HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Martin Ford neves jövőkutatóval a munka és a gazdaság jövőjéről, az egyenlőtlenségről és az alapjövedelemről, valamint robotok által készített hamburgerekről beszélgettünk, amiket hamarosan talán már nem lesz kinek megennie.

HVG Extra Business: Immár a negyedik ipari forradalomról beszélünk. Mennyiben más ez, mint az előző három?

Martin Ford: A negyedik ipari forradalom kapcsán gondolkodó gépekről és mesterséges intelligenciáról beszélünk, ami teljesen új az előző háromhoz képest. Az eddigi ipari forradalmak keretében a gépek átvették a mechanikus erőkifejtést igénylő munkákat az embertől, vagy korlátozott mértékű számításokat végeztek, információkat kezeltek. Most viszont arról van szó, hogy a gépek nagyon közel kerülnek az emberi képességekhez. Kutatásaim során arra jutottam, hogy ez sokkal nagyobb bomlást indít el, teljes foglalkozásokat és iparágakat érinthet.

Most akkor kell-e félnünk attól vagy sem, hogy elveszik a munkánkat?

A negyedik ipari forradalom gyökeres átalakulást hozhat a munkaerőpiacon is: a robotok, az algoritmusok és a mesterséges intelligencia elterjedése már az egyetemi végzettségű munkavállalók állásait is fenyegeti. Ha nem készülünk fel, a középosztály eltűnik, a jövedelemegyenlőtlenség tovább nő, sőt - mivel a munkavállalók egyben fogyasztók is - a piacgazdaság a ma ismert formájában fenntarthatatlan lesz - véli Martin Ford jövőkutató.

HVG Extra Business: Akkor ön nem osztja a technooptimisták nézetét, miszerint a változások következtében egyértelműen jobb lesz az embereknek, mert eddigi monoton munkájukat felváltja valami olyan, amit nagyobb kedvvel űzhetnek?

Martin Ford: Azzal nem értek egyet, hogy ettől törvényszerűen jobb lesz nekünk. Tennünk kell azért, hogy ez így legyen. Meg kell oldani például azt a problémát, hogy emberek tömegei fognak munka nélkül maradni. A technológiai fejlődésnek azt kell szolgálnia, hogy ne legyenek vesztesei, mindenkinek jobb legyen – ez pedig jelenleg nem egyértelmű.

HVG Extra Business: A könyvében sokat foglalkozik az egyenlőtlenség kérdésével. A különbségek ön szerint egyre nagyobbak lesznek, ha az automatizáció nyomán tömegek maradnak munka nélkül.

Martin Ford: Ha a gépek kiváltják az emberi munkaerőt, akkor a munkások – akik a társadalom jelentős részét alkotják – munka és jövedelem nélkül maradnak. Ráadásul ők nem is tudnak változtatni, hiszen nincs tőkéjük, nincsenek eszközeik, a munkájuk az egyetlen piacképes árujuk. Az egyenlőtlenség fokozódni fog, ezt lehetne például csillapítani azzal, ha bevezetnénk az alapjövedelmet.

Martin Ford

Számítógépes mérnök szakon végzett a Michigani Egyetemen, majd tanulmányait üzleti szakon az UCLA Anderson School Managementben folytatta. Ezután szoftverfejlesztő céget alapított a Szilícium-völgyben. Már 2009-es első könyvében a robotika és a mesterséges intelligencia várható hatásait boncolgatta. Második könyvét, a Robotok korát 19 nyelvre – köztük magyarra is – lefordították.

Mihez kezdünk, ha az algoritmusok képesek lesznek elvégezni a munkánkat? A mesterséges intelligencia valóban elhozhatja a harmadik világháborút? Hogyan készülhetünk fel a változásokra? – többek között ezeket a kérdéseket próbálják megválaszolni a TEDxBudapest Klub vendégei – Martin Ford jövőkutató és Porkoláb Imre, a NATO Stratégiai Parancsnokának képviselője a Pentagonban – 2017. október 26-án. Részletek a programról itt.

HVG Extra Business: Ön egyértelműen kiáll az alanyi jogon járó alapjövedelem mellett, aminek az ötlete egyébként már több országban felmerült.

Martin Ford: Ha az emberek az automatizáció miatt jövedelem nélkül maradnak, akkor nem lesz kereslet a robotok által megtermelt javakra, ami a piacgazdaság alapja. Véleményem szerint erre még mindig a garantált alapjövedelem a legjobb válasz, aminek persze megvannak a maga buktatói. Most még nem tartunk ott, de 10-20 év múlva el tudom képzelni az óvatos, fokozatos bevezetését. Ez olyan alacsonyabb összeg lenne, ami a létminimumra elegendő, de nem rombolja a munkamorált. Emellett növelheti a vállalkozókedvet is, hiszen az ember tudja, hogy nem mindenét teszi kockára. Sokan olyan vállalkozásba is belefognának, ami a megélhetésükhöz kevés, de az alapbérrel együtt elegendő lenne a tisztességes élethez. Ez nagyon különbözik a mai segélyektől, ami egyes skandináv országokban olyan nagyvonalú, hogy majdnem eléri a gyorséttermi dolgozók fizetését, ezért aztán sokan inkább otthon maradnak.

