HVG Extra Business: Hogyan értelmezzük azt, hogy ideje megszabadulni az ok-okozati kapcsolatok feltárásának eszményítésétől, és a jövőben egyszerűen az összefüggésekre érdemes koncentrálni? 

Viktor Mayer-Schönberger: Úgy, hogy sokszor nem kell tudnunk a miérteket, elég ismerni a tényeket, hogy cselekedni tudjunk. A tömegesen rendelkezésre álló adatok világában a hangsúly az egyedi esetek vizsgálatáról a korrelációk, összefüggések felismerése felé tolódik el – anélkül, hogy közben megtudnánk, milyen hatásmechanizmusok húzódnak ezen összefüggések mögött. Ez azt jelenti, hogy a „miért” helyett a „mi” lesz inkább az érdekes. A Nobel-díjas Daniel Kahnemann pszichológus kimutatta, hogy az emberek szeretnek gyors hipotéziseket felállítani, és ezáltal azt gondolni, értik a világot. Még akkor is, ha ezek a hipotézisek utóbb tévesnek bizonyulnak. Bonyolult ok-okozati nyomozás helyett érdemes a rengeteg adattal támogatott, nem oksági módszerek felé fordulni.

HVG Extra Business: Ez azt jelenti, hogy befellegzett az elméleti gondolkodásnak, az ok-okozati összefüggések keresésének?

Viktor Mayer-Schönberger: Egyáltalán nem, de a tények által tudatosul bennünk, hogy hipotéziseink, következtetéseink által a világ teljessége nem ismerhető meg. Így az általánosító egyszerűsítések felől el tudunk mozdulni, és a világot a maga sokszínűségében, részletességében ismerhetjük meg. Az óriási adathalmaz életünk sok aspektusát megváltoztatja majd, igaz, a fejlődés feltehetően nem annyira a technika megváltozásáról, mint a világ megismeréséről fog szólni.

HVG Extra Business: Az Amazont például állítólag cseppet sem érdekli, hogy Ernest Hemingway rajongói miért olvasnak szívesen F. Scott Fitzgeraldot, ha az adatok ezt bizonyítják, akkor eszerint tesznek ajánlatot vásárlóiknak. És „ha több millió orvosi adat támasztja alá, hogy az aszpirint és a narancslevet fogyasztó rákbetegek állapota javul, akkor a gyógyulás ténye fontosabb”, mint annak pontos oka. De bízhatunk valamilyen gyógymódban, ha a hatásmechanizmus nem ismert?

Viktor Mayer-Schönberger: A gyógyászatban eleve nem működik tökéletesen az ok-okozatiság. Valójában nagyon sokszor nem tudjuk, hogy egy-egy kezelés miért hat, mégis alkalmazzuk. Persze, csinálunk vakteszteket, van kontrollcsoport, de ezek is inkább csak statisztikai bizonyosságok valamekkora valószínűséggel – így aztán a lényegüket tekintve nem sokban különböznek a korrelációelemzéstől. Ráadásul az előbbieknél általában elég kis mintákkal dolgoznak. De vegyük Semmelweis Ignác példáját, aki kimutatta, hogy ha az orvosok kezet mosnak a kezelés előtt, jelentősen csökkenhet az anyák halálozási aránya. Saját kórházában véghez is vitte mindezt, évekig mégis semmibe vették az ajánlásait, mivel nem tudott magyarázatot fűzni hozzájuk. Ma egyre többen vannak a Semmelweisek: egészségügyi intézmények, kutatóközpontok sorra hozzák létre rendszerbiológiával, adatalapú gyógyászattal foglalkozó intézeteiket.

HVG Extra Business: Tökéletesen megismerhető-e a világ az adatok által? A Google szövegfordító rendszere hangsúlyos példa a Kenneth Cukierrel jegyzett könyvükben. Lesz-e valaha tökéletes adatalapú szövegfordítás?

Viktor Mayer-Schönberger: A Google fordítórendszere sose lesz tökéletes, mert az adatelemzések valószínűségeken alapulnak, és mindig csak a valóság hozzávetőleges becslései maradnak – ami egyébként igaz az emberek által fordított szövegekre is. Mégis fontos betekintést nyújt, hogy megértsük a világot, amelyben élünk, annak teljes változatosságát, részletességét. De azt is meg kell értenünk, hogy teljes valójában sose fogjuk tudni megismerni.

HVG Extra Business: Steve Jobs állítólag a megérzéseire támaszkodva dobta piacra az iPodot, az iPhone-t és az iPadet. Egyszer egyenesen azt mondta, hogy az Apple nem végzett piackutatást, mielőtt kijött volna az iPaddel. Mely területeken marad uralkodó az intuíció?

