HVG Extra Business
HVG Extra Business

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy felnőttként már nem változunk, pedig a kutatások szerint egészen egyszerű módszerekkel is alakíthatjuk képességeinket.

Tervezéssel a kísértések ellen

A megvalósítás mindig igényel némi kitartást és önfegyelmet, amit jól tud mindenki, aki halogatásra hajlamos, és bukott már el újévi fogadalmat. Egy megoldás lehet, ha a buktatókat is számba vevő cselekvési tervet dolgozunk ki. A „ha-akkor” terveknek is nevezett stratégia a mindennapokban jól alkalmazható, és igazoltan hatékony módszerét a New York-i Egyetem pszichológusprofesszora, Peter M. Gollwitzer dolgozta ki. Eljárása egyszerű elvre épül: azonosítsuk be, mely körülmények hoznak kísértésbe, és határozzuk meg előre, mit lépünk ezek felbukkanásakor. Például: ha a pincér kihozza a desszertlapot, akkor nem nézzük át, csak egy kávét kérünk; ha felidegesít minket a főnök, akkor sem gyújtunk rá, inkább sétálunk egyet. Ha így teszünk, a gyakorlásnak köszönhetően idővel a vágyott szokás váltja ki azt a viselkedést, amelytől szabadulnánk.

Hajlamos tologatni a feladatait? Ezek a tanácsok megváltoztathatják az életét!

Megölheti a termelékenységet, de egyben új és eredeti ötletek forrása is lehet feladataink tologatása. Három előadás a halogatásról.

Multitasking helyett single tasking

A nagyvállalati világ valószínűleg nem követi a kognitív tudomány fejleményeit, ezért tekintik sok helyen a párhuzamos munkavégzés – vagyis a multitasking – képességét a mai napig üdvös tulajdonságnak. Az emberi agy alapvetően nem így működik: valójában nem szimultán tevékenységekre van kitalálva, hanem gyorsan váltogat ide-oda a feladatok között, ha muszáj. A tudomány jelenleg úgy tartja, hogy ez a figyelemmegosztás nem tesz eredményesebbé, sőt: kimerít, így rontja a problémamegoldást és a teljesítményt, miközben fokozza a stresszt. A szakemberek szerint a produktivitás egyik kulcsa éppen az összpontosítás, a single tasking: amikor egyszerre egyetlen feladaton dolgozunk, miközben a zavaró tényezőket, amennyire lehet, kiiktatjuk. Ha kell, kikapcsoljuk a telefon értesítéseit, csak az éppen szükséges böngészőablakot tartjuk nyitva, rendet rakunk az íróasztalon és így tovább. Érdemes szakaszokra bontani a napot, és egy szakaszban szigorúan egyetlen témával foglalkozni – így kevesebb szorongás mellett többet és jobban teljesítünk, mint amikor elaprózzuk a figyelmünket.

Tényleg elbutít minket a folyamatos internetezés?

Az internet megváltoztatta információszerzésünk módját, és ezzel együtt agyunkat is. Egyesek szerint semmi különös nincs abban, hogy elménk alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, mások szerint viszont pótolhatatlan emberi képességeinket áldozzuk fel.

A futás építi az agyat

Unalomig ismételt tény, hogy a futás és más aerob mozgásformák – mint a biciklizés vagy az úszás – javítják a szellemi teljesítményt. Az idegtudósok még néhány évvel ezelőtt is úgy gondolták, hogy felnőttkorban már nem születnek új idegsejtek. Friss neurológiai kutatások azonban az ellenkezőjére utalnak, és egyelőre egyetlen tényezőről bizonyították, hogy kétséget kizáróan új idegsejteket termel: a rendszeres és kitartó aerob edzésről. Az új idegsejtek ráadásul az agy tanulásban és emlékezetben érintett területén, a hipokampuszban keletkeznek, ami magyarázhatja, miért találnak a vizsgálatok rendre összefüggést az ilyen típusú sportok és a memóriajavulás között. Murakami Haruki japán író 2008-ban így fogalmazott a futásról:

„Aki fizikai terhelésnek veti alá magát, az izmait nyögésre […] kényszeríti, így indul el a megértés útján, hogy végül minden a helyére kerüljön a fejében”

– és az időközben született bizonyítékok szerint mindez szó szerint is megállja a helyét.

