HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni - szól a TED szlogenje. Cikksorozatunkban a neves nemzetközi konferenciasorozat emlékezetes, elgondolkodtató és megérintő előadásai közül szemlézünk újabb hármat.

JULIE LYTHCOTT-HAIMS: Hogyan neveljünk sikeres gyerekeket?

Rosszallással tekintünk a gyerekeiket elhanyagoló szülőkre, de ennek a magatartásnak a másik véglete, a bábáskodás is sok kárt okozhat – mutat rá Julie Lythcott-Haims nevelési szakértő. A tökéletességre nevelt, féltve őrzött gyerekeknek nem jut ugyanis elég idejük játékra, nem pihennek eleget, aminek köszönhetően tinédzserkorukra közönyössé válnak, sokan közülük szorongástól, depressziótól szenvednek. Lythcott-Haims szerint fel kell ismerni, hogy az egyént a saját tettei vezetik eredményekre, nem pedig a szülőknek az egyénért tett cselekedetei. A túlzott segítés legfeljebb rövid távon térül meg (például jobb jegyeket kap gyerekünk, ha megírjuk helyette a házit), hosszú távon viszont a gyerek önbecsülése látja kárát. Előadásában Lythcott-Haims idézi a Harvard több évtizedet felölelő, utánkövetéses tanulmányának két fontos megállapítását is. Az első szerint a szakmai siker egyik alapja a gyerekként végzett házimunka, amibe érdemes minél korábban belekóstoltatni a gyereket a tettrekészség és a határozott mentalitás kialakulása érdekében. Ugyanezen tanulmány szerint az életben a boldogság forrása a szeretet, márpedig a gyerekeink csak akkor tudnak majd másokat is szeretni, ha mi magunk is feltétlen szeretetet adunk nekik. Ezért miután hazaérkezik az iskolából, ne a jegyek felől érdeklődjünk először, hanem tegyük le a telefont, nézzünk a gyerek szemébe, hogy lássa az arcunkon a viszontlátás és őszinte érdeklődés örömét – javasolja Lythcott-Haims.

BARRY SCHWARTZ: A gyakorlatias bölcsesség

Ha valami nem működik jól – legyen szó a pénzügyi, az oktatási vagy az egészségügyi rendszer anomáliáiról –, alapvetően kétféleképpen próbáljuk orvosolni a problémát: még több szabály illetve még hatékonyabb ösztönzők révén – mutat be két gyakori választ az általános elégedetlenségre Barry Schwartz pszichológus, de ezek csak ritkán jelentenek megoldást. Szerinte ugyanis a jobb szabályokon és az ésszerű ösztönzőkön túl erényre is szükség van, méghozzá leginkább olyan típusúra, amit Arisztotelész gyakorlatias bölcsességnek nevezett. Arról a gyakorlati tudásból eredő bölcsességről, erkölcsi szándékról van szó, amely révén magunktól is a megfelelő dolgot tesszük. Schwartz szerint a szabályokkal és az ösztönzőkkel az a baj, hogy demoralizálják az embereket és tevékenységeiket. Az ösztönzők hatására a tanárok nem a nevelésre, hanem például a magasabb iskolai összpontszámok elérésére koncentrálnak, az orvosok pedig nemritkán felesleges műtéteket végeznek. A rendszer jobbá tétele a pszichológus szerint azoknak a kezében van, akik nem a szabályok kicselezésén, hanem a rendszer átalakításán ügyködnek. Előadásában Schwartz több ilyen példát is bemutat: azt a profitorientált közösségi bankot, ahol a dolgozókat az alacsony jövedelmű kliensek érdekeinek képviseletére és a mellettük való kiállásra bátorítják, vagy azt a Harvardon működő orvosi képzést, amely a hatékonyságot a páciensek emberként kezelése, illetve az odafigyelésre oktatás révén próbálja növelni. Schwartz úgy véli: a szabályoktól és az ösztönzőktől önmagában nem leszünk jó orvosok, bankárok vagy épp tanárok, ehhez bölcsességre van szükség.

ROBERT MUGGAH: Tanuló városok

Bizonyos gyorsan növekvő metropoliszok – amilyen például Tokió – a világ legbiztonságosabb városai közé tartoznak, más gyorsan növekvő településeket viszont –amilyen a mexikói Ciudad Juárez, a venezuelai Caracas vagy a pakisztáni Karacsi – felemészt a bűnözés. Évente több mint félmillió ember hal erőszakos halált, és ennek csupán a töredéke – körülbelül a tizede – háborús övezetekben. Az erőszak dél felé halad, Latin-Amerika, valamint Közép-Kelet és Közép-Ázsia egy kis része felé. Mit tehet a világ ezzel a jelenséggel? – teszi fel a kérdést Robert Muggah biztonsági kutató, hogy rögtön utána mutasson is pár lehetőséget a jelenség visszaszorítására. Javaslata szerint például párosíthatnánk az „egészséges” és a „beteges” városokat, hogy tanuljanak egymástól – mint ahogy El Salvador és Los Angeles esetében történt, ahol a polgármesterek közreműködésével exbandatagok mentoráltak „élő” bandatagokat, továbbá az oktatás és a nevelés mellett például tűzszünetek megkötéséhez is hozzájárultak. De az információk összegyűjtése és azok megosztása is segíthet: a brazíliai São Paulo például azt követően vált a korábbinál biztonságosabbá, hogy feltérképezte a város forró pontjait, és az adatok alapján megreformálta a rendőrséget.

A fenti cikk eredetileg a HVG Extra Business 2017/4-es számában jelent meg. Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!

HVG Pártoló Tagság program

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!
HVG Extra Business Business magazin

"Sokan nem is tudják, hogy rabszolgák"

Gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni - szól a TED szlogenje. Cikksorozatunk második részében a neves nemzetközi konferenciasorozat emlékezetes, elgondolkodtató és megérintő előadásai közül szemlézünk újabb ötöt.