HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A big data által nyújtott lehetőségek állnak a szorító egyik sarkában, személyes adataink biztonsága és jelenlegi szakmák bizonytalan jövője pedig a másikban. A TED előadói szerint nagy csaták várhatók, de a döntés a mi kezünkben van.

Alessandro Acquisti: Titkok nélküli jövő

Rengeteg információt (fotókat, gondolatokat, helymeghatározásokat) osztunk meg magunkról nap mint nap az interneten, és ezek közül sokat el is raktároznak rólunk különböző szervezetek – hívja fel a figyelmet Alessandro Acquisti adatvédelmi szakértő. Kísérletei során ő és csapata a közösségi oldalak és a társadalombiztosítási rendszer összekapcsolásával igen érzékeny személyes információhoz – az alanyok tb-számáig – is el tudott jutni egyetlen fotóból kiindulva. Nincs már messze az az idő, amikor egy szervezet – hozzáférve valahogy közösségi oldali ismerőseink listájához – két legközelebbi barátunk arcképéből harmadikat generál, és hirdetésébe ezt az arcképet montírozza bele – ezzel is növelve a bizalmat terméke iránt. Kutatások bizonyítják ugyanis, hogy bár az emberek még saját magukat sem ismerik fel az összetett arcokon, de pozitívan reagálnak rájuk. Acquisti szerint a jelenlegi szabályozás mellett nehéz harcolni a személyes adatokkal visszaélés ellen. A piac egyfolytában meg akar győzni minket, hogy az adattenger és a közösségi média számunkra legalább olyan hasznos, mint számukra: ingyen tartalmakat kapunk, személyre szabott alkalmazásokhoz jutunk. Hamarosan azonban rengeteg szervezet annyi mindent fog tudni rólunk, hogy kitalálják vágyainkat még a megszületésük előtt. Acquisti szerint a személyiségi jogok feletti hatalomért vívott harc már folyik, de annak felismerése, hogy mi megy a háttérben, csupán pár kattintásra van tőlünk.

©

Marco Annunziata: Ipari internet

Az ipari forradalom és az internetforradalom után újabb innovációs mérföldkőhöz értünk: az intelligens érzékelőkkel felszerelt ipari berendezések által generált adatok révén az emberiség újra felfedezheti a világot. Hogy elektronikus érzékelők korábban is voltak? Ez igaz, valami mégis megváltozott: az utóbbi években mind a szenzorok, mind az adattárolási és feldolgozási költségek rohamosan csökkentek – mutat rá Marco Annunziata, a GE vezető közgazdásza. A technológia segítségével lehetővé válik a gépek meghibásodás előtti „javítása”, amivel elkerülhetővé válnak például az áramszünetek és a kényszerű járattörlések a légi közlekedésben. Annunziata szerint mindez persze a munkavégzésre és a foglalkoztatottságra is kihat majd, de felesleges irreális félelmet táplálni a változásokkal szemben: az innováció ugyanis alapvetően a növekedésről szól. A fejlődés révén megfizethetőbbé válnak a termékek, ami új keresletet és munkahelyeket teremt, összességében pedig az életszínvonal emelkedését hozza. Becslése szerint az ipari internet a következő másfél évtizedben 10–15 ezermilliárd dolláros globális GDP-növekedést eredményezhet. Mindezek eléréséhez azonban még sok akadályon kell átküzdenünk magunkat: hatalmas pénzeket kell fektetni a technológiába, illetve az adatok és rendszerek védelmébe, a szervezeteket és a vezetési stílust hozzá kell igazítani a változásokhoz, továbbá fejlesztésre vár az oktatási rendszer is.

