Remotiv
Remotiv

Nehezen indulnak a reggelek, gyakran kedvetlen és fáradt? Ne aggódjon, mert vélhetően „csupán” téli melankóliában szenved. De hol húzódik a határ az átmeneti, szezonális rosszkedv és a depresszió között?

A magyar lakosság 10-12 százaléka az átlagnál jobban megsínyli a telet. Amikor ritka vendég a napfény, a szervezetben megfogyatkozik a szerotonin- és megnő a melatoninszint, ami befolyásolja a kedélyállapotot: fáradékonyság, kedvetlenség, nyugtalanság, ingerlékenység vagy éppen érdektelenség jelentkezhet. Ez a tünetegyüttes ugyan hasonló a klinikai depresszió szimptómáihoz, a különbség mégis óriási: a „téli depressziós” ember a kellemetlen tünetek ellenére is képes ellátni mindennapi feladatait, és nem ragad benne a szezonális mélabúban.

Több a búskomorságnál

Nem árt leszögezni: a primer (másképpen major) depresszió jóval több átmeneti hangulatzavarnál – betegség, amely gyógyszeres kezelést igényel. A felnőtt lakosság közel 25 százaléka átesik élete folyamán legalább egy depressziós epizódon. Az ismétlődő vagy krónikusan zajló depressziók előfordulási aránya is 10 %. Nem lehet biztos állításokkal körülírni kifejlődésének okait, de biztosan szerepet játszanak benne örökletes adottságok, amikhez egyénenként változó társadalmi, élethelyzetbeli és pszichés tényezők járulnak.

Ilyen például a tartós stressz, a szorongás, az illető számára kezelhetetlen társadalmi kihívások és biológiai változások. Ha ezek mellé még egészségtelen életmód is társul – például mozgás  és alváshiány –, valamint helytelen táplálkozás, az még fokozza a kockázatot. Nem az a baj, ha valaki terheli magát – állítja Dr. Belső Nóra, pszichiáter –, hanem az, ha ez nincs egyensúlyban a pihenéssel.

Önmagában ez sem egyértelmű út a depresszióhoz, de hosszú távon kiváltó tényező lehet. Fontos tapasztalat, hogy az emberek nem egyformán fogékonyak a depresszióra. Aki már kora gyermekkorától sokszor élt át helyzeteket, melyekben a tehetetlenség volt az alapélménye, az később sokkal hajlamosabb lesz idő előtt feladni a küzdelmet és depresszióssá válni olyan körülmények hatására is, melyekkel mások meg tudnak küzdeni. A „tanult tehetetlenség” olyan negatív gondolkodási sémákban érhető tetten, amelyeket pesszimizmusnak szoktunk nevezni.

Az utóbbi 50 évben egyre több a depressziós beteg, ezért a depressziós állapot tünetegyüttesét is egyre pontosabban körülírták, kiemelve, hogy a depresszió jóval több rossz közérzetnél, elkeseredésnél. Azonban a depresszió enyhe, középsúlyos állapotaira is érdemes fokozottan odafigyelni, és megelőzni a tünetek komolyabbra fordulását.

Már nem egészség – még nem depresszió

Az enyhe és középsúlyos depressziót a hangulat és az érzelmi élet viszonylag tartós, de még kordában tartható zavara, a gondolkodás, döntési képesség meglassulása, a késztetések és az aktivitás csökkenése jellemzi, melyekhez többnyire vegetatív és szomatikus tünetek is csatlakoznak. Az enyhe depressziós ember hangulata nyomott, érdektelenségtől szenved, energiahiányosnak, örömtelennek, fáradékonynak érzi magát, tevékenységeit pedig sivárnak. Koncentrálókészsége, figyelemműködése, önértékelése csökken, indokolatlan bűntudat és értéktelenség érzése gyötri, nem érez igazi motivációt. De nincsenek kifejezett öngyilkossági gondolatai, téveszméi. Gyakori panasz az alvás- és az étvágyzavar, a testsúlyváltozás, a szexuális diszfunkció, a személyi higiéné elhanyagolása, az illető halkan beszél, könnyen elsírja magát. Fájdalmak, diszkomfortérzések jelentkezhetnek, leggyakrabban a mellkas, has, gerinc, fej és a végtagok területén. Előfordulhat szájszárazság és székrekedés. Gyakori reggeli érzés, hogy „nincs kedvem felkelni”. Mivel az enyhe depresszió csak az esetek 7-20%-ában nem tér vissza az arra hajlamos emberek élete során, a tudatos megelőzés és megfelelő kezelés hiányában van rá esély, hogy tartósan beáll egy negatív állapot, ami idővel major depresszióvá is fejlődhet. 

