HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Itthon még ritkaságszámba megy, hogy az apa maradjon otthon a kisgyerekkel. Pedig a HVG Extra Business által megkérdezettek tapasztalata azt mutatja, hogy a mókuskerékből kicsit kiszálló, gyerekező apák hosszú távon megerősíthetik a családot. Sorozatunk első részében Szél Dávid pszichológus és felesége mesélnek családi életükről.

Szél Dávid pszichológus, az Apapara blog nevű oldal írója és felesége, György Eszter történész esetében nem volt kérdés, hogy a második gyerekkel felesben lesznek otthon. Már a várandósság alatt átbeszélték, hogy Eszter viszi az első kilenc hónapot, majd szeptembertől visszamegy az egyetemre dolgozni. Utána pedig Dávid lesz otthon a kislányukkal tavaszig, és ő szoktatja a bölcsibe. Mindketten egyetértenek abban, hogy a szülők klasszikus értelemben vett szerepeinek cseréje megkönnyítette a családdá alakulást, még akkor is, ha többet kellett rajta dolgozni.

„Minden optimálisan alakult, szerencsések vagyunk, hogy így tudtuk formálni az életünket”

– mondja Dávid, de hozzáteszi: ez azért nem általános itthon.

Dávid a baba ellátása miatt nem aggódott: „Addig sem voltam olyan apa, aki este nyolckor esik haza. Az első gyerekünknél pedagógusi munkakörben dolgoztam, ott volt számomra a nyári szünet, a délelőtt vagy a délután. Jelen voltam a család mindennapjaiban, és nem hirtelen csöppentem bele egy idegen gyerek életébe. Egyetlen dologtól tartottam, hogy nem csúszik-e ki a kezemből a nap, de végül a baba napirendje – az evések, a kétszeri alvás – megadta a keretet. És az is hozzátartozik, hogy Eszter sem reggeltől estig dolgozott. A fiunkat el tudta vinni óvodába, érte is tudott menni, aztán fél négy körül találkoztunk. Tehát nem arról volt szó, hogy ezek a klasszikus, sztereotip női és férfiszerepek felcserélődtek volna, hanem hogy mindketten jelen voltunk mindkét szerepben” – meséli.

Fontos volt az is, hogy a hazaérő anyát ne káosz, hanem nyugodt otthon fogadja. „Nyugodtan menjen el reggel, nyugodtan jöjjön haza délután, közben pedig ne legyen bűntudata azért, hogy itthagyta a gyereket” – mesél Dávid a kihívásokról. Eszter szerint a bűntudatot még úgy is nehéz kikapcsolni, hogy a döntésük tudatos és átgondolt volt. Az anyák amúgy is hajlamosak azt gondolni, hogy bizonyos dolgokat csak ők képesek megoldani a gyerekkel kapcsolatban. De Eszter számára megerősítő volt látni, hogy Dávid mennyire rá tud hangolódni a gyerekére. „Az evés volt az egyetlen kritikus pont, de azt is megoldottuk” – meséli.

A szűk család nem lepődött meg a döntésükön, hiszen ismerték, milyen elvek mentén élik meg a szülőséget. Tudták, hogy Dávidot aktívan foglalkoztatja az apaság témája. A tágabb környezet is elismeréssel fogadta, de Dávid kapott egy-két nehezebb kérdést, például hogy nem fog-e unatkozni.

„Nem voltak kemény kérdések, viszont elgondolkodtató, hiszen nőktől nem kérdeznek ilyeneket”

– mondja. Valamennyit mindketten kimaradtak a munkából, de ezt normálisnak tartották, hiszen a gyerekvállalás mindkét fél számára jár valamennyi lemondással. Ezt könnyű kimondani, a gyakorlatban viszont csak akkor működik, ha a nő és a férfi egyenrangú fél. „Nem kell Gordon Ramsaynek lennem egy zöldségpüré összedobásához. És működik a hallójáratom is, fel tudok kelni a gyerekhez éjjel. Rossz érzés lett volna úgy aludnom, hogy tudom, a másik szobában Eszter virraszt a kicsivel. Egy férfinak is lehet karikás a szeme, miért kellene éveken keresztül az anyának szívnia?” – teszi fel a kérdést.

Hosszú távon gazdaságilag is élénkítő lehet, ha az apa is otthon marad, mert csökken a kiégés veszélye, a nő pedig lelkesen veti bele magát a munkába. Eszter úgy látja, nagy feszültségforrás, ha az apa sokat dolgozik, és alig van a gyerekekkel: belül feszíti a bűntudat, az anya pedig a magányában kárhoztatja. Saját példájukon tapasztalatból mondják, hogy a család szempontjából még akkor is megéri a férfinak otthon maradnia egy-két hónapot, ha az anyagilag kevésbé kifizetődő. Merjünk szembemenni a társadalmi nyomással, hiszen mi alakítjuk a világot, nincs semmi kőbe vésve – üzenik.

Nagy Melinda cikke teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2017/4-es számában. Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
HVG Extra Business Business magazin

Tíz dolog, amiért megéri apának lenni

A gyermektelen férfiak zöme, ha valóban tudná, mivel jár az apaság, talán sohasem vállalna gyermeket. A gyakorló apák többsége pedig visszatekintve tragédiaként értékelné, ha gyermek nélkül kellett volna eltöltenie az életét. Az ellentmondásra a férfiak személyiségfejlődése ad választ.