HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A kreatív alkotói folyamatba sokféleképpen beavatkozhatunk, hogy hatékonyabbá és gyümölcsözőbbé tegyük – vallja a modern zene legendás és befolyásos alkotója, Brian Eno, aki rendhagyó módszereit a legnagyobbakon tesztelte.

©

A 69 éves angol zenész, producer munkásságát a kreatív kísérletezés jellemzi. Hírnevét az ambient zene megteremtőjeként alapozta meg, később szólólemezeket is kiadott. Producerként együtt dolgozott többek között David Bowie-val, a U2-val, Paul Simonnal és a Coldplayjel. Ő az atyja a Windows 95 beköszöntő dallamának is, amit ironikus módon Mac segítségével komponált. Cikkünkben az ő kreativitásösztönző módszerei közül mutatunk be néhányat.

1. Tervezett véletlenek

Amikor a hetvenes évek közepén Brian Eno – közelebbről meg nem nevezett tanácsadói minőségében – David Bowie-nak segített kikecmeregni alkotói válságából, több kísérleti módszerét is bevetette. Egy alkalommal például a gitáros Carlos Alomart a dobok mögé ültette, egy másik, épp beugrott gitárosnak pedig egy soha nem hallott számhoz kellett élesben szólót rögtönöznie. A zenészek a váratlan változtatásokat nem nagyon szerették, az improvizációra kényszerített Adrian Belew például Eno kérését ahhoz hasonlította, mintha a feje felett elhúzó vonatra kellett volna menet közben felkapaszkodnia. Eno szerint erre a stratégiára azért volt szükség, hogy a megszokás egyhangúságát felváltsa a változás varázsa. „Az alkotómunka legfőbb ellensége az unalom, legjobb barátja pedig az éberség” – vallja a producer, aki szerint az embert azok a helyzetek teszik éberré, amelyeket nem tud irányítani. És bár Eno utólag Tim Harford újságírónak arról beszélt, hogy ma már talán nem vállalná a zenészeket felkavaró kísérleteit, módszerei mégis emlékezetes albumokat szültek.

2. Listázott irányelvek

Mivel a hetvenes évek elején nem volt olcsó a stúdióbérlet, a zenészeknek ottlétük minden percében koncentráltnak és tudatosnak kellett lenniük. Ennek érdekében Brian Eno olyan irányelveket dolgozott ki, amelyekhez aztán társaival a felvétel során tartaniuk kellett magukat. Ezek egyike volt például az az üzleti körökben ma is divatos alapvetés, amely a hibázás elfogadására hívta fel a figyelmet („Hibáidat tiszteld palástolt szándékodként”), egy másik pedig a részletek fontosságára emlékeztette a zenészeket. Ez a stúdióban is kitett lista idővel olyan hosszú lett, hogy használhatatlanná vált. Eno szerint adta ugyanis magát, hogy a nehezen betartható irányelveket átugorják, és önfegyelmezési igényüket néhány egyszerűbb pont betartásával elégítsék ki. Ezért aztán Eno az egyes gondolatokat felvezette egy-egy kártyalapra, és a zenészeknek az így létrejött pakliból kellett húzniuk, majd az azon található utasításokat követniük.

3. Szemléletváltó asszociációk

A konkrét utasításokat tartalmazó kártyákon kívül olyan lapok is kerültek a pakliba, amelyeken csupán egyetlen szó – például a víz – szerepelt. Egy ilyen egyszerű felirat Eno szerint mindenkiből mást hoz ki. Ezt olvasva az alkotók talán épp megszomjaznak, és pihenőt tartanak, de az is lehet, hogy eszükbe jut, hogy a zenéjük túl merev, és folyékonyabbá kellene tenniük. Vagy épp ellenkezőleg: a víz ráébreszti őket, hogy amin dolgoznak, unalmas és pocsolyaszerű. A lényeg, hogy a kártya szemléletváltást eredményez, aminek hatására az együttműködő felek képessé válnak új szemmel nézni addigi munkájukra. „Ezekben a kártyalapokban az a pláne, hogy zűrös helyzetekbe kevernek bennünket” – idézi Enót Tim Harford. Zűrös helyzetekben pedig – mint azt a korábbi példák is mutatták – az ember mindent megtesz, hogy úrra legyen zavarán. Ami nemritkán a legjobbat hozza ki belőle.

