Andrássy Uni
Andrássy Uni

A német munkaügyi hivatal adatai szerint nagyjából 90 ezer magyar dolgozhat jelenleg Németországban, családtagokkal együtt pedig akár kétszer ennyi honfitársunk is élhet kint. Ha ehhez hozzávesszük, hogy sokan csak alkalomadtán járnak üzleti úton az országban, akkor nem túlzás azt állítani, hogy egyszerre több százezer magyar tárgyal, üzletel és próbál állásinterjún érvényesülni Némethonban.

Mire figyeljünk, ha üzleti tárgyalásra megyünk?

Itthon sem számít bölcs lépésnek, ha késünk saját üzleti tárgyalásunkról, azonban Németországban ezt még komolyabban veszik. Ha valami rendkívüli esemény miatt mégsem érnek oda időben, telefonon tájékoztatják a partnereket, de az utolsó pillanatban lemondott találkozó kifejezetten sértőnek számít.

A németek nem szeretik a meglepetéseket, még akkor sem szeretik a hirtelen változtatásokat, ha azok egyébként pozitív irányba hatnak. A diplomatákat felkészítő szakportál, az e-diplomat azt javasolja , hogy mindig rázzunk kezet minden jelenlévővel érkezéskor és távozáskor is. A bemutatkozásnál kerüljük a saját titulusainkat, a megszólítások esetén viszont figyeljünk oda, kit hogyan nevezünk.

Nemcsak az első találkozókor, később is kizárólag a kézfogás az elfogadott üdvözlési forma – nők esetében is. A nők egyenjogúsága nagyon fontos kérdés a német társadalmon belül, ezért jellemzően az üzleti életben nem különböztetik meg a hölgyeket az ilyen aprónak tűnő formalitások szintjén sem. Az országban a női cégvezető nagyon gyakori, főleg mióta 2016-ban életbelépett az a törvény, mely minimum 30 százalékban határozza meg a nők arányát a vállalatok igazgatótanácsában. Így nőként sem kell attól tartani, hogy leereszkedően bánnak velük a jövőbeli üzleti partnerek, vagy nem veszik komolyan az ajánlatukat.

A németek a találkozókat – telefonon vagy e-mailen – már hetekkel előre lefoglalják. Kerülik a júliust és az augusztust, ilyenkor ők is a céges szabadságukat töltik. Arra nagyon figyelnek, hogy 10 perccel korábban érkezzenek a megbeszélt helyre. 

A német társadalom Nyugat-Európán belül is kivételesen elfogadó és toleráns, mind a nemzeti-, az etnikai, mind pedig a szexuális-, vagy vallási kisebbségekkel szemben. Egy ilyen társadalomban a nőket nem kezelik a férfiaktól eltérően, ennek megfelelően az üzleti életben is egyenrangú tárgyalópartnerként bánnak velük. Így az olyan gesztusok, mint a kézcsók, vagy a bókolás még akkor is furcsa – rosszabb esetben sértő – lehet, ha azt jó szándékkal teszik.

Mivel könnyen félreérthetik üzleti partnereink az ajándékot, így ajánlatos kerülni. Később, több sikeres közös üzlettel a hátunk mögött egy partnernek – különösen, ha szorosabb viszonyt alakítottunk ki vele – lehetséges ajándékozni, de akkor ez egy kisebb értéket képviselő tárgy legyen: pl. egy Magyarországról szóló album, esetleg hazai kézműves csokoládé. A német kormányzati szervek, ill. minisztériumok dolgozóinak tilos elfogadniuk bármilyen ajándékot.

Az ajándékozás tilalma annak is köszönhető, hogy rendkívül komolyan veszik az országban a korrupció elleni küzdelmet. Bármilyen gyanús aktus komoly vizsgálatot von maga után, és nem ritka az sem, hogy maguk a hatóságok ösztönzik az embereket, jelentsék a gyanús eseteket. A németek hatékonyan üldözik a korrupció gyanújába keveredett politikusokat, hivatalnokokat és üzletembereket, emiatt pedig kiemelkedően jól szerepel az ország a korrupciós helyzetet elemző listákon.

Ezeket a témákat ne hozzuk szóba egy üzleti tárgyaláson

Attól függően, hogy tárgyalópartnerünknek milyen a személyisége, eltérően kell megválasztani a kommunikációs formát. Egészen másként lehet jó benyomást tenni a különböző típusú egyénekre. Elisabeth Bonneau könyvében négy ilyen típust különböztetnek meg: a Dinamikust, a Lazát, a Természetest, és a Tradicionálist. A tipikus német személyiségekről, és a velük való ajánlott kommunikációról ezen az oldalon olvashatnak.

A németek második világháborús szerepét, majd a hidegháborús keleti-nyugati ellentétet sem a német társadalom, sem a világ nem hagyta kibeszéletlenül. Ezzel szembesülhetünk az ország városainak utcáit járva, és a múzeumokban is.  Ennek ellenére ezt a témát nem illik felhozni hivatalos megbeszélés során. Sőt, az úgynevezett „small talk” keretében mindenféle politikai kérdés kerülendő.

