HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Polgár Judit sakkozói karrierje során a legmagasabb szinten állt helyt a férfiak között, ami már önmagában is példát mutathat nőtársainak. Esélyegyenlőségi nagykövetként azt vallja: az egyenlőség helyett inkább a semlegességet kellene célként kitűzni, hiszen az előbbi már eleve feltételez valamiféle előnyt a férfiak javára.

Ha fordulópontot keresünk Polgár Judit pályafutásában, azt talán 1991 decemberére tehetjük, amikor is a tizenöt éves sakkozó megnyerte az első magyar szuperbajnokságot, és ezzel megszerezte a nemzetközi nagymesteri címet. Pedig a hazai mezőnyben akkor olyan éljátékosok ültek asztalhoz, mint például Portisch Lajos, Sax Gyula és Adorján András – csupa sakkolimpiai bajnok.

„Benne volt a levegőben, hogy én nem nyerhetek, ilyesmi nem fordulhat elő. Miután mégis én diadalmaskodtam, elégtételt éreztem"

– emlékezik vissza az ENSZ nőügyi szervezetének (UNWoman) nagykövetévé kinevezett Polgár Judit a huszonöt évvel ezelőtt történtekre. – Sokáig nemzetközi szinten is úgy voltak velem, hogy jó-jó, ügyes lány ez a Polgár Judit, de annyira azért nem, mert ilyen és olyan hiányosságai vannak.”

©

Egy lett közülük

Judit egyedüli előnye az volt, hogy nem hirtelen került be a férfiak élmezőnyébe, hanem még tinédzserként, így volt idő „megszokni” őt, és pár év múltán már a neve sem volt ismeretlen. Ahhoz azonban még további évek kellettek, hogy a világ férfi élsakkozói elismerjék és kollégaként kezeljék. Judit a mai napig jó szívvel emlékszik vissza arra a 2003-as mondatra, amit Viswanathan Anand későbbi világbajnok mondott róla egy riporternek: „Ő egy közülünk”.

„Ezt kevesen mondták ki, és akik mégis, azok általában csak az után, hogy megégették magukat ellenem”

– mondja Judit mosolyogva. 26 évig volt világelső a női mezőnyben, de ez sosem érdekelte igazán, célja mindig is az abszolút világbajnoki cím volt. Igazán nagy lépésnek pedig azt tekintette, amikor 2001-ben kétszer is remizett a remek formában lévő Garri Kaszparovval, aki korábban valószínűtlennek tartotta, hogy valaha is nővel kelljen küzdenie, mert szerinte ők nem tudnak magas szinten sakkozni. Aztán kiderült, hogy mégis, mert a következő évben kikapott Polgártól.

Kaszparov a női mosdóban
Polgár Judit hosszú éveken át versenyzőként az egyetlen nő volt a férfi sakkelit versenyein, így gyakran előfordultak vele furcsa esetek. „Amikor például a spanyolországi Linaresben játszottam az 1997-es szupertornán, a színpad mellett jobbra, a folyosó végén voltak a mosdók – emlékezik vissza. – Egyik alkalommal, amikor éppen mentem volna a nőibe, zárva volt az ajtó, és legnagyobb meglepetésemre nem sokkal később Garri Kaszparov jött ki rajta.” Judit nem tartja valószínűnek, hogy ez a pszichológiai hadviselés része lett volna az orosz nagymester részéről, még az is elképzelhető, hogy mindegyik férfimosdó foglalt volt. „Arra viszont jó példa, hogy valószínűleg a férfiak sem tudták kezelni azt a szituációt, hogy nő is versenyez velük. Már csak azért sem, mert erre előtte nem volt példa.” Végül a magyar nagymester ötödik lett, Kaszparov pedig megnyerte a tornát.

UNWoman nagyköveti kinevezése utólag visszanézve szinte adja magát, hiszen pályafutása egésze során a női egyenjogúságot képviselte. „Azért tudok hiteles lenni ebben a szerepben, mert eleve olyan nevelést kaptam, hogy lányként, nőként is képes legyek a férfiakéhoz hasonló eredményeket elérni, ha ugyanannyi energiát fektetek bele – eleveníti fel az otthonról hozott értékeit Judit. – Persze, hogy éreztem elégtételt, amikor olyan férfiakat vertem meg, akik ezt másképp gondolták, és sokszor hallottam megjegyzéseket is, de ezekre a kritikus pillanatokra tudatosan készültem. Lehet, hogy kívülről ez természetesnek tűnt, de valójában egy folyamat eredménye volt.”

