HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Évekig tartó felkészülés, napi nyolc óra gyakorlás, stresszkezelés és folyamatos önképzés. Mentor és mentorált kapcsolatáról meséltek a tavalyi WorldSkills szakmai verseny magyar résztvevői.

Munkaerőpiaci előnyre és nemzetközi tapasztalatokra egyaránt szert tesznek azok a fiatal szakmunkások, akik részt vesznek a kétévente megrendezett WorldSkills versenyen. A fiatalokat szakértők választják ki és tanítják be. Az igazi mester és tanítvány-kapcsolat kialakulásának elsődleges szempontja, hogy a jelölt szakmailag felkészült, elhivatott és mentálisan terhelhető legyen.

„Országos szakmai ifjúsági versenyeken próbáljuk felfedezni azokat az átlag feletti tudású tehetségeket, akik képesek még minket is meglepni” – magyarázza Boros Attila virágkötő mester, a tavalyi WorldSkills egyik szakértője. Ő 2010 óta foglalkozik tehetséges fiatalok kiválasztásával, tanításával. „Takács Dániel 16 éves volt, amikor megláttam az egyik munkáját, és rögtön tudtam, hogy őt kell választanom. Ennek lassan öt éve, azóta együtt készülünk a különböző hazai és külföldi virágkötészeti versenyekre” – meséli Attila. Dániel egyébként egy Sárvár melletti kis faluban nőtt fel, ahol zöld rengeteg vette körül, erdész édesapjával sokat kirándultak ott. A virágok már kicsi kora óta érdeklik: az első magokat a nagymamája kertjébe vetette el. Attila és Dániel közös munkájának gyümölcse tavaly érett be: a tanítvány a negyedik helyet szerezte meg Abu Dzabiban.

©

A két versenyzőből álló mechatronikai csapat összeállítását – a szakma az elektronika, a gépészet és az intelligens számítógépes irányítás egyvelege – többfordulós kiválasztás előzi meg. „Az előválogatás három fő szempontja az angoltudás, a megfelelő elméleti ismeret és egy konkrét szerelési gyakorlat bemutatása. A jelölteket több fordulón át egymás ellen versenyeztetjük, a nyerő páros pedig egy intenzív felkészülésben vehet részt” – vázolja a kiválasztás másik módját Jánosi László, a gödöllői Szent István Egyetem mechatronikai tanszékének vezetője. A kétfős csapat esetében az is lényeges szempont, hogy a fiatalok azonos hullámhosszon legyenek, és tudjanak együtt dolgozni. Az egyik tavalyi versenyző végül az a Sipos Kristóf lett, aki gyerekkora óta szeret szerelni: eleinte inkább a szétszerelés érdekelte, idővel azonban az összeszerelést is megkedvelte. A debreceni egyetemen több alternatív hajtású autó építésében vett részt társaival, és a járművekkel különböző nemzetközi versenyekre is eljutott.

©

A felkészülés

A megfelelő jelöltek kiválasztása után indul az aprólékos szakmai munka. „A versenyzők sokszor jobb virágkötők, mint én: van olyan feladat, amit nem is tudnék megcsinálni, vagy nem úgy, mint ők – magyarázza Boros Attila. – Én viszont abban segíthetek nekik, hogyan legyenek még tökéletesebbek. Szépen mutatnak a virágkötészeti alkotások a képen, de amikor meg kell kötni, jól jönnek a szakértő fortélyai.” Mint mondja, ő csak a szakmai iránymutatást adja, a többi a mentoráltján múlik. Összedolgoznak, és úgy alakítják a felmerülő ötleteket, hogy azok tükrözzék a versenyző stílusát, ugyanakkor nemzetközi szinten is megállják a helyüket. Attila időközben maga köré gyűjtötte egykori versenyzőit is, akik az élményeiket, a tudásukat megosztva szintén segítenek a felkészülésben.

©

A mechatronikai csapat összesen két évig készült a WorldSkillsre. „Mindent nem lehet tökéletesen modellezni, a tréningek során viszont igyekeztünk elérni, hogy a versenyzők megtanulják: a feladatok megoldása nem csupán néhány órás, hanem többnapos koncentrálást igényel – fogalmaz Jánosi László, aki 11 éve dolgozik szakértőként. – A szakmai ismeretanyag átadása mellett igyekszünk azt a gondolkodásban, a készségekben, az időbeosztásban megjelenő pluszt átadni a versenyzőknek, amellyel képessé válnak ismeretlen feladatokat részletekre bontani, majd felépíteni a megoldást”.

Egykor a versenyzőket még Jánosi László készítette fel néhány kollégájával közösen, azóta azonban a pionírok és az őket követő versenyzők is fontos szerepet kapnak a tréningezésben. „Mára eljutottam odáig, hogy nem mérem össze a tudásomat a versenyzőkével, hiszen olyan naprakész a tapasztalatuk, az ismereteik és a gyakorlatuk, ami meghaladja az én felkészültségemet. De ez teljesen normális dolog” – összegzi tapasztalatait Jánosi László.

„Imádtam a felkészülést és a versenyt, de még két héttel később is fáradtnak érzem magam – számol be tapasztalatairól Sipos Kristóf, a mechatronikai csapat egyik tagja. – A felkészítés során a szakértői csapat végig próbálta fenntartani a versenyhelyzetet, időre dolgoztunk, az óra ott ketyegett mellettünk, hogy szokjuk a stresszhelyzeteket”.

