Remifemin Plus
Remifemin Plus

Érthetetlen, hogy a gazdasági életben miért nem vették észre a trendváltást. Az ötvenes nők sokan vannak és köszönik szépen, nem kérnek még a passzív nyugdíjas évekből. Gyakran mellőzöttek, pedig többféle szempontból is értékesek.

Azt mondjuk: változókor. Korrekt megfogalmazás, hiszen az ötvenes éveikben járó nők átmeneti élethelyzetben vannak. A társadalom szemében már nem igazán középkorúak, de még nem idősek. Maga a társadalom is változik körülöttük: szerepeik és lehetőségeik mások, mint a múlt században. Így aztán nincs könnyű dolguk, amikor keresik az identitásukat. Igaz, hogy épp az átmenetiség miatt tulajdonképpen bármilyen életmód belefér az „ötven pluszos” időszakba. Ezt a sokszínűséget láthatjuk, ha erre a korosztályra tekintünk most, a 21. század elején.

Nem a naptár számít

A nőknél a reprodukciós kor lezárultával óhatatlanul elkezdődik az öregedés. Vagyis – ha definíció szerint nézzük – biológiai, szociológiai és pszichológiai változások következnek be mindenkinél. Ám a fizikai változások mellett egyre lényegesebb lesz a szubjektum, vagyis tényleg érvényessé válik az, hogy mindenki annyi éves, amennyinek érzi magát. Hogy ez az érzet mennyire nem kötődik a naptári valósághoz, mutatja, hogy minél korosabb csoportot kérdeznek meg arról, hogy ki számít idősnek, annál magasabb számok hangoznak el.

Viszonylagos

Ezek alapján egyes szociológusok és pszichológusok is többféle korfogalmat használnak. A ’real age’, vagyis a számokban kifejezhető kor mellett ott a ’look age’: amennyinek látszik az illető, a ’do age’: amennyit a tevékenységei mutatnak, illetve ’feel age’: amennyinek érzi magát. Mind közül talán ez utóbbi a leglényegesebb.

Sokan az inaktívvá válástól számítják az időskort, ám egyrészt ez a nyugdíjkorhatár emelésével egyre inkább kitolódik, másrészt a nyugdíjas kor sem jelent passzivitást. Az orvostudomány fejlődésével emelkedik a várható élettartam, az egészségtudatos életforma terjedésével pedig nemcsak tovább, de jobb életminőségben is élünk.

Változnak a reprodukciós szokások is: az átlag magyar nő egyre későbbi időpontban házasodik, egyre később vállalja első gyermekét. Így a mai harmincasok kicsi gyermekeket nevelnek, és sokan csak negyven éves koruk után térnek vissza a munkaerőpiacra. Ezzel karriercsúcsuk is későbbre tevődik, a fiatal vezetők mellett megjelennek az ötvenes női főnökök.

Sokan vannak, és élvezni akarják az életet 

A mai, úgynevezett változókorban lévők nők korosztálya nagyjából 1957 és 1970 között született. A háborús időszakokat rendre általános népességnövekedés követi – így volt ez a II. világháború után is. Ráadásul a Ratkó-korszak hatásai még nem ültek el. Ennek a generációnak már a szocializmus jobb korszaka jutott: viszonylagos jólétben élhettek, és ők voltak az első lázadók is. Részesei lehettek egy rendszerváltásnak, majd egy jelentős technológiai fellendülésnek. Az ötvenes nő, aki elsősorban a munkájára fókuszál, és egzisztenciálisan is jobb a helyzete, mint elődeié, a maradék szabadidejét színesebben szeretné eltölteni, mint ahogyan azt a saját szüleitől látta. Siker, önmegvalósítás és anyagi jólét motiválja, fogyasztásában fontos az élmény.

Ami a biológiai időhöz való viszonyukat illeti, az ötvenes nőknél szociológusok kétféle trendet figyeltek meg. Ismert az „örök fiatalok” trendje, amelynek uralkodó értéke a fiatalság. Aki ezt vallja, az küzd az idő múlása ellen, és erre hajlandó sokat áldozni is. A másik irányvonal ennek az ellenkezője, a „vállald a korod” gondolat mentén él: elfogadja a természet törvényeit, ugyanakkor már megvan a lehetősége arra, hogy ne legyen azok játékszere. Az öregedéssel járó kellemetlen tüneteket nem tűri, hanem igyekszik csökkenteni. Ide kapcsolódik a testtudatosság: ez az a generáció, amelyben erős az egészséges életmód iránti érdeklődés és elkötelezettség. Ők a jövő szeniorjai, egy rendkívül fontos korosztály, hiszen Magyarországon már a lakosság több mint 12 százaléka ide tartozik.

Forrás vagy teher?

Arányukat tekintve is szomorú, hogy a társadalom mintha nem elsősorban erőforrásként tekintene rájuk, hanem inkább koloncként, passzív eltartottként. Bár az ötvenesekre ez még semmiképp nem igaz, a fiatalság és hibátlan külső bűvöletében élő, modern fogyasztói társadalom hajlamos egyrészt elnagyolt dobozokban gondolkodni és elmosni a különbségeket, másrészt eleve lemondani azokról, akik életük delén túl vannak. Az idősebb korosztályok nemhogy nem kapnak elég figyelmet és tiszteletet, de napjainkra jellemző az ageizmus’ (életkor szerinti diszkrimináció), amely leginkább a munkaerő-piaci mellőzöttségben érzékelhető. Ennél is érthetetlenebb, hogy a gazdasági életben sem igazán vették még észre a trendváltást, és azt, hogy a lakosság elöregedése óriási piaci lehetőségeket teremt. A mai, nyugdíjas kor felé haladó generáció ugyanis többet fogyaszt és költ, mint elődei – és már van is miből.

Minden ötödik ötvenes megtakarít

Az 50-54 év közöttiek háromnegyede, az 55-59 évesek fele aktív. Az 50-59 évesek közel húsz százalékának van megtakarítása (ez a legmagasabb társadalmi arányszám), az összeg 1-5 millió Ft közötti.  

Vella Rita, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója így nyilatkozott erről a korosztályról a Komplex Fogyasztói Bizalom Index vizsgálat kapcsán: „Noha ez a korosztály hagyományosan kívül esik a legtöbb vállalat 18-49 éves korosztályban gondolkodó kereskedelmi célcsoportján, e csoport száma jelentősen növekedett az elmúlt években, és fogyasztási mutatóik sem elhanyagolhatók.Forrás: GfK

Hirdetés

Változókor könnyedén

Hőhullámok, alvászavar, labilis hangulat – a klimax jellegzetes panaszai ötből négy változókorú nő mindennapjait keseríthetik meg. A Remifemin Plus két gyógynövény együttes erejével enyhíti a klimax kellemetlen testi és lelki tüneteit.

Vény nélkül kapható gyógyszer
www.remifemin.hu/

Remifemin Plus


Az oldalon elhelyezett tartalom a Remifemin Plus forgalmazója, a Phytotec Hungária közreműködésével jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.