HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ha a trendek folytatódnak, Európa húsz éven belül annyi energiát fog használni hűtésre, mint fűtésre. Égető szükség van tehát olyan innovatív megoldásokra, amelyek környezetbarát és energiatakarékos módon teszik elviselhetővé az otthonokat és a munkahelyeket a nagy melegben.

Hőkémény

A hőkéményt már a perzsák és a rómaiak is használták, de a modern építészetben is egyre inkább teret nyer (egyik legjellemzőbb előfordulási helye a számítógépes szerverterem). A rendszer lelke az épület egy olyan egysége (lehet ez maga a lépcsőház, vagy egy tényleg e célra kialakított rendszer), amely képes magába szívni a környezet melegét. Ha ugyanis a "kéményben" a levegő kellően felmelegszik, elkezd felfelé áramlani, és a felső végén távozik az épületből, miközben az alsó vége – a vákuumhatás miatt – beszívja a helyiségbe a frissebb levegőt, természetes szellőztetést biztosítva ezzel.

Párologtatás

Szintén közismert fizikai törvényszerűséget használ ki a párologtatás, mégpedig azt, hogy a párolgás hőt von el a környezettől. A vizet elpárologtatva ideális esetben – meleg és száraz külső klíma mellett – akár 7–12 fok hőmérsékletcsökkenés is elérhető. A rendszer lelke általában egy folyamatosan nedvesen tartott felület, illetve egy ventilátor, amely az egyik oldalon „áthúzza“ ezen a nedves felületen a levegőt, a másik oldalon pedig szétszórja a párát a helyiségben. A módszer abszolút zöld, mivel természetes hűtőközeget, vizet használ. Sok helyen párologtatás céljából közvetlenül az épület (például irodaház, ipari park) közelében, esetleg belső udvarán mesterséges tavat, medencét létesítenek.

Éjszakai szellőztetés

A természetes éjjeli szellőztetés olyan passzív hűtési technika, amelynek a belső és külső hőmérséklet közötti különbségből származó légmozgás az alapja. Mivel napközben az épület teteje, falai és egyéb erre (is) kiképzett elemei felszívják az épületbe bejutó hőt, és ezzel a légkondicionáló mellett szintén részt vesznek a helyiségek temperálásában, a nyílászárókat gondosan csukva kell tartani. Éjjel viszont, amikor a kinti levegő már hűvösebb, az épület nyitható részeit programozott automatika nyitja, így a külső hideg levegő beáramlik az épületbe. A rendszer ott működik jól, ahol a nappali és az éjszakai hőmérséklet között nagy a különbség, és a páratartalom nem éri el a 60 százalékot. Az éjszakai légcserét az ablaknyitás és a természet mellett további ventilátorok is segíthetik.

Árnyékolás

Az árnyékoló elemek feladata, hogy a napsugarakból érkező hőt kint tartsák, az alacsonyabb energiaszintű fényhullámokat viszont beengedjék az épületbe, ráadásul a már említett éjszakai szellőzést se akadályozzák. Ezért a mai modern épületekben már nem egyszerű rolókat kell érteni árnyékoláson, hanem dinamikus, számítógép által vezérelt, komplex rendszert, amely például követi a nap járását (hogy a visszaverő-áteresztő elemek mindig ideális szögben álljanak). Az ilyen rendszer nem engedi be a meleget, de közben úgy ereszti át a fényt, hogy jelentősen csökkenti a mesterséges világítási szükségletet. Az árnyékolás másik bevett formája, ha a napsugarakat csak közvetve engedik be az épületbe (így ugyanannyi fény, viszont kevesebb hő jut be). A brazil elnöki hivatal, az 1960-ban épített, majd 2010-ben felújított Palácio do Planalto például meghosszabbított tetővel és az épület körül elhelyezett medencékkel éri el, hogy a napfény csak a vízfelületről visszaverődve jusson be. Egy másik alkalmazott megoldás, hogy az ablakok elé a szobákban akváriumot helyeznek, ami részben elnyeli a hőt, miközben átereszti a fényt.