A privát szférát általánosságban is tiszteletben tartják, így nem csak a partner politikai nézeteit vagy vallását nem illik feszegetni, de a másik fizetésével kapcsolatos kérdések is kerülendők. Üzleti partnerség esetén a magánélet sem kerül szóba.

Üzleti vacsorán a „small talk” témája általában arra összpontosul, milyen a légkör, amelyben találkoznak, ezen kívül az ételről, a borokról és az időjárásról beszélgetnek, persze kizárólag pozitív megjegyzéseket téve.

Hogyan juthatunk egyezségre német tárgyalópartnerekkel?

A németek az tárgyalásokat mindig nagyon komolyan veszik, mindent jó előre elterveznek, és sosem állnak fel az asztaltól konkrét eredmények nélkül. Ezért érdemes egyenes, konkrét, a lényeget megragadó módon előadni magunkat, ugyanis az utalásokat, az elvont, túl teoretikus beszédet gyanúsnak találhatják.  A németek kemény üzleti partnerek, így ha meg szeretnénk őket győzni, érdemes mondandónkat tényekkel, érvekkel, esetleg számokkal és grafikonokkal alátámasztani.

Ha valamiben a felek szóban megállapodnak, attól később eltérni nem szokás. Fontos, hogy ne legyünk türelmetlenek, ha a döntéshozási folyamat elnyúlik, ez általában lassabb, mint a többi európai országban.

Mire és hogyan készüljünk, ha állásinterjúra hívnak?

Egy állás megpályázása Németországban is önéletrajzzal és kísérőlevéllel történik. A motivációs levélben főleg azt kell indokolni, miért szeretnénk elnyerni az adott pozíciót, illetve miért lennénk rá alkalmasak. A német álláshelyek nem várnak el időrendi sorrendet a CV-k esetében, inkább a legutóbbi tapasztalatokat érdemes előre venni.

Egy állásinterjú esetén nagyon hasonló szabályokat kell betartanunk, mint egy üzleti tárgyalásnál: pontos érkezés, a 10 perc betartásával. Az interjú alatt kerek mondatokban válaszoljunk a feltett kérdésekre. Egy odavetett igen/nem válasz kellemetlen hallgatást vonhat maga után, hiszen még az eldöntendő kérdésekkel is beszéltetni szeretnék a jelöltet.

Egy pozíció odaítélésénél egyre fontosabbak az úgynevezett „soft skillek”, vagyis azok a készségek, melyeket a szocializációnk során szerzünk meg, és képtelenség papírral bizonyítani. Elengedhetetlen az interjún szerzett első benyomás rólunk, a megfelelő modor és viselkedés ugyanolyan lényeges, mint a megfelelő képzettséget igazoló dokumentumok. Figyeljünk arra, hogy megérkezéskor köszönjünk a folyosón szembejövő leendő kollégáknak, hiszen ekkor már jó benyomást tehetünk rájuk! A testbeszéd is jelentőséggel bír: bemutatkozásnál ne tegyük zsebre a kezünket! Ha az első benyomás pozitív, később is sokkal könnyebb dolgunk lesz.

Németországban létezik egy egyfajta önkéntes szakmai gyakorlat, a Volo, mely nélkül bizonyos állásokat szinte lehetetlen megkapni. Ez 12-24 hónapos időtartamot jelent, és sokszor az így megszerzett gyakorlat tesz különbséget a rengeteg diplomás között. Volo nélkül szinte lehetetlen állást kapni a médiában, ahol rengeteg a kommunikáció- és média szakot végzett fiatal, így a cégek könnyedén szabhatják előfeltételül a Volo meglétét. Sokszor még a gyakorlati hely megszerzéséhez is komoly feltételeket szabnak, de a fő szabály: mivel a nagyobb cégek több ilyen helyet hirdetnek meg, ezekre a pozíciókra a Voloval könnyebb a bekerülés.

Egy gyakornoki programnál ugyanolyan procedúrán kell átesnünk, mint egy hagyományos álláshelyű munka esetén. A jelentkezéskor igazolni kell, hogy még tanuló státuszban vagyunk, ugyanis a cég számára adózási szempontból ez fontos információ. Jelentkezni 3-5 hónappal a gyakornoki munka lehetséges kezdete előtt szokás.


Ha még többet szeretne megtudni arról, milyen a német „business life”, vagy mik azok a szabályok, amitől jobb tárgyalópartner lehet valaki Németországban, akkor ezen az oldalon találhat még remek tanácsokat. Ha úgy érzi, hogy szívesen próbálná ki magát német munkakörnyezetben, akkor a megfelelő képzést is elsajátíthatja, amellyel helyt állhat.


Az oldalon elhelyezett tartalom az Andrássy Universität Budapest közreműködésével jött létre, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.