A világ sosem volt csendes hely, még a telefonok, autók és egyéb zajforrások előtt sem. De hogyan született a hang, mikor lett mechanikus és mikor kezdtük el rögzíteni, terjeszteni? „Hangos” történelmünkből mindent megtudhat.

A világ zajjal született: maga a Nagy Bumm is hanggal járt. A kezdetek kezdetén az univerzum anyaga sűrűbb volt, mint a Föld atmoszférája, így vált lehetővé a hanghullámok terjedése. John Cramer, a Washington egyetem kutatója a Nagy Bumm után fennmaradó kozmikus mikrosugárzás felhasználásával kétféleképp is modellezte a nagy esemény hangját. Az eredmény itt és itt meghallgatható.

A következő hangokra évmilliókat kellett várni – legalábbis míg valaki meghallotta őket. Az első, hangokat is érzékelő élőlények a 400 millió évvel ezelőtt kialakult csontos halak voltak, amelyek leginkább a vízben terjedő vibrációt észlelték, ám érzékszerveik nem sokat értek a levegőn. Arra, hogy a szabadban is halljunk, egészen a triász korig kellett várni (ez nagyjából 250-200 millió éve lehetett), vagyis az első dobhártya kialakulásáig. 

Az első élőlény, aki újfajta zajt csapott

Majd szép lassan kifejlődött az ember, aki elkezdett beszélni. De hogy mikor, és milyen nyelven? Az aucklandi egyetem professzora, Dr. Quentin Atkinson 500 nyelv vizsgálata után arra a következtetésre jutott, hogy mindegyik nyelv visszavezethető egy kőkorszakban kialakult nyelvjárásra, melyet több tízezer évvel ezelőtt Afrikában beszéltek. Kutatása szerint az első nyelv nagyjából 100 ezer évvel ezelőtt született, 100-150 ezer évvel megjelenésünk után.

De mi a helyzet a hang közvetítésével?

1900. december 23-án Reginald Aubrey Gessender sikeresen közvetítette saját hangját két, 50 láb (kb. 15 méter) magas torony között a Potomac folyónál, Washingtonban. Ez a hangtörténelem újabb mérföldkövét jelöli: megszületett a rádiózás.

A rádió elődjét, a szikratávírót egymástól függetlenül, de egyszerre találta fel Nikola Tesla, Guglielmo Marconi és Alekszandr Popov. Marconi 1901-ben már bemutatta a rádióhullámok vezeték nélküli sugárzását, amiért 1909-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Ám az ügylet gyanús volt: Marconi korábban ugyanis Tesla asszisztense volt, így könnyen láthatta a kutató rádiós kísérleteit. Tesla végül be is perelte Marconit. Végül 1943-ban az Amerikai Legfeslőbb Bíróság neki tulajdonította a rádió feltalálását.

Az első emberi hangot közvetítő rádióadást Lee de Forest hozta létre 1910-ben. A néhány száz fős hallgatóság a Tosca dallamait élvezhette, egyenesen a Metropolitan Operaházból. Újabb tíz év elteltével Pittsburghben megalakult az első kereskedelmi rádióadó, a KDKA.  

©

A hang története Magyarországon

Magyarországon a rádiós történelem picit korábbra nyúlik vissza, egészen 1893-ig, amikor Puskás Tivadar elindította a Telefonhírmondót – ahol egy adott számot felhívva bárki meghallgathatta a rádióműsort. Ám valójában a magyar rádiózás legfontosabb lépése még ennél is korábbra datálódik: 1880-ban ugyanis két országgyűlési gyorsíró, Maszák Hugó és Egyesy Géza megalapították az MTI-t, az első magyar hírügynökséget.

Magyarországon az első rádióadót 1914 októberében adták át, az első kísérleti rádióadások viszont csak 1924. március 15-én indultak el egy bútorszállító kocsiból. A lakosság szélesebb körének a rádióra 1926-ig kellett várnia: ekkor kezdte el a rádiókészülékek tömeggyártását a Magyar Wolfrámlámpagyár, későbbi nevén az Orion Villamossági Rt.

Bár az Orion a magyar rádiózás legikonikusabb márkája lett, a belföldi piacon nagy verseny zajlott. 1931-től a Philips, 1941-től a Siemens, 1955-től a Vadásztölténygyár – később Videoton – is elkezdett rádiót gyártani. Volt időszak, mikor a világ rádióinak 30%-a Magyarországról származott.

1927-ben hangzott fel az első magyar hangjáték az éterben, 1928. április 1-jén pedig az első déli harangszó. Ekkor az adásokat már a Bródy Sándor utcából közvetítették.  A rádió terjedésében nagy szerep jutott a Horthy-néprádiónak, mely nem csak szép termék volt, de olcsó is: két pengős részlettel két év alatt meg lehetett vásárolni.  A világháború alatt a rádió az egyik legfontosabb információs, tömegkommunikációs és szórakoztató eszközzé vált. A Rákosi-korszak alatt viszont a kommunista propaganda egyik legfontosabb fegyvere lett.

©

Míg Rákosinál a rádió lehetőséget jelentett, Kádárnál már problémát, hiszen az akkori Orion AR 602-es csúcskészülékkel a BBC-t és a Szabad Európa Rádiót is fogni lehetett. Vagyis a rádió továbbra is hatással volt a politikára.

Ahogyan a divatra is: a legendás Sokol 403-as táskarádió 1972-ben még a Nők Lapja címlapjára is felkerült, ikonikus divatkiegészítőként.

Hallo? Mr. Watson?

A hang történelmének azonban volt még egy igazán fontos mérföldköve: amikor az emberek nem a tömegekhez szóltak, hanem csak egymáshoz, a távolból. 1876 március 10-én Alexander Graham Bell intézte a világ első telefonhívását asszisztenséhez, Mr. Watsonhoz. Az első szavak a kagylóban az America’s Library szerint ezek voltak: „Mr. Watson, jöjjön ide, látni szeretném.”

1973-ban Martin Cooper már a világ első „mobil” telefonjáról telefonált. Jól átgondolta, hogy kit hívjon fel: a szerencsés nem más volt, mint Joel Engel, a nagy vetélytárs, aki ugyancsak ezen a technológián dolgozott. Minden bizonnyal nem örült a hívásnak. Sőt, abban a pillanatban minden bizonnyal magának a Nagy Bummnak sem.


Az igazán jó minőségű hanghívás 4G-n érkezik

A Telekom 4G hálózatán megvalósuló hanghívás – a VoLTE (Voice over LTE, azaz hang-LTE) technológiának köszönhetően – gyorsabb hívásfelépülést, HD hangminőséget és telefonálás közben is folyamatos, 4G sebességű mobilinternet kapcsolatot tesz lehetővé.

A Telekom 4G Hang szolgáltatásáról és a 4G hanghívásra alkalmas készülékekről itt tájékozódhat bővebben.

Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Telekom Nyrt. közreműködésével jött létre, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.