PwC
PwC

Egyre magabiztosabbak a magyar cégvezetők, ha a saját vállalkozásuk jövőjéről kérdezik őket. Mivel most minden „rózsaszín”, kevesen foglalkoznak az évek óta problémás ügyekkel – mindenekelőtt a munkaerőhiánnyal –, pedig a lendület nem tart örökké. A PwC Magyarország szakértőit kérdeztük a friss vezérigazgatói felmérés tanulságairól.

„Nyugodtan mondhatom, hogy egyre nagyobb kaliberek a magyar CEO-k” – osztotta meg személyes élményét a felmérés során a magyar cégvezetőkkel folytatott interjúkról Mekler Anita, a PwC cégtársa. Nyitottak az új kihívásokra, odafigyelnek a helyi sajátosságokra, de közben szem előtt tartják a globális trendeket.

Mindenki pozitív – ebből még baj lehet?! 

„Ha csak a hazai vezérigazgatók véleményét nézzük, akkor nagy meglepetés nincs: évek óta nagyon pozitívak, sőt egyre magabiztosabbak” – mondja Mekler Anita. „Jó jel, hogy idén már nem (csak) költségcsökkentésből akarják megvalósítani a tervezett növekedést” – teszi hozzá. 

Ugyan éppen egy ilyen helyzetben nem szabadna vészmadárkodni, de ahogy Kerekes Antal, a PwC cégtársa fogalmaz: a növekedésnek mindig az a veszélye, hogy legtöbbször nem tudjuk az okát. „Tegyük fel, hogy egy cég most 15 százalékos nyereséget termel. Ennek a vállalatnak a tulajdonosai nem fogják megkérdezni az ügyvezetőtől, hogy mit csinált jól vagy rosszul, csak vállon veregetik. Pedig elképzelhető, hogy akár 35 százalékot is hozhatott volna. Azaz tulajdonképpen rosszul vezeti a céget! Ez azt jelenti, hogy ha ez az áldott állapot – amelyben most vagyunk – véget ér, elkezd majd veszíteni. Így azok a cégek, akiket csak az iparáguk húz felfele, bajban lesznek.” Kerekes nem rémisztgetni akar, csak figyelmeztet rá, hogy éppen ilyenkor lehetne a folyamatokat még jobbá tenni egy cégen belül, és nem szabad hanyagolni az innovációt sem. 

Startupokkal szövetkeznének

A fejlesztések megvalósítására vannak pozitív példák. A vezetők körében a harmadik helyre „jött fel” a külső vállalkozásokkal/startupokkal való együttműködés terve, mint a növekedés lehetséges eszköze. A nagy cégek ugyanis rájöttek, hogy az innovációt ily módon hatékonyan kiszervezhetik. „Még a legkevésbé „startupbarát” szektorban is 20 százalék mondta most, hogy dolgozna velük, ám kiemelkednek az energiaipari vállalatok, ahol 50 százalék ez az arány” – teszi hozzá Kerekes Antal. „Ez azért is érdekes, mert eddig főleg a technológiai, telekommunikációs vállalatok és a bankok támogatták a hasonló együttműködést.”

Visszatérő magyar vezérek 

Igen pozitív folyamatra hívták fel a figyelmet a PwC szakértői, mely némileg ellentmond a sokszor hallott „mindenki elvándorol” trendnek. Egyre több a magyar vezér itthon, és a cégek keresik is a külföldi után hazai karriert és kihívásokat kereső szakembereket. Bencze Róbert, a PwC igazgatója szerint még többen érkeznének, ha azt látnák, hogy itthon van verseny és átláthatóak a gazdasági viszonyok.

De nemcsak a transzparencia hiánya gátolja ezt a folyamatot: jónéhány szervezet inkább nem „erőlteti a hazait”. Sokan félnek a „nagy változástól”, amit egy ilyen vezető hozhat. A külföldi vezér ugyanis általában 3-4 évre, azaz belátható időre érkezik, egy konkrét céllal, tegyük fel a sales-t szeretné felpörgetni. Ezt a feladatot nagyszerűen el is végzi, ám emellett nem szól bele a többi folyamatba. Egy magyar vezető viszont hosszú távra tervez, az ő neve itthon fennmarad. Ő nagyot akar alkotni, hiszen önmagát, a megítélését is építi, ezért tartanak tőle. 

