Sedacur forte
Sedacur forte

Úgy tűnik, a történelem során az emberiség jó ideig sokkal egészségesebben állt hozzá az alváshoz, ám az ipari forradalom óta egyre csak szenvedünk a kialvatlanság-válságtól. Ráadásul ma már a neten terjedő tévhitek is rontják az alvásélményünket.

1. 8 óra alvás? Ugyan már! Ez csak egy „modern” találmány.

Ha valaki figyelmesen olvassa az ókori görög hőskölteményeket, feltűnhet, hogy Odüsszeusz és társai nem töltötték végig alvással az éjszakát: az első és a második alvás közt beiktattak néhány óra „szünetet”. Ez pedig igencsak fontos funkcióval bírt az ókori görögök életében, mert ez volt a meditáció, az ima, és egyáltalán, a gondolatok rendezésének ideje. No, meg persze a történészek szerint egy szintén létfontosságú, legkényelmesebben az ágyban végezhető tevékenységé…

2. Nektek adom az izzólámpát, hogy aludjatok kevesebbet!

A történelem során talán a szénszálas izzólámpa feltalálója, Thomas Edison volt az alvás egyik legnagyobb ellensége. Ő nem csak hangoztatta, hogy az alvás időpazarlás: éjszakánként általában 3 óránál nem is aludt többet. Misszióját végül bizonyos értelemben beteljesítette, mert a mai, stresszes, túlhajszolt életünk és szegényes alváskultúránk legalább részben a 19. század végétől fejlődésnek induló, modern világítástechnológia terméke.

3. Társasági élet a hálószobában

Ma már minden rutinos házibulizó tudja, hogy szinte mindig a konyhában vagy az erkélyen a legjobb a hangulat, ám nem volt ez mindig így. A kapitalizmus kezdetéig ugyanis kimondottan a hálószoba volt a társasági élet centruma. Például XIV. Lajos, a Napkirály előszeretettel fogadta hálószobájában, ágyban, párnák közt még a legmagasabb rangú vendégeit is. Majd a viktoriánus korral a hálószoba dicsőségének befellegzett, és minden, amit az ember a hálószobájában végzett, így az alvás is a „szégyenteljes és takargatnivaló” kategóriába került.

4. Hogy keltünk fel, mielőtt feltalálták az ébresztőórát?

A kérdés igazán az ipari forradalom hajnalán vált aktuálissá, hiszen a tulajdonos elvárta, hogy a dolgozó időben érkezzen a gyárba. Ennek köszönhetően Angliában és Írországban ún. knocker-upper, azaz felkopogtató embereket kezdtek alkalmazni, akik hajnalonta drótvégű, hosszú rudakkal ütögették végig például a manchesteri és londoni munkásnegyedek ablakait. Sőt, a nehezen ébredőknél némi extra összegért egyfajta „szundi” funkcióként egészen addig kopogtattak, amíg meg nem győződtek arról, hogy az illető biztosan felébredt.

5. Nem, alvás közben nem eszünk pókokat.

1993-ban egy amerikai újságírónő, Lisa Holst a PC Professional nevű lapban azt szerette volna illusztrálni, hogy micsoda hajlandóság van bennünk arra, hogy szinte bármit elhiggyünk az e-mailben terjedő rémhírek közül. Társadalmi kísérlet gyanánt leírta a tökéletes képtelenséget, miszerint évente álmunkban átlagosan 8 darab pókot nyelünk le. Az „információ” pedig annak rendje-módja szerint azonnal el is terjedt. Szóval nem kell aggódni, mindez teljesen tudománytalan. A pókok érzékenyek a különböző rezgésekre, ezért, ahogy csak tudnak, menekülnek előlünk. Egy alvó ember pedig mit csinál? Ütemesen szuszog, dobog a szíve, esetleg horkol is, továbbá alvás közben jellemzően a szánk sincs nyitva – kivéve, ha horkolunk…

6. Valóban duplán számít az éjfél előtti alvás?

Szintén gyakori tévhit az alvással kapcsolatban, hogy az éjfél előtti alvás kétszer olyan hasznos, mint az éjfél utáni. Valójában ezt a kijelentést egyelőre egyetlen megalapozott kutatás sem igazolta, ugyanakkor az első elalvás utáni óra zavartalansága valóban rendkívül fontos, mert ez a leghosszabb mélyalvási periódus: ilyenkor piheni ki magát leginkább a szervezetünk.