HVG Extra Business: Mire számítson az automatizálás után Magyarország, amely kis túlzással a nyugat-európai autógyárak összeszerelő üzeme? Jobb esetben kevesebb munkásra lesz szükség a futószalag mellett, rosszabb esetben futószalag se marad. Az amerikai textilipar például éppen visszatelepül Kínából az anyaországba, mert az automatizálás olyan hatékony, hogy a kínai bérekkel is felveszi a versenyt.

Martin Ford: Nagy előnye Magyarországnak Kínával szemben, hogy közel van Németországhoz. Az említett textilipari visszarendeződésben az is szerepet játszott, hogy Kínából viszonylag drága az áruszállítás. Emiatt Magyarország esetében talán kevésbé kell ilyesmivel számolni. Az viszont biztos, hogy kevesebb lesz a jövőben a futószalag mellett végzendő munka, az ott dolgozókat mindenképpen át kell képezni.

HVG Extra Business: Ennek fényében miként értékeli azt a magyar képzési modellt, amely a gyárakat kiszolgáló szakmunkát részesíti előnyben az átfogóbb, rugalmasabb ismereteket nyújtó felsőoktatással szemben?

Martin Ford: Nem gondolom, hogy jó az embereket azokra a szakmákra képezni, amelyeket hamarosan robotok vehetnek át. Ezzel együtt megfontolandó, hogy ne küldjünk mindenkit egyetemre, bár ehhez a szemléleten is változtatni kell. El kell érni, hogy a szakmunkások megbecsülése ugyanolyan legyen, mint az egyetemet végzetteké. Annál is inkább, mert sok foglalkozást, amelyeket talán kevésbé fenyeget az automatizálás veszélye, szakmunkások fognak végezni.

HVG Extra Business: Melyek ezek?

Martin Ford: A villanyszerelő, a gázszerelő, a vízvezeték-szerelő és az ehhez hasonlók. Általában azokról a szakmákról van szó, ahol fontos a szaktudás, és amelyek kézügyességet, mobilitást és nagyfokú problémamegoldó képességet igényelnek kevéssé standardizálható körülmények között.

Mi lesz a bölcsészekkel, ha megjönnek a robotok?

Kettős probléma tapasztalható a munkaerőpiacon: jelenleg nincs elég szakember, tíz év múlva viszont robotok és algoritmusok fognak dolgozni sokak helyett. Kinek nehezebb ma: a gyerekét útjára bocsátó szülőnek vagy a munkaerőhiánnyal küzdő cégvezetőnek?

HVG Extra Business: 2013-ban az Egyesült Államok statisztikai hivatala azt írta, hogy a gyorséttermi „ételelőkészítő személyzet” kategória az egyik olyan szektor, ahol új állások fognak létesülni. Ehhez képest mára tulajdonképpen készen állnak azok a robotok, amelyekkel teljesen kiiktatható az ember a hamburgerkészítés menetéből. Ilyen gyorsan változó világban van értelme a jövőt kutatni?

Martin Ford: Én az aktuálisan végbemenő folyamatokat igyekszem beazonosítani, és az ezeket meghatározó technológiákat. A gazdasági szakemberek ezzel szemben a múlt adatait extrapolálva vonják le következtetéseiket a jövőre vonatkozóan, ezért születhetnek téves előrejelzések. Persze a jövőt pontosan senki sem látja.

Geri Ádám cikke teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2017/3-as számában.

A magazin friss lapszámában kreatív szakmák gyakorlataiból mutatunk mintát azok számára, akik fejlődni szeretnének, vagy akár csapatot, vállalatot vezetnek folyamatosan megújuló környezetben. A lapban emellett kiemelten foglalkozunk a kreativitáshoz szorosan kötődő dizájntémákkal is. Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel!

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!

HVG Extra Business Business magazin

Mi lesz a bölcsészekkel, ha megjönnek a robotok?

Kettős probléma tapasztalható a munkaerőpiacon: jelenleg nincs elég szakember, tíz év múlva viszont robotok és algoritmusok fognak dolgozni sokak helyett. Kinek nehezebb ma: a gyerekét útjára bocsátó szülőnek vagy a munkaerőhiánnyal küzdő cégvezetőnek?

HVG Extra Business Business magazin

11 cikk, amit csak akkor olvasson el, ha sikeres akar lenni

A kreativitás ma már nem csupán a művészi alkotótevékenységek sajátja, alapvető készségként kell magunkénak tudnunk, ha olyan területen dolgozunk, amely folyamatosan fejlődik. Íme néhány tipp a klasszikus kreatív szakmák gyakorlatából.