HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Támadhat valakinek pompás ötlete, de ha nem tud rávenni másokat, hogy pénzt fektessenek az elképzelésébe, az egész nem ér semmit – mutat rá Carmine Gallo kommunikációs szakember, aki szerint az igazán jó történetek megtalálásához vállalnunk kell a múltunkat.

A hátamon feküdtem. Elcsúsztam a tükörsima jégen 46 négyzetméteres wisconsini lakásom előtt. A hőmérő higanyszála 0 Celsius-fokig süllyedt aznap, ami a szél hatását is számításba véve 20 fokkal hidegebbnek tűnt. Elszakadt az egyetlen öltönyöm, drága olasz darab, amelyet büszkén vásároltam San Franciscóban néhány nappal korábban, mielőtt beszálltam volna az autómba, hogy 3200 kilométert vezessek, és megkezdjem reggeli hírbemondóként első televíziós munkámat. Ahogy ott feküdtem a járdán a kora reggeli fagyban, kérdések sora száguldott át az agyamon. Vajon helyesen döntöttem, amikor otthagytam a jogi egyetemet, és a televíziós újságírói pályára léptem? Vajon a karrierem megreked az évi 15 ezer dolláros keresetnél életem hátralévő részében? Vajon az apám, aki olasz bevándorlóként, 20 dollárral a zsebében szállt partra Amerikában, büszke lenne a döntésemre? Nem tudtam megválaszolni az összes kérdést, de két következtetést azért levontam. Először is, ha az ember alig tudja kifizetni a havi 400 dolláros lakbért, jobban teszi, ha olcsóbb öltönyt vesz. Másodszor pedig, hogy a belső késztetés nyomán haladni kemény feladat lesz, még keményebb, mint a jég, amelybe épp bevertem a fejem. Ezzel feltápászkodtam, összeszedtem a papírjaimat, lesöpörtem a havat az öltönyömről, és folytattam az utamat a munkahelyemre. Nem készültem fel a wisconsini télre, arra viszont igen, hogy bármilyen akadály jöjjön is szembe, le fogom győzni, mert végső soron nem mi választjuk meg, mi lelkesít – a lelkesedés tárgya választ minket.

A hatékony sztorizás komoly kihívás

A világtörténelemben soha nem volt még ilyen fontos, hogy az ötleteinket történet formájában is el tudjuk adni. Az ötlet a XXI. század valutája. Az információs korban, a tudásgazdaságban mindenki annyit ér, amennyit az ötletei. A történet pedig az az eszköz, amellyel ezeket az ötleteket átadjuk egymásnak.

A kiemelkedő vállalkozók ösztönösen tudják, amit a neurológusok és a kutatók épp csak kezdenek megérteni: egyetlen érzelemmel teli és érzékletes ügyféltörténet sokkal meggyőzőbb, mint egy PowerPoint-diákból álló adathalom. Támadhat valakinek pompás ötlete, de ha nem tud rávenni másokat, hogy pénzt fektessenek az elképzelésébe, az egész nem ér semmit.

A következő évtizedben az tesz értékesebbé minket, ha képesek vagyunk érzelmi töltést adni az ötleteinknek, kontextusba ágyazni és fontossági sorrendbe rendezni őket. A sztorizás azt jelenti, hogy egy elképzelést narratív formába öntünk, hogy tájékoztassunk, megvilágítsunk és ihletet nyújtsunk. A történeteket azért mondjuk el, hogy előmozdítsuk a karrierünket, felépítsünk egy vállalkozást, támogatókat szerezzünk az ötletünkhöz, és álmainkat átültessük a valóságba.