Stressz, elvárások és szerepkonfliktus állhat a háttérben

A munkahelyi, családi, életkori kihívások jelentette „természetes” stresszt jelentősen fokozza a fogyasztói társadalom elvárásáradata. Eleinte inkább a nőkre nehezedett nagy nyomás, de manapság már a legtöbb férfinak is föl van adva a lecke: legyen jó munkaerő, sikeres a szakmájában, jó az ágyban, megértő társ és gondos apa. Nem csoda, hogy sok férfi menekül a kötöttségek elől, a családosok, különösen a sikeres férfiak jó részénél pedig kimutatható a státuszszindróma: a szorongás attól, hogy mindent elveszíthet. A stressz és a szorongás pedig keltetője a depressziónak.

A nőknek sem könnyebb, akik a férfiakhoz hasonlóan társadalmi szerepeiken keresztül élik a mindennapjaikat – hangsúlyozza Belső Nóra pszichiáter. – Ezek közül néhány hagyományos és viszonylag állandó, mások viszont változó szerepek, amelyek nem mindig elfogadhatóak egy nő számára. Ebből számos, úgynevezett szerepkonfliktus eredeztethető. A társadalmi nyomásra a biológiai folyamatok is rásegítenek: régóta ismert tény, hogy a hormonális változásokkal együtt járó életszakaszok (menzesz előtt, szülés után, változókor) idején fokozottabb a depresszió megjelenésének veszélye.

Ez részben magyarázza, amit számos országban végzett epidemiológiai vizsgálatok kimutattak, hogy a depresszió előfordulási aránya kétszer gyakoribb a fogamzóképes korú nőknél, mint a férfiaknál. A változókor pedig még inkább veszélyeztetettséget jelent. Ilyenkor pszichésen is sérülékeny a nő, de ez az állapot még nem jelent depressziós betegséget a pszichiáter szerint. Noha a depressziós hangulat megjelenhet, mint tünet, számos klinikai vizsgálat azt támasztja alá, hogy a menopauza önmagában nem okoz major depressziót.

A férfiak esetében sem ismeretlenek a változókor panaszai. Az ő andropauzájuk hosszabb ideig elnyúlik, a férfi nemi hormonok fokozatos csökkenése markáns és komplex változásokat okoz a szervezetükben. A férfi depresszió előfordulási gyakorisága a kor előrehaladtával folyamatosan emelkedik, de tüneteik inkább fizikális, mint hangulati természetűek. (Ajánlott olvasmány: Belső Nóra: Depresszió – Betegség vagy úri huncutság? Jaffa Kiadó, 2013)

Hogyan előzzük meg és kezeljük az enyhébb tüneteket?

A depresszió igazi veszélye abban áll, hogy átszövi a gondolkodásmódot, torzítja az ítélőképességet. A depressziós beteg újból szeretne örömöt átélni, bízni önmagában, megélni a szeretetet, jól teljesíteni a munkában – mert éppen ezekre képtelen. A gyógyulásban a hit mindig nagyon fontos, hangsúlyozza Belső Nóra. Ha a depressziósnak azt ígérik, hogy visszakapja a korábbi életét, csak hinnie kell, akkor hisz: módszerben, gyógyszerben, látóban, táltosban, mesterben, terapeutában vagy az orvosban. Ezzel jól lehet dolgozni, de vissza is lehet élni.

A kiút során hasznos lehet a jó baráti környezet, a beszélgetések, amelyek során le lehet vezetni a feszültséget, megosztani az érzéseket, esetleg mintát venni a pozitív gondolkodás módjairól.

Megelőzésre, illetve regenerálódáshoz jó szolgálatot tehetnek egyes gyógynövény-készítmények, illetve az idegrendszer hatékony működését segítő étrend-kiegészítők. Ilyen például az Omega-3, amely bizonyítottan jótékony az idegi működések tekintetében és a szív- és érrendszeri betegségekre is előnyösen hat. Egyes gyógynövények, például az orbáncfű hasznos lehet a stressz okozta hangulatzavarok esetén, a citromfű pedig enyhe nyugtató hatású. A panaszok súlyosságától függően biológiai, pszichológiai terápiák, fény- és hidegterápia, életmódbeli változások, és gyógyszeres kezelés jelentik még a megoldást. Fontos, hogy szakemberre bízzuk a betegség felismerését és a kezelés lehetőségeinek felvázolását!

A valódi depressziós beteget nem érdekli a hobbija – a gyógyulás jele, ha ismét foglalkozik vele. Megelőzésképpen viszont nagyszerű lehet egy állandó feszültségoldó szabadidős tevékenység.

Az egyik legjobb antidepresszáns, nyugtató és motiváló egyveleg a testedzés. Ha valaki rendszeresen sportol, az olyan, mintha egy hatékony koktélt kortyolgatna, mellékhatások nélkül. Aki ezt nem tudja megtenni, azért ne essen depresszióba, de legalább tűzze föl a „majd egyszer teljesítendő” újévi fogadalmak listájára.

 



Az oldalon elhelyezett tartalom a Remotiv extra forgalmazója a Phytotec Hungária közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.