Az utóbbi évek kávémanufaktúra-forradalma lecsengőben van: a mainstream fogyasztó lassan, de biztosan halad George Clooney nyomában a kapszulás kávék felé. Ennek ellenére jó néhány kézműves pörkölő talált megfelelő üzleti modellt ahhoz, hogy kiemelkedő minőségű kávéival helytálljon a piacon.

„Aki jó kávét akar, az jöjjön ide kóstolni, és ha ízlik, vegyen belőle otthonra vagy az éttermébe, de én nem házalok a kávémmal” – ismerteti üzleti filozófiáját Párcser Hajnalka, a tokaji kávéházi modell megalkotója. Évekkel ezelőtt, Kaliforniában szeretett bele a gourmet- és baristavilágba. Amikor pedig egy uniós pályázat „turisztikai tartalomfejlesztés” rubrikájába befért a sógornőjével közös ötlete, a pár hajlandó volt a családi vagyon jelentős részét is feltenni arra, hogy Tokajban meghonosítsa a mikropörkölést és a modern kávéház kultuszát. A borász családban eleinte idegenkedve fogadott termékházasítás olyan jól sikerült, hogy mára a pincéjükből származó aranysárga boros palackok inkább csak hátteret adnak a kávéházi hangulatnak.

©

A főtér szélén felújított műemléképületben nyitott kávézó – amelyet kívülről a nagy üvegfelületeiről, bent pedig a pult végében duruzsoló kávépörkölőről lehet felismerni – olyan, mintha mindig is a városkép része lett volna. Pedig az idei csak a harmadik szezonjuk. A vállalkozó kedvű hölgyek induláskor szentül hittek „a kompromisszummentes, minőségorientált szolgáltatás” erejében, de – mint Hajni utólag elárulja – inkább csak remélték, hogy az idő és a városon átfújó új turisztikai szelek tényleg nekik dolgoznak majd. Nem számítottak kirobbanó sikerre, eleve három évet adtak a vállalkozás „termőre fordulására”, a kínálatot, a minőséget és az árakat pedig elsősorban a külföldi turisták igényeihez igazították. Ennek ellenére sok helyi, visszatérő vevőjük van már, akik rendszeresen kérnek szaktanácsot a megvásárolt kávéhoz.

©

Meglepő módon az üzletnek az utóbbi bő egy évben komoly nagykereskedelmi lába is nőtt. Ennek köszönhetően az egy évvel ezelőtti heti átlagos kávépörkölés 50–60 kilóról 150 kiló fölé kúszott. A cég híre Nyíregyházától Miskolcig másfél tucat étterem, kávézó és büfé érdeklődését és rendszeres megrendelését eredményezte, köztük vannak olyanok is, amelyek saját, kizárólag nekik készült keveréket kérnek. Ha a mostani idény is hozza a tervben szereplő számokat, Hajniék a kis űrtartalmú pörkölő berendezést nagyobbra cserélik.

©

Kíváncsiak voltak, meddig tudnak eljutni

Egy másik manufaktúrának, Beanlightnak már két kávéháza is van, ettől függetlenül még náluk is folyamatos márkaépítés zajlik – árulja el Repka Péter ügyvezető. A kávézóknak nemzetközi hírük van: két éve Charles Hebbert, a CNN riportere a bámulatra méltó budapesti kávézók között a Madal Cafét is megemlítette – amiből ma már kettő működik a városban.

©

A vállalkozást két éve indította el egy akkor még kevés barista múlttal rendelkező baráti társaság. „Ha az üzleti oldalát nem nézzük, akkor fogalmazhatunk úgy: csupán arra voltunk kíváncsiak, meddig lehet eljutni a hazai kávépiacon egy nem olaszos, inkább világosra pörkölt, kiváló minőségű kávéval” – magyarázza az ügyvezető. Az elképzelésért feladta menedzseri állását, és tanulónak állt a világ jó néhány barista iskolájába. Az amerikai, angliai, dániai és németországi tanulást követően, egy évvel az alapítás után merészkedett ki a Beanlight a piacra. A márkát a fővároson kívül szinte kizárólag az internet tette ismertebbé. Eleve úgy készültek, hogy három év alapozás után kell majd az eredményeknek látszaniuk, így Péter elégedett. Jól számoltak, amikor a beruházási igénybe – a szükséges infrastruktúra és technológia mintegy 10 millió forintja mellé – beletettek közel ugyanennyit három ember kellő felkészítésére is. Ezek után már csak azt a misztikát kellett megfejteniük, hogyan lehet a nyers, zöld kávék közül jól választani.

©

A Beanlight – a legtöbb európai kávépörkölő céghez hasonlóan – a jellemzően nagy tengeri kikötőjű városokban (mint Hamburg, Rotterdam, Antwerpen vagy Barcelona) működő kávé-nagykereskedőktől veszi az alapanyagát. Péterék csak kiváló minőséget vásárolnak, és hogy mit érdemes, azt gyakran a nemzetközi vásárokon magától a termelőtől tudják meg. A manufaktúra raktárában közel kétezer kiló kávé vár a sorára. Ez lett a standard puffermennyiség, de a nyersanyagot folyamatosan venni kell, mert a heti két napra befűtött Probat rendszer már az egykori 200 kilós havi átlag többszörösét teljesíti.

©

A cégnél a mennyiség és a minőség egyensúlyát tartják a legfontosabbnak; Péter fogadkozik, hogy ha az utóbbi megkívánja, készek a növekedést is visszafogni. Az értékesítés nagyobb hányada a két kávéházban történik, de sokan már az otthoni kávéjukat is itt vásárolják. Ez is az elképzelés része volt, vagyis hogy a kávézó mintaboltként is működjön. „Annál jobb promóciót nem ismerek, mint amikor a vendég közelről láthatja, mit lehet kihozni egy-egy adag, akár a polcról is levehető és megvehető kávéból” – magyarázza Repka Péter.

Szabó M. István cikke a HVG Extra Business magazin 2016/1-es számában jelent meg, a fenti írás egy rövidített kivonat. Amennyiben szeretné teljes egészében elolvasni az írást, keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg – akár a régebbi számokat is – kiadónál. 2016-os első lapszámunkban azt gyűjtöttük össze, mi minden befolyásolhatja biztonságérzetünket - a mindentudó okostelefon, a kényelmes online fizetés, az összekapcsolt eszközök, az online tárolt adatbázisok, a telefonba ütött kódok és a teraszról bámult drón újabb és újabb ablakot nyitnak privát életünkre.