©

Kenneth Cukier: A szabad akarat próbája  

Az amerikaiak kedvenc pitéje az almás. Honnan tudjuk ezt? – teszi fel a kérdést a The Economist adatokkal foglalkozó szakértője. Rögtön meg is válaszolja: az eladási számokból – legalábbis a harminc centi átmérőjű, fagyasztott piték értékesítése ezt mutatta. Miután azonban a szupermarketek elkezdtek 11 centis pitéket is árulni, kiderült, hogy az almás egyáltalán nem a legnépszerűbb. Vezető pozícióját csupán a méretéből adódó kompromisszumnak köszönhette: a családtagok alkufolyamat végén választották ki „legkisebb közös többszörösként” az almát. Az egyéni döntés lehetőségének megszületésével azonban a többség már elsőszámú kedvence mellett tette le voksát – és az nem az alma volt. Ezzel a példával mutat rá Kenneth Cukier arra, milyen titkok tárulhatnak fel előttünk, ha több és részletesebb adat áll rendelkezésünkre. Az adatok mára – a keresés, a másolás, a megosztás és a feldolgozás egyszerűsödésének köszönhetően – újrafeldolgozhatóvá váltak, azaz olyan célokra is felhasználhatjuk őket, amilyenekre elsődleges begyűjtésükkor nem is gondoltunk. Segítségükkel a kocsik hamarosan maguktól fognak közlekedni, a gépek pedig emberi beavatkozás nélkül megállapítják betegségeinket. Az óriási adathalmaz használatának azonban árnyoldalai is lehetnek. Az előrejelzésekből létrejöhetnek olyan abszurd rendszerek, mint például a Különvélemény című filmből megismert bűnmegelőző hivatal, amely még a bűn bekövetkezte előtt begyűjtötte a potenciális elkövetőket. A kevés adat korszakában az adatvédelem állította kihívások elé az emberiséget, a big data világában a szabad akarat garantálása teszi majd próbára – mutat rá Cukier, aki egyben arra is figyelmeztet: inkább legyünk mesterei az adatoknak, mint szolgái.

©

Eric Berlow–Sean Gourley: Az ötletek vizualizációja

Eric Berlow ökológust és Sean Gourley fizikust a háborúk környezettanáról szóló TED-előadásaik hozták össze, azaz már találkozásuk előtt is létezett kapcsolat közöttük közös témájuknak köszönhetően. A felismerést továbbgörgetve fogták a neten fellelhető, 147 országból származó 24 ezer TED-előadást, megnézték, milyen kapcsolatok fedezhetők fel közöttük, majd az egészet vizualizálták. A szövegek, a belőlük kiemelt alapfogalmak, a hozzájuk kapcsolódó hozzászólások, letöltési számok, demográfiai adatok alapján az előadásokat aztán többdimenziós térben ábrázolták. Munkájukból többek között kiderül, hogy a környezetvédelem témáján belül mi érdekli a fiatalokat (az energiatechnológia és a nukleáris fúzió), és mi a nőket (az élelmiszer-gazdaság, a remény és az optimizmus). Feltárták a legnépszerűbb témákat (a hála, az egészség, a táplálkozás és a pornó), az előadásuk idején divatos témákat (a digitális biztonság), az egy-egy témakörben központi helyet elfoglaló prezentációkat (például városok témakörben Mitch Joachim előadása volt ilyen az élhető városokról), illetve az adott témát átfogó kulcselőadásokat (például Steven Pinker pszichológus erőszak történetéről szóló fellépését). Legnagyobb sajnálatukra találtak rengeteg olyan kreatív videót is, amelyeket igen kevés ember látott, valamint olyan témákat, amelyek egyediségüknek köszönhetően minden témacsomóponttól távol helyezkedtek el. Sean Gourley szerint, ha megismerjük az adatok matematikai struktúráját, segítségükkel felfedezhetjük a világ összes gondolatát, láthatjuk, miről beszélnek és miről hallgatnak az emberek.

A fenti cikk a HVG Extra Business közreműködésével készült. Kíváncsi, hogyan segíthetik karrierjét vagy cégének sikerét a történetek, és hogyan aknázzák ki a sztorik erejét a profik? A HVG Extra Business friss számának középpontjában a történetmesélés áll. Keresse az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel!

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!

HVG Extra Business Business magazin

Mitől olyan jó a szex?

Hogyan juthatunk közelebb a tökéletes élményhez, és miként okozhat nagyobb örömöt a kevesebb? Segíthet-e a dizájngondolkodás a beteg gyermekeken? Hogyan nyilvánul meg a kreativitás a perifériákon? Egyebek mellett e kérdésekre keresték a választ a TED-konferenciasorozat előadói.

HVG Extra Business Business magazin

"Sokan nem is tudják, hogy rabszolgák"

Gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni - szól a TED szlogenje. Cikksorozatunk második részében a neves nemzetközi konferenciasorozat emlékezetes, elgondolkodtató és megérintő előadásai közül szemlézünk újabb ötöt.