©

„Számomra az jelentette a legnagyobb problémát, hogy beosszam a feladatokra előírt időt, és kezeljem a váratlan helyzeteket. Hogy küzdjek akkor is, ha valami nem megy” – meséli a virágkötő Takács Dániel. Bevallása szerint a technikai fortélyok nála zsigerből jönnek, ennek ellenére szereti aprólékosan átbeszélni a munkafolyamatokat, mert az biztonságérzetet ad neki. „A felkészülés alatt folyamatosan gyakoroltam az egyik virágpiacon. Otthon kigondoltam, megterveztem egy-egy alkotást, majd a piacon egymás után többször is elkészítettem. De egyetlen feladatnak akár tízszer-tizenötször is nekifutok, amíg tökéletes nem lesz” – meséli.

Az intenzív kapcsolatból és tudásmegosztásból a tanulók és a mentori feladatokat ellátó szakértők egyaránt tovább építkezhetnek. A fiatal tehetségek számára az intenzív gyakorlás és a rutinos szakemberek iránymutatása olyan plusztudást ad, amit nem lehet szakképző intézményekben elsajátítani. A felkészítők pedig felfrissíthetik és bővíthetik ismereteiket. „Kristóf és Zoltán –Takács Zoltán, az idei mechatronikai csapat másik tagja – az utóbbi évek legjobb versenyzői. Rám is pozitív hatással vannak, igyekszem ellesni tőlük, amit csinálnak” – magyarázza Jánosi László.

Amikor nem működik a közös munka

„Egyszer fordult elő, hogy menet közben – egész pontosan három hónappal a verseny előtt – lecseréltem a versenyzőmet. Ha nincs meg közöttünk a megfelelő kémia, akkor mindenképpen változtatni kell. Fontos, hogy a versenyző mentálisan is rendben legyen, mert stabil háttér nélkül menet közben gondok adódhatnak” – meséli Boros Attila.

©

Az együtt töltött időnek és a szoros munkakapcsolatnak köszönhetően sokféle súrlódási pont alakulhat ki. „Gondot okozhat, ha nem világos, kinek mi a célja. Ilyen például, amikor a szakértő jobban szeretné a jó helyezést, mint a versenyző” – magyarázza Kelemen Zoltán, aki a szakértők és a versenyzők közötti kapcsolatért is felel. Az is előfordulhat, hogy a mentor – szakmailag – „beleszeret” a versenyzőjébe, és olyan tulajdonságokat, készségeket is belelát, amelyek valójában nem jellemzők rá.

„Nem kizárt, hogy a fizikai távolság miatt az addig jól működő felkészülési rendszer egyszer csak nem működik tovább. Hiába van lehetőség skype-os kapcsolattartásra, a bizalom megszűnik. Ilyenkor dönteni kell, mi a legjobb az adott helyzetben” – teszi hozzá Kelemen Zoltán. Ha a problémák tisztázásával helyreállítható a bizalmi kapcsolat, minden megy tovább. Ellenkező esetben új versenyzőt kell keresni, hiszen nem lehet úgy együtt dolgozni, ha valamelyik fél – rossz esetben mindkettő – nem becsüli a másikat.

Szakmai profit és tapasztalatok

Az intenzív felkészülés hosszú hónapjai körülbelül 3–5 éves előnyt jelentenek a normál szakképzési végzettséghez képest – mutat rá a fiatalok visszacsatolásai alapján Kelemen Zoltán. Aki részt vesz a WorldSkillsen vagy európai kistestvérén, az EuroSkillsen, jó eséllyel azonnal álláshoz jut.

„Egykori versenyzőim az ország legjobb virágüzleteiben dolgoznak, vagy éppen a sajátjukban” – számol be Boros Attila. Jánosi László is tartja a kapcsolatot korábbi mentoráltjaival, sőt az egymást követő generációk is figyelemmel kísérik egymást – a felkészülések során például rendszeresen konzultálnak.

„Jó, ha tudjuk, ki miben segíthet a másiknak, hogyan tudják a tudásukat megosztani egymással. Több egykori versenyzőm dolgozik Németországban, páran pedig a szakmánkat szponzoráló cég központjában. Egytől-egyig szép karriert futottak be: kutatással, fejlesztéssel, világméretű programokkal foglalkoznak” – meséli. A több generáción átívelő tudásmegosztás egyrészt a szaktudás bővítéséhez járul hozzá, másrészt az eredmények is évről évre javulnak: a tavalyi versenyen a mechatronikai csapat például a 12. helyen végzett a 37 csapatot számláló mezőnyben.

László Éva Lilla cikkét teljes terjedelmében a HVG Extra Business 2017/4-es számában olvashatja el.

A legutóbbi lapszám középpontjában a tudásmegosztás és a mentorálás témája áll. Interjúkkal, portrécikkekkel, szakértői anyagokkal próbáljuk bemutatni az életen át tartó tanulás egyik módját, amely megkülönböztethető képességeket kölcsönözhet nekünk.

Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg! Ha pedig érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!

HVG Pártoló Tagság program

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!