7. Aludjon, különben átverik!

Ha szeretnénk magyarázatot találni bizarr választási eredményekre, esetleg arra, hogy miért olyan népes a laposföld-hívők tábora, továbbá arra, hogy miért dőlünk be könnyen az alvásról szóló tévhiteknek, lehet, hogy komolyan számba kell vennünk a kialvatlanságot, mint meghatározó tényezőt. A Kaliforniai Egyetem kutatói ugyanis nemrég megállapították, hogy alvásdeficites állapotban jóval befolyásolhatóbbak vagyunk. Kialvatlanul például döntéshelyzetekben hajlamosabbak vagyunk mások tanácsait elfogadni, függetlenül attól, hogy az információ menyire hiteles forrásból származik, valamint olyasminek is bedőlünk, ami ellentmond annak, amit a saját szemünkkel látunk.

8. Nem aludt, végül eljött érte a halál angyala

Peter Tripp New York-i DJ 1959-ben önként vetette alá magát egy kegyetlen emberkísérletnek: egy jótékonysági akcióra igyekezett felhívni a figyelmet azzal, hogy 201 órán át ébren maradt, és így folytatta rádióműsorát egy mobil stúdióban a Times Square-en. Peter 3 nap után vízfolyásszerűen káromkodni kezdett, 5 nap után erős hallucinációi lettek, testhőmérséklete csökkenni kezdett, majd a virrasztás utolsó napján orvosáról azt hitte, hogy temetkezési vállalkozó, aki a holttestét jött elszállítani.

9. Alszik, mint a koala?

Míg a Guiness-rekordok könyve szerint 264 óra, vagyis 11 nap a legtöbb, amit valaha ébren töltött ember, bizonyos állatoknak már napi pár óra ébrenlét is hatalmas kihívást jelent. Az állatvilág abszolút csúcstartója a koala: ő átlagosan napi 22 órát tölt alvással, utána pedig a denevér következik a maga 20 órájával. Szóval a lajhár hiába a lustaság egyik szinonimája, napi átlagos alvásigénye valójában valahol 9 és 10 óra közt mozog.

10. Hol a legjobb aludni?

Mire jó az internet, ha nem arra, hogy bárminek legyen közössége, és ahol minden fontos, hiánypótló kérdésről szavazhatunk. A Sleeping in Airports nevű portál például minden évben megszavaztatja, hogy mely reptereken lehet egy fárasztó utazás és két átszállás közt egy jó alvással kipihenni a „jet lag” fáradalmait. Idén ugyan még zajlik a szavazás, de a tavalyi eredmények szerint első helyen a Szingapúr-Changi repülőtér végzett, majd a dobogó második fokán a nemzetközi dél-koreai Incshoni nemzetközi repülőtér következik, őket pedig a tallini nemzetközi repülőtér követi. Sajnos a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér ezúttal sem került be a top 10-be, a közeli repterek közül a bécsi viszont igen.

 

Hirdetés

2 az 1-ben: nappal nyugtat, este altat

A Sedacur forte az előnyös növényi hatóanyag-kombinációnak köszönhetően nappal oldja a feszültséget, este segíti az elalvást és a nyugodt éjszakai pihenést. Szedése a mindennapi tevékenységet nem befolyásolja hátrányosan: nem rontja a figyelmet, sem az autóvezetéshez is nélkülözhetetlen képességeket, az éberséget és a reagálóképességet.

Vény nélkül kapható gyógyszer
www.sedacur.hu/

Sedacur forte


Az oldalon elhelyezett tartalom a Sedacur forte forgalmazója, a Phytotec Hungária megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Sedacur forte BrandChannel

8 jó tanács, hogyan tudja legyőzni a vizsgadrukkot és a lámpalázat

Sokan emlékszünk még arra, amikor utolsó iskolai vizsgánk után fellélegeztünk, arra gondolva, hogy soha többet nem kell felelni, vizsgázni, nem lesz több reszkető kéz, elcsukló hang, gombóc a torokban. Aztán hamar rájöttünk, hogy a vizsgadrukk és lámpaláz ugyanúgy része mindennapjainknak, ráadásul néha nagyobb téttel, mint az tanulóéveinkben volt.