A munkaerőhiány félelmetesebb a terrornál  

A hazai és a globális felmérés eredményei arra vonatkozólag, hogy mitől tartanak a vezetők, évekig hasonlóak voltak. Ám ez most megváltozott. „Míg a globális felmérésben a cégvezetők sokkal jobban tartanak a külső, az üzleti tényezőkön túlmutató tényezőktől, mint a geopolitikai konfliktusok, terrorizmus, klímaváltozás, addig a hazai CEO-k életében a globális problémák súlya visszaesett” – mondja Mekler. „Mondjuk ez nem is csoda, nálunk ritkák a nagy árvizek, pusztító viharok, de nem volt terrorcselekmény, robbantás sem. Nekünk 6 éve ugyanaz a legnagyobb veszély: a szakember, munkaerő hiánya.”  

Éppen ezért neheztel a hazai vezetőkre Bencze Róbert. „Bár a hazai sajtó csak 2016-ban fedezte fel magának a munkaerőhiányt, mint problémát, a mi felmérésünkben 2013 óta a legkomolyabban adresszált probléma. Persze nem magunkat akarom dicsérni, csak érdekes, hogy ezen tények ellenére a legkevesebb innováció itt történik, és a tavaly elindult bérspirál egy rendkívül szegény megoldás erre. A vezetők még mindig azt gondolják, hogy majd úgyis megoldódik, majd úgyis találunk embert. Van kivétel, de a cégeknek sokkal tudatosabban kellene foglalkozni ezzel. Van, aki szezonális jelleggel négy ötszáz embert telepít ide, annak minden extra költségével (utaztatás, szállás, adóbevallás) együtt, hogy működőképes maradhasson. Pedig a felvételre és a megtartásra ennél sokkal jobb módszerek is vannak már…”

Hogyan tartsuk meg a munkavállalóinkat?

Nem is gondolnánk, de egészen egyszerűnek tűnő és azonnal alkalmazható módszerekkel lehet az alkalmazottainkat megtartani. Ilyen metódusokra hoztak példákat a PwC szakértői.

  • Rugalmas munkavégzés: Egy hazai kkv bevezette a négynapos munkahetet és az mégis dübörög, a fluktuáció viszont minimálisra csökkent. De megoldás lehet például a négyórás munkakörök bevezetése is ott, ahol egyszerűen nem tudnak 8 órát állni az emberek.
  • Perspektíva: Ez nagyon fontos a mostani generációnak. Ez nem csak a pénzt, hanem a kiszámítható fejlődési lehetőséget is jelenti.
  • Kérdezzünk: A PwC megkérdezte saját alkalmazottjait, hogyan tudná növelni azok elégedettségét. Kiderült, hogy olyan apróságok is sokat számíthatnak, mint például kettővel több öltözői szekrény vagy mobilnet a parkolóházban. Ráadásul az is egyértelművé vált, hogy ezekből a nagyon fontos „apróságokból” akár tízet is meg tud oldani egy alig 10 millió forintos beruházással.
  • Munkakörülmények: Főleg a termelő cégeknél figyelhető meg, hogy a gyártósoron a legmodernebb gépekkel dolgoznak és patyolattiszta minden, miközben az öltözők borzasztó állapotban vannak. De nem ritka, hogy milliárdos árbevételű vállalkozások székhelyén egyetlen működő mosdó sincs… Ezek apróságnak tűnnek, de a komfort megteremtése a munkavállalókat maradásra bírja.
  • Vezetők elérhetősége: Ma már egy vezető nem teheti meg, hogy ül egy irodában és nem kommunikál a beosztottjaival. Meg kell osztani velük a stratégiát, a kilátásokat, még egy több száz vagy ezer fős cég esetén is. Ahogy Bencze fogalmaz: „Szeretik, ha vezetik, de nem szeretik, ha megvezetik őket.”
  • Automatizálás: A legtöbben attól rettegnek a robotizáció/automatizáció kapcsán, hogy sok szakma egyszerűen eltűnik. Pedig egyelőre nem ez a helyzet, sőt, Kerekes szerint a jelenlegi folyamatoknak éppen a munkaerő megtartása a célja. A robotok az unalmas, repetitív folyamatokat váltják ki. Így az alkalmazottakkal is sokkal könnyebb elfogadtatni ezeket a fejlesztéseket. 

A PwC vezérigazgatói felméréséről bővebben itt olvashatnak.

Az oldalon elhelyezett tartalom a PwC Magyarország megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.