Viktor Mayer-Schönberger: Steve Jobs legendás hatodik érzéke azért némileg túlmisztifikált. Az Apple rengeteg piackutatást végzett és végez, alapvetően Jobs is hitt bennük. Persze ettől a kérdés általánosságban még érvényes. A válasz pedig az, hogy attól függ. Az emberi intuíció vajon felülkerekedhet-e az adatelemzéssel szemben az éghajlatváltozás vizsgálatánál? Nyilvánvalóan nem. Felülkerekedhet innovációk, találmányok esetén? Igen, mert a big data alapján az előrejelzések mindig a múlt és a jelen jövőre vetített extrapolációját mutatják. Ez pedig nyilvánvalóan nem vezethet forradalmian új felfedezésekhez, ötletekhez.

HVG Extra Business: Az adatokkal kapcsolatos egyik kutatás szerint bizonyos anyagi jólét felett a további vagyonosodás egyáltalán nem boldogít. Ez elég triviálisnak tűnik.

Viktor Mayer-Schönberger: A társadalomtudósok a rendelkezésükre álló kevés adat alapján évtizedekig azt gondolták, hogy a gazdagság és a boldogság lineáris viszonyban van egymással. Hogy ez nem így van, csak jóval később vált egyértelművé. De jóval komplexebb, matematikailag nehezen formába önthető összefüggés van például az oltási hajlandóság és az anyagi helyzet között, miközben az adatokkal jól kimutatható, hogy bizonyos jövedelmi szint felett csökken a hajlandóság. Éppen ez a könyvünk mondandója: a kevés adatból álló korrelációs statisztikáknak ez nagy hátrányuk a big datával szemben.

HVG Extra Business: Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériumának egyik programja arra keresi a választ, hogy az emberek viselkedése előre megmutathatja-e ártó szándékukat. Eljöhet-e a Különvélemény című sci-fi világa, ahol az előrejelzések annyira csalhatatlanok, hogy a rendőrség még a bűntény előtt lekapcsolja az „elkövetőket”?

Viktor Mayer-Schönberger: Személy szerint én semmi ilyet nem támogatnék, még ha ezek az előrejelzések száz százalékig megbízhatók lennének is. Ezzel megkérdőjeleznénk az ember szabad akaratát, vagyis hogy akár az utolsó pillanatban is megváltoztathassa a döntését. De biztos vannak olyan közösségek, amelyek majd a biztonságot választják mindenekfelett – náluk a Különvélemény utópiája valósággá válhat. 

HVG Extra Business: „A big data világában azt az arab nevű személyt, aki készpénzért vásárolt csak egy irányba, első osztályra szóló repülőjegyet, többé nem vetik alá másodlagos ellenőrzésnek a repülőtéren, ha a többi egyedi adata valószínűtlenné teszi, hogy terrorista lenne” – írják könyvükben. Nem számít veszélyforrásnak, ha a terroristák tudomást szereznek arról, milyen paraméterekkel úszhatják meg a szigorúbb ellenőrzést?

Viktor Mayer-Schönberger: A bűnözők a bűnüldözés megszületése óta próbálják megfejteni az utóbbi működését, ez a veszély tehát nem új keletű. A kifinomult algoritmusok pedig inkább megnehezítik a bűnözők dolgát, szemben a hagyományos small data elemzéssel, amelynek keretében például egyszerűen minden tizedik sorban állót ellenőriznek jobban. A big data koncepciója abban áll, hogy minden új adat beérkezésekor újra elvégzik az elemzést, folyamatosan változó rendszert pedig igen nehéz visszafejteni.

HVG Extra Business: A kicsiknek is osztanak lapot a big data világában? Hogyan válhatnak haszonélvezőivé, jelentős szereplőkké? 

Viktor Mayer-Schönberger: A big data szépsége, hogy a bejutás nem drága. Nem kell hozzá gyár, de még szerverfarm se. Az adattárolás és elemzés ma már a „felhőben” is megvalósulhat, a startupok a számítógépes erőforrásokat akár bérelhetik is. Csak egy jó ötlet szükséges, továbbá hozzáférés az adatokhoz.

Geri Ádám cikke eredetileg a HVG Business Extra magazinban jelent meg. Hasonló írásokat a magazin legfrissebb számában olvashat, amely a hatékonyság, az időgazdálkodás és a fókuszálás témáját járja körbe. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg – akár a régebbi számokat is – a kiadónál! Ha tetszett a cikk, lájkolja a HVG Extra Business facebookos oldalát is.