4. Termékeny semmittevés

Brian Eno szerint hajlamosak vagyunk bűntudattal gondolni azokra a pillanatokra, amikor épp nem csinálunk semmit, pedig ezekből a kikapcsolódásokból rengeteget profitálhatunk. Ilyenkor ugyanis – hasonlóan az alváshoz – feldolgozzuk és rendszerezzük a gondolatainkat, amit a folytonos munka közben képtelenek vagyunk megtenni. „Kifejezetten fontosnak tartom a munka közbeni szüneteket, mert ilyenkor hagyom, hogy egy-egy konkrét feladat lendülete alábbhagyjon, így teret adok egy másik gondolatmenet beindulásának” – idézi Brian Enót a Tartsuk kézben a hétköznapjainkat című könyv egyik szerzője, Scott McDowell. A pihenés nem utolsósorban az új kapcsolódások kialakulásának is kedvez, ami révén a kreatív folyamat még termékenyebbé, a végeredmény pedig eredetibbé válhat. A távolító kikapcsolódás egyik legismertebb képviselője talán az a Stefan Sagmeister, aki dizájneri munkájába hétévente egyéves alkotói szabadságot iktat be.

Így cselezzük ki agyunkat a siker érdekében!

Dizájnerként Stefan Sagmeister újszerű módon közelíti a kreativitás kérdését. A Tartsuk kézben hétköznapjainkat! című könyv szerzőinek adott interjúban arról beszél, hogy agyunk meghackelése miként vezethet nagy felismerésekhez.

5. Segítő korlátok, termékeny csapongók

A zenei producer egyik híres mondása szerint az elektromos gitár azért lett a XX. század meghatározó hangszere, mert annyira keveset tud. Amire azonban képes, azt nagyon jól tudja, így lehetővé teszi, hogy az ember elmenjen a lehetőségei határáig. Maga Brian Eno egyébként annyira kalandozó típus, hogy saját bevallása szerint képtelen koncentrálni például olyan étteremben, ahol zene szól. Ezért aztán – ha teheti – interjúit hangszigetelt nyugat-londoni stúdiójába szervezi, ahol nem érik zavaró hanghatások.

A csapongó figyelem azonban – még ha esetenként olyan kényszeres cselekedeteket szül is, mint az elmenekülés hangszigetelt stúdióba – előnnyel is járhat. Egy harvardi vizsgálat szerint a Brian Enóhoz hasonló kalandozó agyúak sikeresebbek a kreativitást igénylő pályákon. Egy másik amerikai kutatásból pedig az derült ki, hogy a megfigyelt alanyok közül a leginkább csapongók voltak azok, akik már túl voltak első albummegjelenésükön, lehozta versüket a The New Yorker, vagy játszotta darabjukat valamelyik színház. Tehát még ha sokszor átok is a koncentrációs képesség hiánya, a kalandozó agyban ott rejlik az időnkénti elrugaszkodás képessége – mutat rá Tim Harford.

A fenti cikk eredetileg a HVG Extra Business 2017/3-as számában jelent meg.

A téli lapszám középpontjában a tudásmegosztás és a mentorálás témája áll. Interjúkkal, portrécikkekkel, szakértői anyagokkal próbáljuk bemutatni az életen át tartó tanulás egyik módját, amely megkülönböztethető képességeket kölcsönözhet nekünk. Arról is szót ejtünk, hogy a tudásmegosztás és a mentorálás a minőségi emberi kapcsolatok kialakításában is rendkívüli jelentőséggel bír.

Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezménnyel! Ha pedig érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!