Egyenlőség helyett semlegesség

A Polgár lányok

Polgár Judit, Zsuzsa és Zsófia a sakktörténet különleges fejezetének a hősei. A Polgár lányok című dokumentumfilm interjúkkal és rengeteg privát archív felvétellel mutatja be a család életét, benne az édesapa, Polgár László sokak által vitatott módszerét, amellyel kemény munkára ösztönözte a lányait, majd óriási sikerekre vezette őket. A filmet megtekintheti 2017. július 11-én a HVG Filmklub keretén belül.

A Bolygónk: 50–50, 2030-ig elnevezésű program – amelynek Polgár Judit az egyik „bajnoka” – azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a címében jelzett időpontig látható változást érjen el, vagyis hogy a nők ugyanakkora részt vállaljanak az élet egyes területein, mint a férfiak.

Polgár Judit eddigi és jövőbeni előadásaiban két fontos dologra szeretné felhívni a figyelmet. Az egyik szerint minden a neveléssel kezdődik, és nem a harmincas negyvenes korosztályt kell meggyőzni az azonnali szemléletváltás fontosságáról. A másik pedig a kiindulási pont megváltoztatása: az egyenlőség helyett ugyanis inkább a semlegességet kellene célként kitűzni, hiszen az előbbi már eleve feltételez valamiféle előnyt a férfiak javára. Miért kellene a nőknek ahhoz viszonyítani magukat, hogy egyenlők legyenek a férfiakkal? – teszi fel a kérdést Judit.

„A férfiak vagy a fiúk sokszor nem is tehetnek a viselkedésükről, ugyanis számtalanszor éppen a nők táplálják beléjük az egyenlőtlen hozzáállást – folytatja Polgár Judit. – Nem szabad kizárólag a férfiakra tolni a felelősséget, már csak azért sem, mert a nemek közötti semlegesség alapvetően a neveléssel kezdődik, amit pedig zömmel az anyuka végez. A nőknek sokszor saját magukkal kell megvívniuk az első csatát.”

Szerinte ha egy nő szakmailag jó, és ezt be is bizonyítja, azt a legtöbb helyen ma már nemcsak elismerik a férfiak, hanem fel is néznek rá. Ha viszont a nők magukkal sincsenek tisztában, akkor olyan eszközöket fognak használni, amelyekkel ők maguk hangsúlyozzák női mivoltukat. Például olyan mondatokkal, hogy „ezt nem csinálom meg, mégiscsak nő vagyok”, mert ezek csak tovább erősítik a sztereotípiát – véli Polgár Judit.

Példát mutatni

Judit szerencsésnek tartja magát, hogy van egy lánya és egy fia is, mert így a gyakorlatban is alkalmazhatja mindazt, amit értékesnek tart. Úgy véli, nemcsak a lányokat kell az egyenlőségre, a semlegességre nevelni, hanem a fiúkat és az apákat is. A szülők felelőssége nemcsak a nevelés miatt óriási, hanem azért is, mert a viselkedésükkel példát mutatnak.

„Mindkét gyerekemnek tudnia kell, hogy nem kevesebb, de nem is több a másiknál. A lányomat is úgy nevelem, hogy építse fel az önbizalmát, és ha kell, álljon ki az igazáért. De ne csak azért tegye, mert nő. Találja meg az egyensúlyt, de ne vigye túlzásba. Tudom, hogy sok az olyan nő, akinek nincs támasza, és egyedül nem tudnak kiállni magukért, de akik kiállnak, azok viszont gyakran túlpörgetik, ami meg általában visszatetszést kelt.”

A UNWoman programjának célja, hogy a nők és a férfiak egyenlő lehetőségeket kapjanak, de tisztában vannak vele, hogy 2030-ig minden problémát nem tudnak megoldani. Nem is lehet, hiszen az egyenlőtlenség még sokáig jelen lesz a világban, és ez a nyugati társadalmakra is igaz.

Vincze Szabolcs cikke teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2017/1-es számában.

Friss lapszámunkban olyan etikus befolyásolási módszereket mutatunk be, amelyekkel jobb hellyé tehetjük a világot, javíthatunk megítélésünkön vagy könnyebben eladhatjuk termékeinket. Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel! Ha megtetszett az újság, fizessen elő egy évre, és Simon Sinek A jó vezetők esznek utoljára című könyvét adjuk az előfizetés mellé.

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!

Czeglédi Fanni Élet+Stílus

Polgár László: "A feleségem például belőlem doktorált"

Sokan a Polgár-lányok nevelését édesapjuk elkésett önmegvalósításának gondolják, mások rajongói a hihetetlennek tűnő, de kétségtelenül sikeres módszernek. A lányokról film is készült, szüleikkel ennek apropóján beszélgettünk a korábbi támadásokról, a zseninevelésről és az unokákról.