Proktis-M
Proktis-M

Emésztőszervi betegség miatt hal meg csaknem minden tizedik honfitársunk – ezzel a „világranglista” 2. helyén állunk. Vajon mit csinálunk rosszul, és hogyan előzhetnénk meg a bajt?

A legfrissebb, 2016-os statisztikák szerint ugyan még mindig fogy Magyarország népessége, az úgynevezett természetes fogyás mégis mérséklődni látszik – tavaly például 21 százalékkal lassult. A pozitív mennyiségi mutatók ellenére érdemes megvizsgálni a halálozások legfőbb okait, vagyis azt, hogy milyen egészségi állapotban vagyunk mi, magyarok?

A legfőbb ellenségek

Az összes halálozás több mint feléért (54%) a szív- és érrendszeri betegségek felelnek. Ezeket követik a daganatos megbetegedések (27%), amelyek a harmincas-negyvenes nőknél első helyen állnak a halálokok között. Az emésztőrendszer – köztük elsősorban a máj betegségei – is előkelő helyet foglalnak el a szomorú statisztikában, hiszen 8 százalékban ezek okozzák a magyar emberek halálát. Ugyancsak aggasztó adat, hogy az utóbbi évtizedekben csaknem ötszörösére nőtt a végbél- és vastagbélrákos megbetegedések száma – mindkét nemnél a második leggyakoribb rosszindulatú megbetegedéssé vált. Férfiaknál a tüdőrák, nőknél pedig az emlőrák előzi meg.

A gyomor-bélrendszert érintő elváltozások nagy része szerencsére nem halálos kimenetelű, azonban mégis képes megkeseríteni az életünket. Ide tartoznak például a különböző emésztési zavarok, vagy a sokak által jól ismert reflux betegség, vagy akár a rendkívül kellemetlen aranyeresség is, melynek tüneteit az emberek mintegy 80 százaléka megtapasztalja élete során legalább egyszer!

Idegeskedés egy párnázott széken

Az aranyér betegség kialakulásában számos egyéb tényező mellett három fontos faktor bizonyosan komoly szerept játszik: az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és az elhízás. A becsült adatok szerint a lakosság mintegy harmadát érintő aranyérproblémáért főként az ülő életmódot okolhatjuk.  Az órákon át tartó ülés nem ösztönzi a belek munkáját, működésük lelassul, mely krónikus székrekedéshez vezethet. Tehát aki rendszertelenül táplálkozik, sok feldolgozott élelmiszert és kevés rostot fogyaszt, keveset iszik, nemigen mozog és sokat ül, annak előbb-utóbb gondjai támadnak az emésztéssel.

A felnőtt lakosság csaknem fele munkavégzés közben szinte végig egy helyben ül, vagy egy helyben áll. Ám szabadidejében sem az edzőterembe vagy a parkba rohan: a lakosság kétharmada (67%) nem sportol még napi tíz percet sem. Az alakformálás iránt leginkább elkötelezett fiatal nőknek is csupán negyede végez a WHO ajánlásának megfelelő fizikai aktivitást (legalább napi 30 perc könnyű-közepes megterhelést). A fiatal férfiaknál valamivel jobb a helyzet: 33 százalékuk mozog rendszeresen, ám negyvenéves kor felett ez a szám is jelentősen csökken. Energiát tehát vonakodva adunk le, ám lelkesen veszünk fel: zsír, fehér liszt és finomított cukor fogyasztásában még mindig élen járunk.

Ráadásul sokaknak van olyan „rohanós” hivatásuk, ami mellett képtelenség rendszeresen és egészségesen étkezni, és többnyire nem gondoskodunk a megfelelő mennyiségű napi folyadékbevitelről sem. A rostszegény, erősen fűszeres, zsíros étrend, valamint az elégtelen folyadékfogyasztás előbb-utóbb állandó székrekedéssel és aranyeres panaszokkal társulhat.

Nem tudjuk lenyelni

Hazánkban minden harmadik ember küszködik emésztési zavarral, melyet sokszor lelki traumák, vagy bizonyos szituációk el nem fogadása okoz a szakember szerint. „A háziorvost felkeresők 25, a gasztroenterológushoz fordulók 80 százaléka lelki eredetű kórtól szenved”– véli dr. Gőgh Edit pszichiáter. Az emésztőrendszer feladata ugyanis az, hogy befogadja és feldolgozza a testbe érkező anyagokat, majd a felesleget kiürítse a szervezetből. Ez a folyamat ugyanígy vonatkoztatható a lelki síkra. Az információk többségét átengedjük az agyunkon, ám vannak olyanok, amelyekkel nehezebben tudunk megküzdeni, vagy épp hárítjuk azokat. „Sok mindent „le kell nyelnünk”: el kell tűrni sérelmeket, kudarcokat” – magyarázza a pszichiáter. „Gyomrunk-nyombelünk úgy viselkedik ilyenkor, mintha neki kellene megemésztenie mindezt – savat termel. Ha sok a lenyelnivaló, a düh, harag, akkor gyomrunkban rögtön érezzük a görcsöt. Ez az, amit „gyomoridegnek” hívunk, de emellett számos tünet jelentkezhet a hasmenéstől a székrekedésen át a refluxig és fekélyekig. Túlzott aggodalom, félelem a visszautasítástól, bizonytalanság, teljesítménykényszer: csak néhány dolog, ami ezeket okozhatja.”

Ha egyetlen csodaszert mondhatnánk, amely segít a megelőzésben, vagy a kezdődő tünetek kezelésében, az biztosan a sport lenne. A rendszeres mozgás nemcsak fogyaszt, erősít, serkenti az anyagcserét, a véráramlást, a belek munkáját, de segít levezetni a stresszt, és mindezzel a jó közérzethez is hozzájárul. Aki ülőmunkát végez és teheti, szakítsa meg többször a munkaidőt legalább egy kis járkálással, tornával – ez csökkenti az altestre és vénákra nehezedő nyomást! Aranyérbetegséggel küzdőknek persze csak az erőlködéssel nem járó mozgásformák ajánlhatók, kiváló lehet például az úszás, vagy – elsőre talán meglepő – a biciklizés is, mert ott optimálisan oszlik el a teher, és a mozgás intenzitása is megfelelő.

 

Egy érzékeny pont

Az aranyérbetegség a végbélben található érpárnára (az aranyérre) nehezedő nyomásterhelés miatt alakulhat ki, amit legtöbbször erőlködés, cipekedés – nőknél várandósság – vált ki, de szerepet játszhatnak ebben alkati tényezők is. Megfelelő életmóddal sokat tehetünk ellene, és a kezelésére is többféle lehetőség kínálkozik a szelíd helyi kezelésektől a műtétig.

 



Az oldalon elhelyezett tartalom a Proktis-M forgalmazója, a Phytotec Hungária közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.