„Ha a kamera szeret egy helyet, mert vannak ott jól megragadható momentumok, akkor a képek azonnal mennek fel az Instagramra és a Facebookra. Ha pedig valami igazán eredetiről van szó, sanszos, hogy átveszik a blogok, bekerül az online sajtóba, majd onnan vissza a közösségi médiába” – állítja Varró Zoltán, a Varrodesign tulajdonosa, aki szerint a dizájn szerepének felerősödésére jó példa, hogy ma már úgy tervezik a hoteleket, hogy legyen bennük legalább egy konkrét szelfihely.

Az Aria Hotel Budapestben ez a hely például a földszinti folyosó végén elhelyezett hatalmas tükör és a vele szemben lévő lila füles fotel. „Az egészben az a poén, hogy az emberek már belépés után tudják, hol kell fotózkodni” – állítja Zoltán. A hotel dizájnját kialakító szakember csapata a tetőteraszon sem bízott semmit a véletlenre. Mivel a SkyBar VIP részlegében gyönyörűen látszanak a háttérben a Szent István-bazilika tornyai, a tervezők az ottani párnákra is feliratták a szálloda nevét, hogy akkor is fel lehessen ismerni a helyszínt, ha valaki elfelejtené megjelölni a kép készítésének helyét.

Az egyedi dizájn versenyelőny

A két éve nyílt luxushotel – ahol a vendégek többek között klasszikus, kortárs és dzsesszmuzsika, továbbá opera stíluselemei ihlette lakosztályokban szállhatnak meg – a vendégek elégedettségét részben annak köszönhette, hogy a helyhiány okán a lépcsőbe integrált világítás szokatlan látványa a fotósok kedvenc témája lett. „Még az ambiciózus tervezés ellenére sem gondoltuk volna, hogy az egyik lépcsőházas kép bekerül majd az év fotói közé a National Geographic válogatásába. Mondani sem kell, hogy ez mekkora PR”.

Az egyedi dizájn segíthet a nem ritkán 15–30 százalékos jutalékokkal dolgozó nemzetközi szobafoglaló oldalak kikerülésében – azaz a direkt foglalásban – is, aminek köszönhetően például az árból is le lehet faragni. Ugyanakkor a szép dizájnt, különösen a luxust más szempontból is szereti a média: a Varró-katalógusból az Onyx étterem, a Gerbeaud-ház, valamint budai párja, az Émile gyakori helyszíne a különböző címlap- és divatfotózásoknak, ami újabb ingyen reklámot és jelentős presztízst jelent.

Ám nem ez az egyetlen lehetőség a dizájn üzleti hasznosításában: a demjéni Cascade wellness-szállónak és barlangfürdőnek például a hatásos dizájn hozott új befektetéseket. A vállalkozást üzemeltető család kezdetben igencsak kishitűen kereste fel Zoltánék stúdióját, eleve feltételezve, hogy aligha lehetnek olyan szépek és sikeresek, mint a szomszédos Saliris. Ma ott tartanak, hogy a nagy sikerre tekintettel a Varró Stúdió most tervezi nekik a második wellness központjukat Egerben. Ráadásul nemrég megkereste a tulajdonosokat Kína gyógyvízzel foglalkozó legnagyobb vállalata, hogy ugyanolyan barlangfürdőt és szállót szeretne építeni otthon, mint a Cascade Demjénben – meséli a dizájner, aki a csapatával tavaly novemberben elnyerte a hotel- és étteremdizájt értékelő Gold Key Awardsot.

Nem csak a luxus lehet különleges

„Amikor New Yorkban átvettük a díjat, a gálán ki sem tudták mondani a Science Hotel Szeged nevét. A legnagyobb poén az volt az egészben, hogy valójában egy kicsi szobaszámú, aránylag alacsony költségvetésű szállodáról van szó. A hallban például, amiért a díjat kaptuk, nagy kihívás volt, hogy mindössze száz négyzetméteren kellett az összes funkciónak helyet találni” – árulja el Zoltán.

Mindezek után jó kérdés, hogy a kis, illetve a luxusköltségvetés a dizájn szempontjából mit jelent. A tervező szerint egy négycsillagos hotelnél – amennyiben 1 és 1,5 milliárd forint közötti beruházásról beszélünk – a korrekt tervezési díj 30–35 millió forint lenne. „Lehet, hogy ez elsőre soknak tűnik, ám a megrendelő ezért a pénzért egyedi, az ágyazás stílusától a poharak színén át a fénybeállításokig átgondolt, teljes dizájnkoncepciót kap. Persze Magyarországon kétmillióért is találni tervezőt, de az olyan is.”

