Sedacur forte
Sedacur forte

A modern kommunikációs eszközök okozta folyamatos készenléti állapot kimondottan káros az emberi agyra. A sokat netezők, mobilozók fizikailag és mentálisan is megsínylik a folyamatos reakciókényszert: egyre ingerültebbek és pihenni sem tudnak, mert már képtelenek rá.

Kár lenne tagadni: a modern városi életforma rém izgalmas, dinamikus, sokszínű. A digitális robbanás hatalmas távlatokat nyitott: nincs holtidő, életünk minden percét, agyunk minden szegletét kihasználhatjuk. Már nemcsak a munkahelyünkön dolgozhatunk, hanem menet közben is. Míg beérünk, megnézzük a híreket, elintézzük a telefonokat vagy éppen a leveleinkre válaszolunk. De megtesszük ugyanezeket főzés, gyereknevelés, házimunka, sőt, tévénézés közben is. Vagyis eljutottunk oda, hogy akár több képernyőt is figyelünk adott pillanatban. Mindez egyrészt rendkívül praktikus, másrészt – egy bizonyos szinten túl – kifejezetten káros is lehet.

Függő gyerekből függő felnőtt

A Z generáció tagjait már gyerekkoruktól fenyegeti a képernyőfüggőség veszélye. Mivel gyakran már az egészen kicsik is csak azt látják, hogy szüleik idejük jelentős részében a mobiljukat nyomogatják, vagy a háttérben örökké megy a televízió, ezért őket is nehéz eltiltani ezektől a tevékenységektől. Ha egyszer megkaparintják a mobilt vagy a távirányítót, képesek órákig annak bűvkörében maradni.

A sokat netező gyerekből vélhetően sokat netező felnőtt lesz. Az átlagos felhasználó körülbelül hatpercenként pillant rá a telefonjára, amelynek már a puszta jelenléte is zavar a koncentrációban. Ugyanakkor meg nem válnánk tőle semmiképp. Ezt hívják „nomofóbiának” a ’no mobile phobia’ szavakból. A többség borzasztóan rosszul viseli, ha nincs térerő, ha lemerül a készülék vagy otthon felejti azt.

Mindez egy másik „betűszóból”, a FOMO-ból adódik (fear of missing out), vagyis a félelemből, hogy kimaradunk valamiből. Ez már nem az a helyzet, amikor megvettük reggel a napilapot, és legközelebb akkor értek el hozzánk friss hírek, amikor este leültünk a híradó elé. A hírportálokon és közösségi oldalakon megállás nélkül zajlik a közvetítés a minket körülvevő világról, ismerőseink életéről. Másodpercenként más és más információtartalmak villannak fel előttünk – ehhez képest a képernyőmentes valóság bizony egyhangúnak tűnik. Igényeljük tehát a folyamatos információdömpinget, de vajon agyunk mennyire van felkészülve erre a hatalmas mennyiségű ingerre, és meddig fogja bírni a tempót?

A multitasking mítosza

A párhuzamos tevékenységek végzése, vagyis a multitasking kétségkívül hasznos. Ám az emberi agy nem gép: agykutatók már bebizonyították, hogy valódi humán multitasking nem létezik. Csak hisszük (és büszkék vagyunk rá), hogy egyszerre többfelé dolgot is képesek vagyunk elvégezni, valójában csupán váltogatjuk a feladatokat olyan gyorsasággal, hogy folyamatnak érzékeljük.

Earl Miller agykutató szerint nagy árat fizetünk ezért, és a módszer annyira nem is hatékony, mint gondoljuk. Párhuzamos cselekvéskor felfokozott stresszállapotba kerülünk: szervezetünk többet termel adrenalinból és kortizolból– mindez erősen stimulálja az agyat. Felszabadul dopamin is, ami egyfajta jutalomélményt ad – hasonlóan a drogokhoz. A multitasking ráadásul fárasztó, mivel az agy a feladatváltogatás során sokszoros ütemben égeti a működéséhez energiát biztosító cukrot.

Az alvás nem érték többé?

Sokan tudják, hogy hatalmas szükség lenne a pihentető alvásra, de vagy nincs elég idejük rá, vagy nem a megfelelő módon, minőségben alszanak. Emellett sajnos megfigyelhető egy másik tendencia is, amiben egyfajta ideálképet jelent az az ember, aki sokat dolgozik, de keveset alszik. Mivel a munka és a család mellett kevés időnk marad társas életre, kikapcsolódásra, sokszor ezt is az alvás rovására „oldjuk meg”. Sokan pedig olyannyira nem tudnak elszakadni a tévézéstől, facebookozástól, hogy távirányítóval vagy mobillal a kezükben alszanak el – persze sokkal később, mint az egészséges volna.

Így nemhogy nappal nincsenek csendes, befelé figyelő, relaxáló pillanataink, de még az éjszakánk sem igazán pihentető. És ha végül sikerül elaludnunk, agyunk sokszor tovább dolgozik. „Az éjszakai felébredés talán a legtipikusabb menedzserbetegség – véli Mártonffy András életvezetési tanácsadó. –  Sokszor viszont nem csak menedzsereknél jelentkezik. Érint mindenkit, aki maga irányítja az életét, vállalkozását, háztartását. A számtalan teendő miatt folyamatosan készenléti állapotban tartjuk magunkat. Mihelyt éjjel picit felébredünk, máris turbó fokozaton kezd el az agy ismét működni.” A munkahétre készülődő, izgatott tudatalatti állapotnak külön kategóriája is van: vasárnapi álmatlanság.

Van kiszállás a mókuskerékből?

Mihez nyúl a kétségbeesett ember azért, hogy végre aludni tudjon néhány órácskát? Leginkább alkoholhoz, szintetikus altatóhoz. Nos, egyik sem jelent igazi megoldást. Az alkohol rövid távon segíthet ugyan, ám hosszabb távon kimondottan rontja az alvás minőségét, akár alvászavarokat is okozhat. A szintetikus altató készítményeknek pedig kellemetlen mellékhatásaik is lehetnek, mint például koncentrációs, koordinációs nehézségek, memóriazavarok, fejfájás, feledékenység. Szedésük mellett fizikai függőség is kialakulhat. Még nehezebb helyzetben vannak azok, akik napközben csak több kávéval tudták a megfelelő energiaszintre hozni magukat, ám a koffein nem ürült ki időben a szervezetükből. Kialakul egy körforgás, amelyben csupán a különféle szerek játékszerei vagyunk.

Ha mindenképp a külső „rásegítésekben” bízunk, akkor válasszunk inkább természetes eredetű, például gyógynövénykivonatokat tartalmazó készítményt – ugyanis ezek egy része nemcsak elalvási problémákban nyújt segítséget, hanem feszültségoldásra és nyugtatóként is alkalmazható. A gyógynövények esetében pedig a hozzászokás sem ismert.
Horváth Ágnes alvástréner hozzáteszi: „Ha előző éjjel rosszul aludtunk, egyáltalán ne igyunk másnap kávét, kólát, energiaitalt és társait. Helyette inkább válasszunk nyugtató teát, igyunk belőle jó sokat, és törődjünk bele, hogy ez egy ilyen nap: lassacskán, fáradtan fog telni. Próbáljunk meg lassítani – kiváltképp estefelé. És akkor másnap már biztosan jobban megy az alvás!”

 



Az oldalon elhelyezett tartalom a Sedacur forte forgalmazója, a Phytotec Hungária megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.