Remotiv
Remotiv

Idén nyárra a mesterséges intelligencia segítségével sikerült azonosítani azokat a jegyeket az Instagramra feltöltött képeken, amelyek depresszióra utalhatnak. Milyen képek és posztok jellemzik a depresszióban szenvedőket? Honnan lehet felismerni a bajt? Hogyan segíthet a betegeken a digitális technika?

Manapság közhelyszámba megy, hogy a közösségi oldalakon már a puszta, szemlélődő jelenlétünk is jóval több információt árul el rólunk „a nagy testvérnek”, mint gondolnánk. Ám az viszonylag új, meglepő fejlemény, hogy ez alól még az egészségi állapotunk sem kivétel, sőt, egyes előrejelzések szerint a közösségi oldalak vizsgálata egy gyorsan fejlődő, innovatív diagnosztikai irányzat létrejöttét jelentheti.

Nem újkeletű a hipotézis, amely azt állítja, hogy az Instagram, a Facebook vagy épp a Twitter-profilunk alapján valóban meg lehet állapítani, hogy megfelelő-e a mentális állapotunk: például szenvedünk-e depresszióban vagy sem. A  közelmúltban gy amerikai kutatópárosnak valóban sikerült beigazolnia a feltételezést, miszerint az online kommunikációnk és a közösségi oldalainkra feltöltött tartalmaink alapján már egy kezdődő depresszió tüneteit is fel lehet ismerni.

Chris Danforth (matematikus) a Vermont Egyetem, és Andrew Reece (szociálpszichológus) a Harvard Egyetem munkatársa 166, többnyire különböző nemzetiségű önkéntes résztvevő összesen 44 ezer Instagramra posztolt képét elemezte egy különleges algoritmus segítségével. A kutatásban az volt igazán érdekes, hogy a vizsgált személyek közül 71 főnél korábban depressziót állapítottak meg, a programnak pedig a profilokat és a képeket elemezve különböző markereket alapján kellett a súlyos mentális betegség tüneteit azonosítania.

Mit és hogyan posztolnak a depressziós emberek?

Az EPJ Data Science nevű szaklap augusztus 8-i számában megjelent tanulmányban például szerepel, hogy a mentálisan egészséges felhasználók körében a Valencia a legnépszerűbb Instagram-filter, ami nem véletlen, mert ez a szűrő rengeteg melegséget és barátságos fényt, illetve színes és barátságos tónust kölcsönöz a képeknek. Akik viszont depresszióban szenvednek, jellemzően alig tettek szűrőt a képeikre, vagy ha használtak is filtereket, többnyire a képeket fekete-fehérré változtató Inkwell került rájuk.

Normál és Valencia
©
Normál és Inkwell
©

A kutatók és programjuk algoritmusa sokak meglepetésére arra is rámutatott, hogy a depressziós emberek csoportjához tartozók jóval több emberi arcot ábrázoló képet posztoltak, mint egészséges társaik, viszont az utóbbiaknál jóval több volt a csoportkép.

Árnyaltabb képet kaphatunk a betegekről

A kísérlet végén az algoritmus képes volt 70%-os pontossággal kiszűrni a depressziós egyéneket a vizsgált csoportban. Danforth és Reece szerint mindez azért is jelenthet áttörést, mert a közösségi média használat elemzésének bevonásával a pszichiáterek és a pszichoterapeuták sokkal könnyebben és gyorsabban diagnosztizálhatják a depresszióban szenvedő betegeket. Az Amerikai Pszichiátria Társaság nagyon szigorú kritériumokat állított fel a depresszió diagnózisának felállításával kapcsolatban: a mesterséges intelligencia bevonása pedig jóval árnyaltabbá, még átfogóbbá tehetné a képet.

A fiatal kutatók persze hozzáteszik: kizárólag Instagram-posztok alapján szigorúan tilos depressziót, vagy más mentális betegséget diagnosztizálni, ám nem árt, ha a közösségi oldalak tartalmainak görgetése közben odafigyelünk egymásra és az említett jelekre.

A NeuroLex Diagnostics nevű amerikai orvosi IT-cég mindezt olyannyira komolyan veszi, hogy ők a mesterséges intelligenciát bevonva olyan szoftverekkel kísérleteznek, melyek az árulkodó beszédminták, továbbá a mimika alapján próbálják a depresszió, a skizofrénia, továbbá az Alzheimer és a Parkinson-kór tüneteit azonosítani. A Ginger.io pedig egy olyan applikáció, mely az okostelefon aktivitásunkon keresztül figyeli a depresszió és a szorongás tüneteit, mégpedig úgy, hogy összeköt egy terapeutával, mikor azt érzékeli, hogy jó ideje nem hagytuk el az otthonunk területét, és régóta nem kommunikáltunk senkivel.

 

Szomorú 140 karakter

Nem csupán az Instagramra, hanem már korábban, a Twitterre feltöltött tartalmakkal kapcsolatban is megfogalmazódott a kérdés, hogy bizonyos elemeik alkalmasak-e a depresszió azonosítására. 2013-ban egy kutatás során több száz igazoltan depressziós beteg Twitter-csatornáját vizsgálták, és elemezték az általános felhasználói aktivitást, a részvételt a közösségi életben, továbbá figyelték a stílust, a nyelvezetet, a megjelenő érzelmi állapotokat, és azt, hogy említés tárgyaivá váltak-e az antidepresszánsok a tweetekben. Mit találtak a kutatók? Nem meglepő módon, a depresszióval küzdők alacsonyabb közösségi aktivitást mutattak, jóval negatívabb érzésekről posztoltak, melyekben feltűnően magukra irányították a fókuszt, illetve viszonylag sűrűn fogalmaztak meg orvosi vonatkozású, vagy ahhoz kapcsolódó aggodalmakat. Továbbá az is megfigyelhető volt, hogy kiemelkedően sok vallásos, a hithez kapcsolódó gondolat szerepelt abban a bizonyos 140 karakterekben.

Hirdetés

A Remotiv extra enyhe depressziós tünetek – lehangolt lelkiállapot, hangulati labilitás, belső nyugtalanság, feszültség, stressz – és az ezekhez társuló alvási nehézségek kezelésére javasolt. Vény nélkül kapható, orbáncfűtartalmú gyógyszer, ami oldja a feszültséget, javítja a hangulatot és az alvást.

Vény nélkül kapható gyógyszer
www.remotiv.hu

Remotiv extra


Az oldalon elhelyezett tartalom a Remotiv extra forgalmazója a Phytotec Hungária közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Remotiv BrandChannel

Vegye észre, ha baj van! – Stresszteszt

A stressz alapjában természetes állapot, az élet velejárója. Ugyanakkor jelentősen igénybe veszi a szervezetet, és ha állandósul, akár meg is betegítheti azt. Ezért fontos felismerni, hogy mikortól káros, és melyek a túlzott stressz jelei.