Oncompass
Oncompass

Vajon mit szólnánk, ha kiderülne, hogy egy betegség miatt csak három hónap van hátra az életünkből? Mihez kezdenénk? Meddig mennénk el a gyógyulásért? Tari Katalin a végsőkig elment. Hite, kitartása és a klinikai orvostudománynak hála már öt év telt el azóta, hogy legfeljebb 3 hónapot jósoltak neki.

„A csodáért tenni is kell” – állítja Bernáthné Tari Katalin, akinél öt éve áttétes tüdőrákot diagnosztizáltak, mégis évek óta tünetmentes. Nem dohányzott, 50 éves koráig csak a gyermekei születésekor járt orvosnál. Aztán jött a sokk, egy vérvizsgálat vashiányt állapított meg, következett a tüdőgondozó, végül az onkológiai intézetben már biztossá vált: tüdőrákja van. Akkor hangzott el az egyik doktor szájából, hogy legfeljebb 3 hónapja lehet hátra. Mi történt ezután? 

Bernáthné Tari Katalin és Dr. Manuel Cobo Dols, a kezelőorvosa

Van megoldás?

Kis túlzással azt mondhatnánk, hogy semmi különleges nem történt Katalin esetében, csak megkapta az elérhető, célzott kezelést. A negyedik kemoterápiás kör után kiderült, hogy létezik egy kísérleti módszer Spanyolországban, egészen pontosan Malagában, mely segíthet. Felkészítették, hogy semmi sem biztos, de van remény. Két hetet kapott eldönteni, belevág-e, különben más került volna a helyére. A gyöngyöspatai asszony a spanyol út előtt még sohasem járt idegen országban egyedül, nem volt jómódú, szinte minden spórolt pénzét orvosokra, illetve gyógyulására áldozta. Az eredetileg 6 hónaposra tervezett kezelés eleje volt a legnehezebb. Nem beszélte a nyelvet, nem is érezte magát jól, sőt azt mondta a férjének, haza akar jönni, otthon meghalni. Aztán az újabb készítmények hatására jobban lett, sőt a fél évből csak négy hónapot kellett kint töltenie. A gyógyszereket még ma is szedi, de már ritkábban kell utaznia, 5 éve tünetmentes. És a kemoterápiával ellentétben ennek a kezelésnek alig van mellékhatása, a minimális fáradékonyságot leszámítva teljes értékű életet tud élni.

Vajon mindent megtettünk a betegért?

„Mikor megálmodtuk ezt a céget orvos kollégámmal, Schwab Richárddal, az volt a víziónk, hogy minden betegnek joga van hozzáférni a tudomány mai állása szerinti összes lehetőséghez” – mondja ezt már Dr. Peták István, az Oncompass Medicine tudományos igazgatója. Ez a vállalkozás molekuláris diagnosztikával és egyéni gyógyszeres kezelések kiválasztásával segít a betegeknek. „Mindig az a kérdés, hogy vajon nyugodt szívvel mondhatjuk-e, hogy mindent megtettünk a betegért.”

Dr. Peták István

Azt gondolnánk, hogy amiről István beszél, egyértelmű, mi más lehetne egy orvos feladata, hiszen saját hitvallása és az egészségügyi törvény is ezt mondja ki. Nincs is más dolga a gyógyítónak, mint a PubMed (a tudományos közlemények gyűjteménye) adatbázisát áttanulmányozni. Ebben azonban jelenleg 28 millió tudományos közlemény van, kiszámolták, hogy ez betegenként 140 óra kutatást jelent, de egy kisebb csapatnak is napokat kellene ezen dolgoznia. Mesterséges intelligenciával viszont néhány percre lehet csökkenteni ezt az időt. Egy ilyen döntéstámogató szoftvert mutattak be az Oncompass csapat tagjai – vagy ahogy István emlegeti őket, „a fiúk a Retek utcából” – a Szilícium völgyben 2016-ban. Ebben a programban egy algoritmus segíti az orvosokat a molekuláris diagnosztikai vizsgálatok kiértékelésében, és a legjobb gyógymód megtalálásában.