Az agressziókontroll tanulható

A harag közmondásosan rossz tanácsadó, de nem csak ezért fontos megtanulni a kezelését. Kutatások sora igazolja, hogy az ellenségesség és a düh a stressz mellett a szív- és érrendszeri megbetegedések fontos rizikófaktora, növeli például a szívroham veszélyét. E késztetések azonban megzabolázhatók: egy 2011-es ausztrál-amerikai vizsgálat meglepően egyszerű és hatékony módszert azonosított, amelynek elsajátítása lényegében gyakorlást feltételez. A dolog kulcsa a nem domináns kéz használata: Thomas F. Denson és kollégái egyetemistákat kértek arra, hogy két héten át ezt a kezüket használják rutintevékenységeikhez, például fogmosáshoz, ajtónyitáshoz, egérhasználathoz és egyebekhez, a szakasz elején és végén pedig felmérték agresszív és dühös vonásaikat. A két hét elteltével az arra hajlamos személyeknél kimutathatóan csökkent az agresszió és a harag, amit azzal magyaráznak, hogy a nem domináns kéz használatára való tudatos odafigyelés növeli az általános önkontrollt.

Szieszta és kávé a kialvatlanság ellen

A kora délután általában a nap leglomhább időszaka. Egyesek kávéval próbálják átlendíteni magukat a szellemi mélyponton, mások sziesztáznak, de úgy tűnik, azok járnak a legjobban, akik kombinálják a kettőt, és közvetlenül a délutáni kávé után dőlnek le 15-20 percre. Már 1997-ben készült olyan kutatás, amely megállapította, hogy ez a fajta napközbeni alvás – a coffee power nap – hatékony ellenszere a kialvatlanságnak. Bár elsőre furcsának tűnhet, jobban utánagondolva nem meglepő: a rövid nappali alvás önmagában is javítja a tanulási képességet, a koncentrációt és az emlékezetet, a koffein pedig éppen ennyi idő után kezdi kifejteni serkentő hatását, így tehát segít, hogy frissen és tettre készen ébredjünk belőle. Ügyelni kell viszont, hogy a szunyókálás valóban ne nyúljon fél óránál hosszabbra, mert onnantól inkább kótyagossággal kell számolnunk ébredéskor.

©

Nem csak a szakkönyvek tanítanak

Történetekben gondolkodunk a világról, történetekben határozzuk meg önmagunkat, és történetekbe menekülünk a valóság elől. A kutatások szerint, ha hagyományos módon olvassuk őket, javul az agyműködésünk – vagyis nemcsak a tudatos ismeretbővítés, hanem az önmagáért való olvasás is fejleszti a kognitív képességeket. Az atlantai Emory Egyetem Gregory Berns vezette agykutató csoportja 2013-ban diákokat kért meg, hogy esténként olvassák el egy regény adott szakaszát, majd reggelente fMRI képalkotó eljárással vizsgálta agytevékenységüket. Kimutatták, hogy a résztvevőknél erősödött a bizonyos agyterületek közötti nyugalmi kapcsolatok erőssége. Változás leginkább a nyelvi megértésben érintett struktúrában, illetve a mozgás és érzékelés összehangolásáért felelős területen mutatkozott – még az olvasási feladat lezárulta után több nappal is.

Kugler Judit írása a HVG Extra Business 2016/2-es számában megjelent cikk rövidített kivonataA magazin legfrissebb száma a választás és döntés szépségeit és nehézségeit vizsgálja. Keresse az újságárusoknál, vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, ajándékba elküldjük az Alkossunk maradandót! című könyvet! 

Aktuális lapszámunkat itt meg is rendelheti. Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook oldalát!