Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Új történetek mesélésének kényszere, a fairtrade csoki életképességének bizonyítása és a tradíciókon átlépés tűpontos víziója is lehet központi eleme a dizájnmenedzsmentnek. Meg sikeres vállalkozói történeteknek is. Dizájnmenedzsment három magyar vállalkozásnál.

Sztorit a sörösüvegbe!

A Hedon egyszerű gerillaprogramként indult. Ha nincs Elek Zoltán gazdasági vénája, Szlamka György dizájner-reklámfilmes háttere, akkor Németh Antal talán még ma is vándorsörfőzésben keresi a boldogulást. A képlet persze csak visszanézve egyszerű: vegyünk egy kreatív, a szakmába berobbanó, tehetséges sörkészítőt, meg valakit, akivel párban kitalálja, hogyan lehetne „másként csomagolni”az elkészített termékeket. Majd vegyünk be egy harmadik személyt is, csak hogy az értékesítéssel, a szervezéssel meg úgy általában a „papírdolgokkal” se legyen gond. A sörfogyasztás hedonizmusát hirdető trojka mára duóvá apadt ugyan, de egy jelentős tőkebefektetőnek köszönhetően a Hedon kicsit több lett annál, mint amiről Németh Antal legvadabb álmaiban gondolt volna egykoron.

„Nagyban próbáljuk meg azt csinálni, amit vándorsörfőzőként kicsiben már megalkottunk” – mondja a mester, aki már a Hedon előtt is ismert volt szakmai körökben, hisz autodidaktaként kezdve nyert többek között közönségdíjat a Főzdefeszten és Grand Champion-díjat Rozsnyón. Számára a Hedon arról szól, hogy termék vagy műtárgy helyett inkább sztorikat gyártsanak. És valóban, a piedonés címkéjű, rozsmalátás cascade Charlie Firpótól kezdve a keresztben csíkos, sörcímkeként teljesen valószínűtlenül egyszerűen jelölt, amerikai hop lager sörként mégis tökéletesen működő Vertigón át a nagy orosz birodalmi érzést megidéző, erős és fekete Katalin cárnőig a Hedon történeteket főz és csomagol a sörösüvegbe.

„Nekem az kell, hogy mindegyik kreálmányom gasztronómiai élmény legyen”

– magyarázza a sörfőző.

A balatonvilágosi sört divatba hozó Hedon más úton jár, mint a kézműves riválisok többsége – többek között azért is, mert az indulástól profiként pozícionálják magukat. Antal állítja, hogy a minőség és az „én menősége” alapjellemzőjük, de mindez a dizájn tudatos menedzselése nélkül valószínűleg nem hozott volna sikert. „Azt szeretnénk, ha a sörünkkel ugyanaz történne, mint ami a bor vagy a pálinka esetében már megtörtént. Elhagyni a régi, kis házi sörfőzdék világát, és megmutatni, milyen a sör, ha trendi” – ez Németh Antal ars poétikája. És részben magyarázat arra is, miért nem azonos kottára készülnek a Hedon palackjai és címkéi.

Hogy ez meddig folytatható? Ebben még a sörfőző mester is bizonytalan. A sörvilág elvárja, hogy „mindig legyen valami újdonság”, ami a piacnak, a készítőknek egyaránt lendületet ad. Antal legújabban a savanyított sörök iránt gyúlt szerelemre. Az Egyesült Államokból „fertőző” új irányzat lényegében a mesterségbeli tudás fitogtatására épül – vagyis, hogy miként lehet úgy megsavanyítani a sört, hogy az különlegesként fogyasztható maradjon. Hedonizmus a javából.

Igazi csoki

A Rózsavölgyi Csokoládé Csiszár Katalin és Szabad Zsolt eddigi életének fő műve. Sikerük nemcsak onnan nézve nagy dolog, hogy a lágyan pörkölt, mesterséges anyagok használatát messze elkerülő, az eredeti ízeket megőrizni kívánó kézműves csokigyártásban a házaspár már 12 éve jelen van, hanem onnan is, hogy Katalin a rajzfilmkészítés, illusztrálás és iparművészeti diploma, Zsolt pedig a robotika és gépészmérnöki végzettség felől jutott el ide.

Katalin szerint ma is nagy örömmel dolgoznak napi 10-12 órát Nagytétényi úti manufaktúrájukban, mert a piac többszörösen is visszaigazolta, hogy volt értelme nulláról nekikezdeni a hazai csokoládéízlés felépítésének. A házaspár például az idén úgy nyert meg egy meghívásos, csak az előminősítésére másfél évet áldozó csokoládéversenyt Franciaországban, hogy korábban meg sem fordult arrafelé.

©

A vállalkozás 5 millió forintos induló tőkével kezdett a budafoki rózsavölgyi családi ház pincéjében – innen a név is, amit Katalin szerint direkt úgy választottak, hogy a külföldiek, ha megtanulják, soha ne feledjék. Mert abban, hogy a csokoládéjuk (a bonbontól a trüffelen és a forró csokin át a táblacsokiig) működni fog, egy percig sem kételkedtek. Mivel tanult szakmájukban mindketten feszengtek, egy év alapozást követően belevágtak az új projektbe. Törekvéseiket az is támogatta, hogy a pálinka, a kávé és a tea mellett a magyarok az igazi csokoládéra is egyre kíváncsibbak lettek.

