HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Milyen a jó sztori, és hogyan lehet jól elmesélni? Mit tanulhatnak a cégek történetmesélői a legsikeresebb filmek példáiból? Szekeres Csaba forgatókönyvíró, rendező írása.

2010 és 2013 között mintegy 450 filmet megvizsgálva arra voltam kíváncsi, mi teszi a filmes történetet sikeressé. Ehhez a világ különböző tájairól olyan alkotásokat vettem alapul, amelyek a közönség és a szakma részéről bizonyíthatóan elismertek. Elemzésemben arra kerestem a választ, van-e valami közös e filmek történetvezetésében. Az eredmény egyértelmű igen volt. Olyan új teória kezdett körvonalazódni előttem, ahol a legkiválóbb történetekben nemcsak a „hol”, a „mikor” és a „mi történik“ kérdések számítanak, hanem sokkal inkább a „miért”.

A nyitó és zárójelenetek hasonlóságai

Kutatásom első fontos felismerése, hogy a legkiválóbb filmek esetében az első és az utolsó jelenet (sokszor maga az első és az utolsó kép) rímel egymásra, és az esetek többségében meg is egyezik. Emlékezzünk csak például A Keresztapa első részének nyitójelenetére! Mi a helyszín? Don Corleone irodája. Csakúgy, ahogyan az utolsó jelenetben. Ez az iroda azonban nem pusztán egy helyiség, hanem a mindenkori Don uralkodásának színtere. A trónterem, a Hatalom és az Erő színtere. Aki ennek a helynek a birtokosa, az a hatalom birtokosa, élet és halál ura.

Ez a megfigyelés azért is fontos, mert a másik figyelemre méltó egyezés a filmek között, hogy a nyitójelenet mindig a főhős legmélyebb vágyának (Drive) a képi motívumát hordozza. A Keresztapa esetében ez a Hatalom – amely a film valódi főhősének, Michelnek (Al Pacino) lesz osztályrésze a film végén.

A dilemma

Az első és utolsó képek azonossága korántsem véletlen: jelenlétük nem tekinthető sematikusnak. Ugyanis a valódi tartalmukat meghatározó szempont olyan szervezőelem irányába mutat, amely alappillére minden nagyszabású történetnek. Ez pedig nem más, mint a dilemma.

Quentin Tarantino Ponyvaregény című filmjének Aranyóra című fejezetében a nyitóképen rajzfilmet látunk, amelyben egy eszkimó és a kutyája szerepel. Ezt a filmet nézi a főhős, a kis Butch. A kutya és a gazdája a hűség archetípusos értékét képviseli, ami a történet későbbi szakaszában nagy jelentőséget kap. Amikor ugyanis Butch megszökik egy szado-mazo játékokra berendezett pincéből, hiába mehetne el szabadon, visszafordul, és egy japán kard (katana) segítségével megmenti Marsellus Wallace-t. Engedelmeskedik a karakteréből, a harcos archetípusából fakadó belső erőnek (hűség), vagyis a „bajtársat nem hagyunk hátra” parancsnak.

Azt a pillanatot, amely ezt a felismerést hozza el a hős számára, nevezzük dilemmapontnak, és ez a pont az, amely nélkül a történet csupán események sorozata. A dilemma során előkerülő, a hőst megszemélyesítő archetípusos tárgy a katana. Ez a választás eredményezi az úgynevezett kettős kockázatból fakadó kettős nyereség állapotát – hisz Butch azzal, hogy visszamegy Marsellus Wallace-ért a pincébe, a szabadságát és az életét kockáztatja. De mivel hajlandó ezt a kockázatot vállalni, kettős nyereséget könyvelhet el – ami a nézőben katarzisélményt generál.

Ügyeljünk a részletekre!

Quentin Tarantino Kutyaszorítóban című filmjében egy tapasztalt ügynök arra okítja Freddyt, a zöldfülű zsarut, miért fontos jól elmesélni egy sztorit. A legfontosabb tanácsként azt javasolja tanítványának, hogy a részletekre koncentráljon, mert „a részleteiben lehet eladni egy sztorit”. Freddy bőszen tanulja saját fedőtörténetét, majd végül ott áll a nagymenők előtt, akik miközben hallgatják, kérdeznek, értetlenkednek – és természetesen a részletekre kíváncsiak. A rablóbanda tagjai átadják ugyan magukat a történetnek, de bizalmatlanok. Itt már nem is a történet a lényeg, sokkal inkább a mesélés módja. Mert ahogyan Freddy mesél, az hitelesíti őt a társai előtt, és a részletekben rejlő hitelesség az ő garancialevele a beépülésre.