Precíziós onkológia 

„Nagyon sok betegség esetében azonosak a tünetek, de a molekulák szintjén eltérő a kór, amely ezeket okozza. A precíziós orvoslás gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adott betegben közvetlenül lokalizálható molekuláris okot próbáljuk célzottan kezelni. Ebből pedig az következik, hogy mindig nagyobb eséllyel hozunk jobb döntést a molekuláris információ segítségével: azt a hatóanyagot választjuk, amely előnyös az adott beteg számára, illetve elkerüljük annak a használatát, amely bizonyíthatóan nem fog működni egy konkrét esetben. Ez a molekuláris információn alapuló, célzott gyógyszerhasználat az egész orvostudományt át fogja alakítani, de először az onkológia területén értünk el áttörést. Az új gyógyszerek a daganat egy meghatározott molekulatípusára fejtik ki hatásukat: ezek meghibásodott fehérjék, amelyek gátlásával megvalósítható, hogy a sejtek irányító központjai felé tartó „növekedj és osztódj” parancsok ne érhessék el a sejtmagot. Vagyis, megállítható a daganat további osztódása és növekedése” – mondja Dr. Peták István.

180 nap

Néhány hónapja készült egy hatalmas metaanalízis 570 klinikai vizsgálat 35 ezer betegéről. Ebből az derült ki, hogy akiket a molekuláris célpont alapján kiválasztott klinikai vizsgálatban kezeltek, fél évvel tovább élnek. 180 nappal. Ha egészségesek vagyunk, ez az idő talán nem tűnik soknak. De egy betegnek, beszéljünk akár Katalin esetéről, rengeteg idő. Éppen kétszer annyi, mint amennyit jósoltak neki az első vizsgálatok után. „Ami ebből az elemzésből kiderül, hogyha célpont alapon kiválasztott kezelést kap a beteg, akkor tovább él. Ugyanakkor a rosszul kiválasztott, célzott gyógyszerekkel végzett kezelések kevésbé voltak hatásosak, mint a kemoterápiás szerekkel folytatottak. Tehát a legfontosabb az, hogy minél pontosabb molekuláris információ alapján történjen a személyre szabott döntés, ami sokszor azt jelenti, hogy a betegben talált célpontra egyelőre még nincs hatékony terápia, amit érdemes lenne megpróbálni. Szerencsére folyamatosan, akár hetente jelennek meg az új gyógyszerek.”

Vesztésre áll a rák

„Ha rák lennék, én most nem érezném magam biztonságban” – mondja Peták István. Ez nem egy viccesnek szánt megjegyzés és nem a túlzott magabiztosság hangja. Az elmúlt néhány év számadatai mondatják ezt Istvánnal. Ha csak a terápiák fejlődését nézzük, már árulkodóak az adatok. Míg korábban egy évtized alatt 10-20 daganatellenes készítmény került kifejlesztésre, 2010 és 2015 között 47 új gyógyszer, gyógymód jelent meg. Jelen pillanatban már 2000 kísérleti kezelés folyik, és egy-két havonta egy-egy új gyógyszer válik elérhetővé, ami azt jelenti, hogy ebben az évtizedben meglesz a 100 új gyógyszer.

„Mindig el akarunk menni a falig, ki akarjuk tolni a tudomány határait” – mondja Dr. Peták István. „Azt szeretnénk, ha nem egyedi eset lenne Katié. Ám ez egész csak akkor működik, ha vannak olyan betegek, akik olyan tudatosak és annyira gyógyulni akarnak, mint Katalin. És kellenek olyan orvosok, mint Katalin onkológus kezelőorvosa, akik mernek élni a tudomány adta lehetőségekkel, és a fonendoszkópot mellett akár már a molekuláris diagnosztika és az orvosi informatika eszközeit is használják a betegeik érdekében.

Az oldalon elhelyezett tartalom az Oncompass Medicine Hungary Kft. megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.