Rendszerükön nincs növekedési kényszer, így az sem fáj annyira, hogy – miközben kapacitásaik felső széléig tolták az elkészített csokoládémennyiséget – rendre utasítanak vissza rendeléseket, mert a keresletet nem érik utol. Manufaktúrájukban jelenleg kilencen dolgoznak, de nem több, hanem még jobb csokoládét akarnak készíteni. Rendszerként pedig pusztán olyat működtetni, amelyikből mindnyájan normálisan meg tudnak élni. „Ennek az az ára, hogy csak apró fejlesztések és bővítések vannak, de ez eddig jól működött” – magyarázza Katalin, rámutatva: a növekvő külföldi megrendelésekkel szemben náluk a hazai törzsvásárlóké az elsőbbség.

©

Az évente 8–10 tonna, madagaszkári, venezuelai, perui, nicaraguai és tanzániai ültetvényről közvetlenül vásárolt kakaót felhasználó cég működése azért is különleges, mert az üzlet egésze a fairtrade élelmiszer-kereskedelemre épül. Ebben a rendszerben az ültetvényes is jól jár, a kézműves vállalkozás is jobb minőséget kap, és bár a vevő többet fizet, a jelek szerint elégedetten teszi, mert különleges termékhez jut. A rendszerben gondolkodásnak az is szerves része, hogy a kreatív és környezettudatos csomagolás teljes harmóniában teszi még hangsúlyosabbá a beltartalmat. Szépen csomagolni az igazán szép dolgokat érdemes. Ilyen egyszerű.

Somlói huszárvágás

A Kreinbacher sztorija ott kezdődik, hogy tűpontosan megtervezték a karakteres fehérborairól ismert, de addig syrahot vagy tradicionális pezsgőt nem készítő Somlón, hogyan lehet következetes munkával új fejezetet nyitni. A láthatóvá csak bő két éve vált program arculatának központi eleme az összetett hóvirágmotívum és a birtokról kikerülő palackok elegáns címkéjén látszó huszárvágás. Prisztavok Zoltán kereskedelmi és marketingvezető szerint az előbbi a borvidékre jellemző korai virágzásra utal, az utóbbi pedig arra a virtusra, ahogyan a huszárok egyetlen merész csapással oldottak meg nehéz helyzeteket.

A Kreinbacher-birtok huszárvágásaira – arra például, hogy kék szőlőt telepítettek a tradicionálisan fehér szőlős borvidékre, és hogy furmintalapon kezdtek pezsgőkészítésbe – egyébként az jellemző, hogy a kockázatot alapos előkészítéssel vállalható szintre csökkentették. Másképp fogalmazva: nemcsak a terméket és a csomagolást, hanem a piacot is előkészítették. A Kreinbacher-pezsgőket gyakorlatilag az első hónaptól kezdve, 2014 őszétől poharazni kezdték a Michelin-csillagos magyar éttermekben, és szinte azonnal a kiváló magyar pezsgő hírnevével azonosítva vették fel az itallapjukra az ötcsillagos hotelek.

A brandfelelős Unger Zsolt a pezsgősüvegeken megjelenő dizájnhoz igazította a borok arculatát is, hogy a somlóvásárhelyi birtok minden produktuma egységes márkaépítés alá kerülhessen. Prisztavok Zoltán szerint esetükben a stratégia jelölte ki az utat: ez pedig a termék megfelelő közegbe helyezése volt, vagyis a gasztronómia és a szállodaipari szálak összekötése és szorosabbra húzása. A Bocuse d'Or, a Gourmet Fesztivál vagy az Operaházban kapott „ház pezsgője” cím pedig pontosan meghatározza a célközönséget és a missziót is.

Az intenzív márkaépítés után most a hosszú távú piaci megméretés következik. A gyors növekedés egyik nem várt következménye az, hogy a birtok egyelőre nem tud tovább nőni. Nem terveznek markáns külföldi piacra lépést sem (mivel Somló eleve limitált termőterület), így a vevőkör további bővítése helyett a már meglévő partnerek folyamatos kiszolgálására összpontosítanak.

©

Ebben segít, hogy a birtokon – teljes dizájnazonosságban a palackokon megismertekkel – szállás- és csendturizmusra épülő gasztronómiai központ is épült. Így lett teljes a vízió: azzal jelölték ki a maguk helyét, hogy nemcsak a borászatot fejlesztették, hanem a borturizmus mellett a gasztronómiában és rendezvényhelyszínként is komoly energiákat mozgósítottak. A feladat megoldásához karakteres, de nem hivalkodó, kortárs építészeti megoldásokkal kívül-belül felvértezett birtokközpont megépítésén keresztül vezetett az út. A tájba belesimuló épületegyüttes (fentről szinte csak zöld felület látható, amelyből egyedül a kóstolóterem emelkedik ki) a belsőépítészeti megoldásaival harmonikus egységet alkot. Míg a borászatban a funkcionalitás dominál, a vendégtereket úgy alakították ki, hogy a birtokra érkezők jól érezzék magukat. Így kerültek bele a dizájnba urbánus elemek vagy boros utalások is – például egy-egy bárszék helyére traktorülés vagy a szobaszámok helyére régi űrmértékjelzők.

Szabó M. István cikke eredetileg a HVG Extra Business 2016/4-es számában jelent meg. Kíváncsi, hogyan segíthetik karrierjét vagy cégének sikerét a történetek, és hogyan aknázzák ki a sztorik erejét a profik? A HVG Extra Business friss számának középpontjában a történetmesélés áll. Keresse az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel!

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!

HVG Extra Business Business magazin

Mitől olyan jó a szex?

Hogyan juthatunk közelebb a tökéletes élményhez, és miként okozhat nagyobb örömöt a kevesebb? Segíthet-e a dizájngondolkodás a beteg gyermekeken? Hogyan nyilvánul meg a kreativitás a perifériákon? Egyebek mellett e kérdésekre keresték a választ a TED-konferenciasorozat előadói.