levonni, ez pedig – a keletkező adat nagysága miatt – igen komplex feladat. Egy mai középkategóriás autó több tucat miniatűr számítógépet és szenzorok sorát tartalmazza a motorvezérlő elektronikától a gyorsulásmérőn át a kormányszög-érzékelőig. A keletkező hatalmas adatmennyiség azonban nem csupán újabb bevételi forrásokat, de igen nagy (jogi) felelősséget is jelentenek – ez némileg lassítja a fejlődés ütemét.

Ennek ellenére a legtöbb iparági elemző úgy véli, hogy 2020 körül kezdődik majd az új korszak, amikor a Tesla után több gyártó is piacra dobja az önvezető modelleket, az autók pedig az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően már nem csak magukkal, de egymással, a közlekedési lámpákkal és egyéb rendszerekkel is kommunikálni tudnak majd. Az optimista becslések szerint 2030-ra az eladott új autók 95, a pesszimista szerint 30-35 százaléka lesz legalább részben önvezetésre képes modell. Küszöbön áll a mobilitás új korszaka.

Mit érzékelhetünk mi most, 2017-ben a Dolgok Internetéből?
Már ma is elérhetők olyan – elsősorban okostelefonhoz kötött – alkalmazások, amelyek az új érát hirdetik. Az OBU City például GPS alapú, automatikus parkolást kínál, amely a beépített eszköznek köszönhetően - telefonunktól függetlenül is -, mindig pontosan tudja, hogy mikor hagyjuk el és érünk vissza az autóhoz, és csakis addig tartja fent a parkolást, amíg távol vagyunk. A cég olyannyira biztos az általa nyújtott kényelmi szolgáltatásban, hogy amennyiben a parkolás automatikus elindítását követően az ügyfél mégis pótdíjat kapna, a társaság átvállalja a pótdíj megfizetését.