Zoltán szerint a helyzet látványos javulása ellenére a magyar hoteldizájnnak bőven van még mit tanulnia. „Jelenleg az a legnagyobb baj, hogy az esetek 98 százalékában a hoteltulajdonos felesége vagy lánya úgy gondolja, hogy maga is meg tudja tervezni a hotel dizájnját. Sajnos a dizájn Magyarországon többnyire olyan, mint a foci: mindenki ért hozzá.”

Gyorsabb megtérülés

„Iparművészként, dizájnerként nem új Andy Warholnak kell képzelnünk magunkat, hanem a cél az, hogy szépet csináljunk, okosan” – vallja Bonta Gáspár belsőépítész, aki a példaképeinek sokkal inkább a dizájn „nagy királyait” – például Jonathan Ive-ot – tartja, akik például formatervezőként kialakították az Apple ikonikus stílusát. Az Apple egyébként abban is nagyot alkotott, hogy megmutatta a dizájn fontosságát az embereknek, és – a luxuskategóriából kiemelve – széles kör számára elérhetővé tette a csúcsdizájnt.

Azt, hogy a dizájn üzleti befektetésként is megállja a helyét, Gáspár szerint a számok is visszatükrözik. Az egyik általa a közelmúltban áttervezett kávézó például a megnyitás után 150 százalékos forgalom- és bevételnövekedést ért el az előző évekhez képest. „Az is érdekes, hogy míg a vendéglátóiparban eddig 5–10 év alatt várták a dizájnra fordított költségek megtérülését, ezt az időt ma már 2 és 5 év közé lövik be. Ami távolról sem a dizájnra fordított összeg zsugorodását jelenti, hanem a forgalomnövekedés lett nagyobb mértékű – teszi hozzá a tervező, aki ezt a felívelést a lakásdizájnban már nem igazán látja.

Segít becsábítani és megtartani a legjobbakat

Láncos Áron, a MádiLáncos tervezőiroda tulajdonosa viszont úgy véli, egy másik fontos élettér egyre nagyobb figyelmet kap. Mint mondja, az utóbbi 5-6 évben, felzárkózva a nyugati trendekhez, a magyar cégek is kezdik belátni, hogy érdemes áldozni az irodadizájnra. A Ustream futurisztikus, budapesti loft irodáját jegyző tervező a tendenciát szintén a Szilícium-völgyből, konkrétan a Google-irodáktól eredezteti.

„Mind nemzetközi szinten, mind a hazai IT-szektorban erősen felértékelődik a jól képzett munkaerő. A munkáltatók egymás elől kapkodják el a szakembereket, éppen ezért nagyon fontos, hogy a cégeknek jól működő és szerethető irodáik legyenek, amelyek vonzzák az embereket. Olyanok, amikről büszkén posztolnak, lelkesen mesélnek mindenkinek” – fogalmazza meg Áron, hogy mi manapság a munkáltatói márkaépítés egyik fontos szempontja.

Hogy melyek azok a trükkök és megoldások, amelyektől vonzó és modern lesz egy iroda? Áron szerint a geometrikus formák, a pasztellszínek és az organikus szemléleten túl most a közösségi terekkel foglalkozik mindenki. A Mádi Krisztina – Láncos Áron duó mindezt talán a turizmusban utazó Skyscanner budapesti irodájában járatta csúcsra, ahol az élénk színekkel operáló dizájn a szuperhős tematikára épül, de a pingpongasztal, a hatalmas élő zöld fal, a kávézó és a pihenőszoba is a munkahely szerves része.

„A Skyscanner irodájáról rengeteget írtak, sokat emlegetik példaként, másolják” – mondja az építész, ami viszont azt is jelzi, hogy a színvonalas belsőépítészet fogyasztási cikké vált. A dolog tömegesedésével viszont egyre nehezebb egyedi vonalakat és ötleteket felfedezni. De legalább az igény megvan rá.

Hercsel Adél cikkét teljes terjedelmében elolvashatja a HVG Extra Business 2017/3-as számában.

A legutóbbi lapszám középpontjában a tudásmegosztás és a mentorálás témája áll. Interjúkkal, portrécikkekkel, szakértői anyagokkal próbáljuk bemutatni az életen át tartó tanulás egyik módját, amely megkülönböztethető képességeket kölcsönözhet nekünk.

Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg! Ha pedig érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!