A külső és belső célok tekintetében két dilemmapont a történet alappillére. Az első dilemmapontnál, a történet első harmadánál a hős a külső célt tartja fontosnak (lásd Marsellus Wallace pénzt kínál Butchnak a vesztes mérkőzésért), míg a másodiknál a hős felismeri a belső cél szükségszerűségét.

A változást szemléletesen mutatja cikkünk fenti illusztrációja. Középen húzódik a hős számára az értékek horizontja, ami felett a látható archetípusos értékek, alatta pedig a nem érzékelhető archetípusos értékek helyezkednek el. A folyamat lényegi eleme, hogy a hős számára láthatatlan belső értékek fokozatosan kerülnek a felszínre, míg a kezdetben látható, külső értékek mélyre süllyednek. (Ezért kapta végül kutatásom eredménye a dilemmateória elnevezést, amit részleteiben készülő könyvem, a Story Upsys ír majd le.)

A történetmesélés szabályai

1. szabály: Ha azt akarjuk, hogy kövessenek minket, tegyük érthetővé az általunk fontosnak tartott dolgok lényegét, ami által történetünk átélhetővé válik, és felhajtóerőt kap.

2. szabály: Ha nem tudjuk jól elmesélni, még a jó sztori sem ér semmit.

3. szabály: Találjunk olyan azonosulási pontot történetünk főhősénél, amelyben a befogadó könnyen magára ismerhet.

4. szabály: Ha igazán sikeres történettel akarunk előállni, sose hazudjunk!

Miért fontos ez egy cég számára?

A válasz nagyon egyszerű. Gondoljunk például a Ponyvaregény Butchjára, amint eldönti, hogy visszamegy kiszabadítani Marcellus Wallace-t. Mit tesz? Keresi a megfelelő eszközt, amivel tettét sikerre viheti. Először egy kalapács kerül a kezébe – leteszi. Aztán egy baseballütő – leteszi. Harmadjára egy láncfűrész – leteszi. Végül megpillantja a japán kardot – és megtartja. Épp úgy viselkedik, mintha egy boltban lenne.

Ha jó a termék kapcsán felépített sztori, akkor a vásárlás során – ami valójában ugyanolyan dilemmahelyzet, ahogy Butch esetében is láttuk – a sztori aktivizálja a vásárlóban az önazonossá válás folyamatát. Ezt teszi a Nike, az Apple, a Budweiser és a többi brand is. Mindebből könnyen eljuthatunk a felismerésig, hogy ez a folyamat, a történetmesélés maga a manipuláció. Ezért képes egy történet megváltoztatni a világot: felemelni vagy elpusztítani. A jól elmesélt történet befolyást gyakorol az életünkre, és átveszi az irányítást felettünk.

Vizsgálatom legnagyobb tanulsága azonban mégiscsak az, hogy minél inkább ismerjük a történetmesélés működését, annál kevésbé élhetnek vissza mások ezzel a tudással. Ezért is fontos, hogy ne pusztán történetben, hanem jól elmesélt történetben gondolkodjunk. Mert a rossz hangsúlyokkal, rosszul megválasztott főhőssel elmesélt történet éppoly ártalmas lehet, mintha szándékoltan hamis értéktársításokkal ruháznánk fel egy sztorit. Így a félrevezetett befogadó – ha hisz a mesélőnek – a kard helyett a baseballütőt választja, és nem érti majd, miért elégedetlen a végeredménnyel.

Szekeres Csaba cikke eredetileg a HVG Extra Business 2017/1-es számában jelent meg.

Friss lapszámunkban olyan etikus befolyásolási módszereket mutatunk be, amelyekkel jobb hellyé tehetjük a világot, javíthatunk megítélésünkön vagy könnyebben eladhatjuk termékeinket. Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel! Ha megtetszett az újság, fizessen elő egy évre, és Simon Sinek A jó vezetők esznek utoljára című könyvét adjuk az előfizetés mellé.

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
HVG Extra Business Business magazin

Egy fogász, aki megfúrta a rendszert

Toldi Ferencről a szakmát leszámítva kevesen tudják, hogy komoly szerepet vállalt a fogimplantáció Magyarországon való elterjedésében. Azt pedig még kevesebben, hogy egy budapesti plébániában X. Pius pápa az általa készített ólomüvegportréról tekint le a hívekre. Portréinterjú.

HVG Extra Business Business magazin

Legyen ön is hatással a világra! Mutatunk 9 inspiráló történetet ehhez

A hatásgyakorlást és a befolyásolást évszázadokon át körbelengte egyfajta mítosz, amely e képességeket istenadta tehetségként értelmezte. A kognitív tudományok elterjedésével azonban kiderült, hogy bizonyos körülmények közepette az emberek meglepően hasonlóan cselekednek. És ha az emberek kiszámíthatók, a praktikák pedig ismertek, bárki képes lehet hatást gyakorolni a másikra.