©

Távhűtés

2010-ben indult Csepelen az a pilot projekt, amelynek keretében a Főtáv látja el egy lakópark hűtését nyáron azon a rendszeren keresztül, amely télen a távhőt szállítja. A kísérleti jelleggel a világban a 80-as évek óta létező megoldás előnye, hogy a távfűtő rendszerek kapacitásait nyáron is kihasználják, valamint hogy a távhűtés optimális esetben kizárólag (például az áramtermelés során keletkező) hulladékhővel zajlik. Ezt a hőt használják az úgynevezett abszorpciós készülékekben hűtési célra, majd az így lehűtött vizet juttatják el, akárcsak a távfűtésnél, a csőrendszeren a végfelhasználókhoz. Ez a jelentős mennyiségű villamosáramot használó légkondicionáló berendezésekkel szemben jóval energiatakarékosabb (ráadásul a városképet sem rondítja), ideális esetben még a visszatérő víz hűtése is áram nélkül megy végbe. A bécsi első kerületben elindított rendszerben a távhűtést például a Duna vizével oldják meg. A távhűtésben rejlő lehetőségeket jól mutatja, hogy Helsinkiben kiszámolták: segítségével nyaranta 90 százalékkal kevesebb energiát kell az épületek hűtésére fordítani.

Hőszivattyú

A hőszivattyú a XXI. század nagy találmánya – állítják a megoldás hívei. Egyaránt képes fűteni és hűteni az épületet, valamint melegvízzel ellátni. Nincs szükség hozzá kéményre, gázra, beltéri változata pedig nem nagyobb egy hűtőgépnél. És ami a legfontosabb: nem szennyezi a környezetet. A hőszivattyú tulajdonképpen hőátcsoportosító berendezés. A hűtőszekrény elvén egy villanymotoros kompresszor segítségével teremt az egyik oldalán vákuumot és ezáltal nagy hideget, a másik oldalán pedig magas nyomást és ezáltal nagy meleget. A télen fűtésre használt rendszerben nyáron egyszerűen meg kell fordítani a folyamatokat a hatékony fűtéshez.

Gondos tervezés

A komfort megteremtéséhez magukat az épületeket is úgy célszerű tervezni, hogy minimalizáljuk a nappali felmelegedést, maximalizáljuk az éjjeli hőveszteséget, valamint erősítjük a hűtést elősegítő légáramlási folyamatokat – olvasható az ausztrál kormány új épületekre vonatkozó ajánlásában. Az illetékes hivatal ennél jóval többet is tesz az ügyért: akkreditáló rendszert működtet elemző szoftverek hitelesítésére, amelyekkel fűtési és hűtési hatékonyság szempontjából értékelhetők a felépítendő épületek tervei. Az állami honlapon egyébként tanácsokkal is ellátják a látogatókat arról, mit lehet tenni a hűtési hatékonyság fokozására. Befolyásoló tényező az épület formája és alaprajza, továbbá a megfelelő mennyiségű hőtároló elem a felesleges meleg felszívásához, a megfelelő nyílászárók, burkolatok, szigetelők, fényvisszaverők, valamint a nem lakott terekben kialakított ütközőzónák.

Geri Ádám cikke a HVG Extra Business 2017/2-es számában jelent meg.

Friss lapszámunkban olyan etikus befolyásolási módszereket mutatunk be, amelyekkel jobb hellyé tehetjük a világot, javíthatunk megítélésünkön vagy könnyebben eladhatjuk termékeinket. Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel! Ha megtetszett az újság, fizessen elő egy évre, és Simon Sinek A jó vezetők esznek utoljára című könyvét adjuk az előfizetés mellé.

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
HVG Extra Business Business magazin

Most akkor kell-e félnünk attól vagy sem, hogy elveszik a munkánkat?

A negyedik ipari forradalom gyökeres átalakulást hozhat a munkaerőpiacon is: a robotok, az algoritmusok és a mesterséges intelligencia elterjedése már az egyetemi végzettségű munkavállalók állásait is fenyegeti. Ha nem készülünk fel, a középosztály eltűnik, a jövedelemegyenlőtlenség tovább nő, sőt - mivel a munkavállalók egyben fogyasztók is - a piacgazdaság a ma ismert formájában fenntarthatatlan lesz - véli Martin Ford jövőkutató.

HVG Extra Business Business magazin

Legyen ön is hatással a világra! Mutatunk 9 inspiráló történetet ehhez

A hatásgyakorlást és a befolyásolást évszázadokon át körbelengte egyfajta mítosz, amely e képességeket istenadta tehetségként értelmezte. A kognitív tudományok elterjedésével azonban kiderült, hogy bizonyos körülmények közepette az emberek meglepően hasonlóan cselekednek. És ha az emberek kiszámíthatók, a praktikák pedig ismertek, bárki képes lehet hatást gyakorolni a másikra.