HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egyre több a hiányszakma: nincs elég ápoló, varrónő, lángossütő vagy hegesztő. A cégek viszont nem gondolnak arra, hogy menekültet vagy oltalmazottat vegyenek fel, pedig alkalmazásuk alig jár több adminisztratív munkával.

Tudta? Mindössze öt perccel vesz több időt igénybe egy Magyarországon elismert menekült bejelentése, mint egy magyar állampolgáré. Ezt olyannyira kevesen tudják, hogy még a munkaerőkölcsönzők és a HR-erek is bonyolult jogi, adminisztratív folyamatokra számítanak, ezért kevesen vágnak bele a felvételükbe. (A külföldiek foglalkoztatásáról az Európai Unió Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap támogatásával kézikönyv is készült, ami ide kattintva elérhető /pdf/.) Pedig már meglehetősen sok céget mentett meg csődtől vagy bevételkieséstől az, hogy háború sújtotta területről menekülőket vettek fel.

Ha nincs elég munkaerő

Havonta többször megtelik a Menedék-Migránsokat Segítő Egyesület (Menedék) józsefvárosi irodájának nagyterme az állásközvetítő napokon. A szociális munkások ugyanis többek között segítenek megírni a menekültek önéletrajzait, és felkészítik őket az állásinterjúkra is. Sőt, ha egy cég bejelentkezik, akkor behívják a munkára alkalmasnak tartottakat. Akiknek állást közvetítenek, és a beilleszkedésben is segítenek.

Így talált rá az Afganisztánból menekült házaspárra egy varroda, amely rendszeresen küzd a munkaerőhiánnyal. A varrónői szakma ugyanis hiányszakma, és utánpótlás sincs, mivel a klasszikus szakmunkásképzést megszüntették, helyette pedig a jól hangzó divattervező-szakképzés lett. A Promes ’95 Bt. vezetői végül a civil egyesületen keresztül vették fel hosszas beszélgetés után a házaspárt, amely útjuk során nagy varrodákban is dolgozott, így a gyakorlat is megvolt.

“Az teszi nyitottabbá az embereket, hogy kell a munkaerő”

– mondja Schuller Csaba szociális munkás. Az már közhelynek számít, hogy a munkaerőhiány miatt nem lesz lángos a Balatonnál, de lassan már a boltokban sem tudnak kiszolgálni, és nincs elég nővér, ápoló, építkezéssel foglalkozó szakmunkás. A magyarok ugyanis a béreket Nyugat-Európával hasonlítják össze, és inkább elmennek Bécsbe mosogatni több pénzért.

Ekkor jönnek képbe a menekültek vagy oltalmazottak, akiket a magyar állampolgár jogai illetnek meg, miképp az ő kötelezettségeik terhelik őket (kivéve a választójogot), így munkát is azonos feltételek mellett vállalhatnak. Magyarországon jelenleg 3 ezer menekült vagy oltalmazott státuszú él, és bár jelenleg többen kérnek védelmet, évente átlagosan ötszázan kapják meg valamelyik státuszt.

©

Itt akarnak boldogulni

Barcza Ildikó, a Menedék szakmai vezetője szerint bár sokan nagy szaktudással, szakmával rendelkeznek, Magyarországon azt nehezen tudják elismertetni, vagy alkalmazni, így sok a pályamódosítás. Ennek a szociális munkások szerint a legfőbb oka a magyar nyelv hiánya. Egy autószerelőnek ugyanis az ügyféllel is kell kommunikálnia, és egy gyári munkához is kell a precíz fogalmazási készség a betanításhoz.

Magyarul pedig nehéz és időigényes megtanulni. Igaz, az egyik ügyfelüknek rekordgyorsasággal, nyolc hónap alatt sikerült elsajátítani egy elég magas szintet. Így ő már biciklis futárként dolgozik, és a diszpécserrel is magyarul kommunikál.

Ám tapasztalataik szerint a legtöbben a vendéglátásban helyezkednek el, vagy betanított munkások lesznek. A szintén szociális munkásként dolgozó Zentai Lilla szerint bár a bevándorlók számára nem Magyarország a célország, az itt megszerzett menekültstátusz miatt itt kell boldogulniuk, és ezt tudják is. Emiatt is éri meg felvenni őket.

Ha nem értik egymást, kézzel-lábbal mutogatnak

“Teszik a dolgukat, és ennyi” – mondja ifj. Vara Árpád, a fémmegmunkálással foglalkozó Vara-Fég vezetője, aki három menekült státuszút is felvett egy éven belül. Ketten szakmájukat tekintve hegesztők, így tudják, mit kell csinálni. Emiatt az általuk ismert 15-15 angol és magyar szóval is elboldogulnak, ha pedig bonyolultabb dolgot kell kifejezniük, kézzel-lábbal elmutogatják.

Vara szerint még a “médiában folyó migránsozások miatt” sem volt baja a többi kollégának az irániak foglalkoztatásával.

“Nyitottak vagyunk mindenkire, aki dolgozik”

– mondja. Sőt, talán a többiek még segítőkészebbek is velük szemben, hiszen a menekülteknek nincsenek barátaik, biztos családi hátterük, csak a háborúk emlékei. Varáéknak nem kellett a közvetítő segítsége sem, egyedül a szerződéskötéshez kértek tolmácsot a foglalkoztatás feltételeinek átbeszéléséhez.

Pedig a civil szervezet szerint azért jó pár kulturális különbségre fel kell készülniük a munkáltatóknak, amiben egyébként segítenek is nekik. A legnagyobb ilyen különbség az időhöz való viszonyulás, egy fél órás késés ugyanis még “jónak számít”. De más a tisztálkodáshoz, a családi szerepekhez, a testi értintéshez vagy épp a tetováláshoz való viszonyuk is.

Neizer Anita cikke a HVG Extra Business közreműködésével készült. Kíváncsi, hogyan segíthetik karrierjét vagy cégének sikerét a történetek, és hogyan aknázzák ki a sztorik erejét a profik? Keresse az újságárusoknál a HVG Extra Business friss számát, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel!

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!