HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Mennyire stabil az Egyesült Államok helyzete, és ki léphetne a helyébe, ha a világhatalom a jövőben esetleg meggyengülne? Kánai András futurológus eszmefuttatása.

Saját nemzetüket az amerikai sci-fi írók már számtalanszor elveszejtették, vagy csak épp alaposan rászámoltak. A jó fantáziával megáldott szerzők sokféle módon bemutatták, hogyan és miért veszít erejéből és befolyásából a ma még egyedüli szuperhatalom. Holnap történt című könyvében Kánai András kommunikációs szakember és futurológus számba veszi ennek a forgatókönyvnek az esélyeit, többek között azokat az országokat is bemutatva, amelyektől Amerika szerepének átvételét várjuk.

Európai Unió

A „láthatatlan szuperhatalom” egy külön entitásként lép fel a világpolitikában, összesített katonai ereje figyelemreméltóan hatalmas, és egyedülállóan tudja puha erejét felhasználni a többi ország manipulálására. Ennek ellenpontjaként számos tényezőt szoktak felhozni: széthúzó országok, tökéletlen fizetőeszköz, geopolitikai válságok, migránskérdés, és Nagy-Britannia kilépése. Ráadásul költségvetésének fő számai alacsonyak, innovációra keveset költ, a kutatói-egyetemi-vállalkozói szentháromság egyelőre súlytalan, a népek közti szolidaritás pedig az eltérő érdekek és a történelmi múlt sérelmei miatt nem reális.

Japán

A szigetország döbbenetes tempót diktál, hátrányos helyzetből (vesztes világháborús hatalom, nyersanyag nélkül) csúcsteljesítményű ipari hatalommá nőtte ki magát. A zárt ország popkultúrája, Tokió a neonfényeivel, furcsa kütyüivel izgalmas, sci-fibe illő jövőt sugallt. Néhány évtizede mindenki Amerikát féltette a japán tőkétől, és bár még mindig a világ harmadik legnagyobb gazdaságáról beszélünk, az ország rengeteg negatív rekordot tud felmutatni: például az államnak a GDP-hez viszonyított adóssága náluk a legnagyobb (ez az érték a görögöknél 182%, a japánoknál pedig 220% feletti). És ehhez hozzávehetjük még a világ legöregebb lakosságát, a legalacsonyabb termelékenységi rátát, szinte alig létező gazdasági növekedéssel, a bebetonozott óriásvállalati lobbiérdekekkel, kirúghatatlan munkaerőkkel, privatizálhatatlan vállalatokkal.

Kína

A világ termékeinek nagy részét Kínában gyártják, az ázsiai ország az Egyesült Államok állampapírjainak a legnagyobb birtokosa. 2050-re minden bizonnyal Kínáé lesz a világ legnagyobb gazdasága, a világ megtermelt GDP-jének döntő százaléka innen fog származni. Kína mellett szól a nagy számok törvénye: minden ötödik ember ebben az országban él. Már most Kína az első számú gyártó, övé a legnagyobb autó- és mobilpiac, diákjai a matematikai versenyeken kimagaslóan teljesítenek, és ami a legfontosabb: éhesek a sikerre. A gyorsan fejlődő ország földeket vesz Dél-Amerikában, bányákat nyit Afrikában, kikötőket épít szerte a világban. Ám mivel vaskézzel irányítja politikai berendezkedését és gazdasági rendszerét, az államérdek határozza meg működését. Az állam mindent megtesz, hogy békében tartsa lakosait. Munkanélküliség? Kizárva. Többet szeretnél fogyasztani? Az „állam bácsi” segít. A társadalmi egyenlőtlenségek mégis egyre többeknek szemet szúrnak. Ráadásul a népességrobbanást sikeresen lefékező egykepolitika következtében az ország szélsőségesen elöregszik, a nem olyan távoli jövőben egy gyereknek kell majd eltartania két szülőt és négy nagyszülőt. Kínának még a nyelve sem egységes, de igazából az ország sem az. Politikai centruma északon helyezkedik el, középen a szegényebb területek találhatóak, délen pedig az autonómiára éhes népek. Az ország bővül, gazdagszik, tudást halmoz fel, egyre erősebb, de számos sebből elvérzik, mielőtt világuralmi terveket kovácsolhatna.

Oroszország

A határozott vezetésű ország újra világhatalmi szerepre tör, de csupán hatalmas területével és energiatartalékaival nem tud visszakerülni az egykori szovjet birodalom helyére. Elsősorban az infrastruktúra hiánya, másodsorban a zord időjárás miatt barátságtalan az orosz hátország. Szentpétervár ugyan koronaékszer, Moszkva pedig maga a meghódíthatatlan metropolisz, de Oroszország híján van a jelentős településeknek. A demográfiai helyzet kifejezetten aggasztó: bár a születések számában az elmúlt években növekedés állt be, a halandóság magas. Minden ötödik halálesetért az alkohol a felelős, és magas a dohányzás és a drogok okozta halálozások száma is. 1989 óta számottevő az orosz kivándorlás, ami máig érezteti hatását. 11 millió migráns él most Oroszországban, akiknek nagy része kaukázusi (gyakran vannak kitéve rasszista bűncselekményeknek, illetve részükről elmarad az integráció). Pesszimista forgatókönyvek szerint 2050-re csak 100 millióan fognak élni a nagy Oroszország területén. A kevesebb ember nemcsak kevesebb munkaképes lakost jelent, hanem azt is, hogy az orosz nép kisebbséggé válhat a saját hazájában: a tatárok, a baskírok és a csecsenek a fiatal iszlám populációt fogják jelenteni. Oroszország ma egyszemélyi vezető uralma alatt áll. Az állam helyett az oligarchák profitérdekei érvényesülnek a beruházásokban, az ellenzéknek szinte alig marad terepe nézetei kifejtésére. A tehetségeket nem egy ilyen kézivezérelt ország fogja magához csábítani. Ha menekülnek belőle a mérnökök és a kutatók, akkor Szibéria sem lesz a startupok fellegvára. Befolyásos barátok nélkül Oroszország semmire sem fog menni a pompás atomarzenállal és a földje alatt fekvő ásványkincsekkel.

Futottak még

A trendek alapján logikus lenne megvizsgálni még Indiát. Imponáló, még Kínánál is nagyobb a növekedése, pár éven belül nagyobb lesz a lakossága, fejlődik az űripara – de ez kevés. A széttöredezett, etnikailag és vallásilag megosztott lakosság, a szomszédokkal való ellenségeskedés, a korrupció mértéke és a szociális egyenlőtlenségek inkább borús jövőt vetítenek elé. Brazília mint a jövő reménysége – amely még egy hatalmas kőolajkészletre sem tud gazdagságot építeni, korrupciós ügyei annál inkább burjánzanak, ahogy azt a Petrobras esete is bizonyítja. A nagyhatalmi játszmákban esélytelen.

A fenti cikk Kánai András Holnap történt című könyvének szerkesztett részlete. A futurológus szerző február 6-án a HVG Extra Business Szalonjának vendége volt, ahol – tudományos kutatásokra és egy kicsit a fantáziára is hagyatkozva – elemezte a ránk váró jövőt a 3D-s nyomtatástól a transzhumanizmuson át a Mars-utazás megvalósulásáig.

A HVG Extra Business téli lapszámának középpontjában a tudásmegosztás és a mentorálás témája áll. Interjúkkal, portrécikkekkel, szakértői anyagokkal próbáljuk bemutatni az életen át tartó tanulás egyik módját, amely megkülönböztethető képességeket kölcsönözhet nekünk.

Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezménnyel! Ha pedig érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!