Proktis-M
Proktis-M

Az aranyér az a betegség, amely talán a leginkább rejtőzködik mind közül. Szó szerint fájdalmas az ellentmondás: szinte mindenki megtapasztalja élete során, de szinte senki nem beszél róla.

Van annyira kellemetlen, hogy akit érint, az valószínűleg tud róla, és azzal is tisztában van, hogy mivel jár. Viszont, akinél csak kialakulófélben van (vagy csak a rizikócsoportba tartozik), annak nem árt, ha részletesebben is olvas a betegségről. Igen, azt mondjuk, „olvas”, mert a témát övező tabuk gyakran meggátolhatják, hogy nyílt beszélgetés tárgya legyen. Így, ha szóban nem is, akkor legalább írásban bontsuk le a falakat, és szóljunk erről a mindennapokat megkeserítő elváltozásról.

Érzékeny pontunk

Az aranyérnek, azaz a végbélnyálkahártya alatt található érkötegnek nélkülözhetetlen szerepe van, hiszen ez az érpárna segíti a megfelelő székletürítést, valamint a széklettartást. Ha a visszérpárnát rögzítő kötőszövetek valamilyen okból meglazulnak, akkor az érhálózat kitágul és helyéről lecsúszik. Mint sok más élettani funkciónkat, ezt a testi működésünket is megzavarta a modern életmód. Mesterséges anyagokkal táplálkozunk, sokat ülünk, keveset mozgunk. Mindezek a hatások sokszor egyetlen ponton találkoznak, és aranyérbetegséget, a kitágult erek gyulladását okozhatják. Mindezzel többnyire úgy szembesül az érintett, hogy vérzést, viszketést, fájdalmat, duzzanatot érez, és még az is előfordulhat, hogy a tágult visszerek a végbélnyíláson át előesnek.

Nem is gondolnánk, de harminc éves korra az emberek fele megismeri ezt a problémát, az életkor emelkedésével pedig az érintettek száma nő. Sajnos közülük kevesen fordulnak orvoshoz, és akik igen, azok is elég későn. A betegség „rejtegetése” miatt pontos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, de a szakorvosok úgy vélik, ez a panaszcsoport szinte minden embernél előfordul élete folyamán legalább egyszer. Márpedig muszáj volna foglalkozni a tünetekkel, hiszen, ha kezeletlenül hagyják ezeket, akkora betegség súlyosbodhat, és komolyabb szövődményekkel is járhat.

A leggyakoribb aranyér-szövődmények

- aranyeres krízis (az aranyeres csomók kizáródása, mely heves fájdalommal lázzal, igen elesett állapottal jár, és sürgős sebészi beavatkozást tesz szükségessé)
- vérzés
- fertőzés
- végbéldaganat

Pénztárosok, sofőrök, irodisták veszélyben

A betegség megjelenését jellemzően a gáttájékot érő fokozott nyomás váltja ki (bár alkati tényezők is szerepet játszhatnak). Ez történhet székrekedés miatt (ugyanakkor a hosszan tartó hasmenés is járhat ilyen következménnyel), vagy azért, mert nehéz dolgokat cipelünk, túl intenzíven edzünk. A sportok közül először talán a biciklizést gyanúsítanánk, de a jól eloszló energiák miatt ez kevéssé veszélyes.  Nem tesz jót a sok órán át, pihenés nélkül végzett ülőmunka sem – ezért különösen veszélyeztetett csoport az irodai alkalmazottaké, pénztárosoké, hivatásos sofőröké (nekik ajánlott időnként felállni, mozogni egy keveset).

A fokozott erőkifejtés miatt nincsenek biztonságban a fizikai munkát végzők, építkezésen dolgozók, költöztetők sem, vagyis senki, aki munkája során nagy terheket emel meg. Ilyenkor ugyanis nő a vénák falára nehezedő nyomás, és kitágítja azokat. A kitágult erek sérülékennyé válnak, és hajlamossá a gyulladásra. Lassul a vér áramlása és vérrögök alakulhatnak ki. Kockázati forrás az elhízás is (hiszen túlsúly esetén nő a hasüregi nyomás), valamint az elhúzódó légúti betegség, ha sok köhögéssel jár. Értelemszerűen veszélyeztetettek a várandós nők, az ő esetükben a méh gyakorol nyomást a kismedence vénáira.

Több rosttal, folyadékkal és mozgással jórészt megelőzhető

Napi tevékenységeit, foglalkozását nem mindenki választhatja meg, és ha mégis, azt leginkább nem egészségügyi az alapon teszi. De helyes táplálkozással sokat javíthatunk általános egészségi állapotunkon. Manapság az emberek nagy része túl sok feldolgozott, „ipari” élelmiszert, és kevés rostokban gazdag, nyers táplálékot fogyaszt. Ez a fajta étrend is rizikótényező az aranyér esetében, mert túl kemény székletet és rendszertelen ürítést okoz. (A betegség egyébként ritkább is például az afrikai országokban.) Sok rostanyag, zöldség és gyümölcs fogyasztása, és mellette megfelelő mennyiségű folyadék (napi 2,5-3 liter) bevitele tehát az egészséges bélműködés kulcsa.

A rendszeres mozgásnak szinte csak jótékony élettani hatása van – így például az aranyér kialakulásának megelőzésében is segít, amennyiben nem túl megerőltető (kiváló lehet például az úszás). Továbbá érdemes arra is odafigyelni, hogy mennyi időt töltünk a vécén, hisz a hosszas „üldögélés” indokolatlanul nagy nyomásnak teszi ki a végbél környékét.

Ha minden igyekezet ellenére kialakul ez a kellemetlen elváltozás, akkor sem szabad elkeseredni, mert a folyamat számos módszerrel visszafordítható. A kezdeti stádiumban akár házi gyógymódok – gyógynövényes ülőfürdő, jegelés – vagy recept nélkül kapható készítmények – székletlazítók, aranyér elleni kúpok, krémek – is sokat segíthetnek. Köztük találhatunk olyan komplex összetételű készítményeket is, melyek a gyulladás – és ödémacsökkentő, fertőtlenítő hatású gyógynövény-kivonatok mellett hialuronsavat is tartalmaznak, amely ápolja, regenerálja a károsodott szöveteket. Ha a helyi kezelésekre mégsem enyhülnek a panaszok esetleg nem csillapodik a vérzés, erős a fájdalom, akkor orvoshoz (proktológushoz) kell fordulni, aki dönteni tud a további kezelésről, szükség esetén a műtétről.

 

Mitől alakulhat ki?

- mozgásszegény életmód
- ülőfoglalkozás
- elhízás
- nem megfelelő táplálkozási szokások (elégtelen rost-és folyadékbevitel; zsíros, fűszeres ételek; alkoholfogyasztás)
- székletürítési zavarok
- erős fizikai megterhelés
- várandósság



Az oldalon elhelyezett tartalom a Proktis-M forgalmazója, a Phytotec Hungária közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.