Ha új ügyfélnek próbáljuk eladni a termékünket, történetet mesélünk. Ha utasításokat adunk egy csapatnak vagy oktatunk valahol, történetet mesélünk. Amikor PowerPoint-prezentációt állítunk össze egy kereskedelmi értekezletre, történetet mesélünk. Ha állásinterjún a cég munkatársa a korábbi tapasztalatainkról kérdez, történetet mesélünk. Ha e-mailt fogalmazunk, blogot vagy Facebook-posztot írunk, netán videót veszünk fel a cégünk YouTube-csatornája számára, történetet mesélünk.

Vállaljuk a múltunkat!

A jó történetmesélők egyik jellemző közös vonása, hogy mindannyian nehézségekkel kerültek szembe, és készségesen megosztják másokkal az általuk tapasztaltakat. A legtöbb neves sztorizónak küzdelmes élete volt, de a nehézségek dacára győzelmet arattak. Kudarcaik csak még érdekesebbé teszik őket, mivel úgy vagyunk programozva, hogy a semmiből felkapaszkodás történetei magukkal ragadjanak. A küzdelem hozzátartozik természetünkhöz, ezért van az, hogy gyakorlatilag lehetetlen nem odafigyelni a nehézségekről szóló történeteikre.

A gyöngyök, a gyémántok és a díjnyertes borok a természet nehézségek felett aratott győzelmét testesítik meg. A gyöngy úgy alakul ki, hogy a kagyló védekezni próbál az őt ingerlő homokszemek ellen. A gyémánt a földköpenyben, roppant nyomás alatt és hatalmas hőmérsékleten keletkezik. A legjobb szőlő pedig meredek hegyoldalon vagy köves talajon terem, ami nagy megerőltetés a gyökereknek, de rendkívül ízgazdaggá teszi a fürtöket – az ilyen szőlőnek van igazi „karaktere”.

Különösen szeretjük az efféle, jutalommal végződő történeteket, vagyis amikor a küzdelem valamilyen kielégítő megoldással zárul. Az igazán inspiráló vezetők gyakran nehézségekbe ágyazott történetekben beszélnek, hogy érzelmi köteléket alakítsanak ki közönségükkel. Vállaljuk el a múltunkat, mert abból születnek a legendák, abból lesz a továbbadható örökség! A sztorizás nem egyszerű tevékenység. A sztori rólunk szól.

Carmine Gallo írását – amely a Storytelling című könyv szerkesztett részlete – a HVG Extra Business magazin jóvoltából olvashatta.

Friss lapszámunkban olyan etikus befolyásolási módszereket mutatunk be, amelyekkel jobb hellyé tehetjük a világot, javíthatunk megítélésünkön vagy könnyebben eladhatjuk termékeinket. Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel! Ha megtetszett az újság, fizessen elő egy évre, és Simon Sinek A jó vezetők esznek utoljára című könyvét adjuk az előfizetés mellé.

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!

HVG Extra Business Business magazin

A szájba rágott üzenetek korának vége

Újgenerációs reklámügynökségek vezetői szakembereit kértük arra, magyarázzák el: hol van a helye, és hogyan épül be a munkájukba a régi-új szakmai csodafegyver, a történetmesélés.

HVG Extra Business Business magazin

Tíz dolog, amiért megéri apának lenni

A gyermektelen férfiak zöme, ha valóban tudná, mivel jár az apaság, talán sohasem vállalna gyermeket. A gyakorló apák többsége pedig visszatekintve tragédiaként értékelné, ha gyermek nélkül kellett volna eltöltenie az életét. Az ellentmondásra a férfiak személyiségfejlődése ad választ.

HVG Extra Business Business magazin

Mi haszna egy újszülött csecsemőnek? És a történeteknek?

Közel két és fél évszázada, hogy az első hidrogénnel hajtott léghajó levegőbe emelkedésekor megkérdezték a jelenlévő Benjamin Franklint: „Mi haszna van egy léghajónak?” Franklin visszakérdezett: „Miért, mi haszna van egy újszülött csecsemőnek?” Ezt a példatörténetet folytatja a további kérdés: mi hasznuk a történeteknek?