Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Szóljon hozzá
Feltűnő színe ellenére meggyőző munkaautó a Hyundai nyolcszemélyes busza. Gazdaságosan üzemeltethető, olcsó, kényelmes, de az ülései nem szedhetők ki, így praktikuma korlátozott.
Színe miatt nevezték DHL-es, lego-, iskola-, Volán-busznak, az biztos, hogy eléggé feltűnő jelenség. A maga kategóriájában kifejezetten szép látvány.
Elektromos ablakemelők, kétoldalt oldalajtók, tologatható középső sor, elöl és hátul is állítható manuális klíma, két légzsák, ESP, elektromos tükrök, ködlámpa és Pioneer CD-s rádió. Nagyjából ennyiben ki is merültek a legjobban felszerelt Hyundai kisbusz extrái. A szerény felszereltséghez szerény ár is társul, ilyen áron nem lehet ma Magyarországon 8 személyes kisbuszt vásárolni.
|
| Fotó: Autómenedzser.hu |
Valamennyi H1-ben a Hyundai öt előremeneti fokozattal rendelkező, strapabíró, manuális sebességváltója található, amely könnyedén megbirkózik a motor teljes nyomatékával. Cserében viszont gyakran eldobja a hármas fokozatot, olyan rövid a váltóút, hogy egyenletes haladásnál, miközben gurul az autó, hirtelen üresbe ugrik. Nem egyszer csinálta, naponta. Váltója merev és darabos, erőből váltunk. Az egyest gyakran nem veszi be, de szerencsére a nyomatékos 2,5 literes motor kettesben is könnyedén indul.
| Versenytársak (hosszú tengelytávval, 8 személyes kivitelben ESP-vel, két tolóajtóval) |
|
Mercedes-Benz Viano 2,2 CDI (150 LE) 9,51 millió Ft |
Praktikus megoldás, hogy a könnyen kezelhető sebességváltókar a puritán középkonzolon kapott helyet. Az ideális súlyeloszlás, tapadás és teherbírás érdekében a H1 hátsókerékmeghajtású, de erről csak vizes burkolaton és murvás talajon vehetünk tudomást, a 136 lóerő kevés a drifteléshez. Annál is inkább, mert az ódivatú ESP rögtön közbelép, és jelentősen elveszi a gázt.
Elöl MacPherson rugóstagokból, hátul ötlengőkaros tekercsrugókból áll a felfüggesztés, bírja a terhelést, mégis komfortos utazást biztosít. De csak jó minőségű úton. Rossz, kátyús úton teherautósan viselkedik, dobál, csattog, üt és kellemetlen a futómű, csak győzzük a rodeót. Macskaköves úton terheletlenül egyenesen borzasztó. Igaz, nem luxus egyterű, hanem egyszerű kisbusz, haszongépjármű génekkel.
Fedélzeti számítógépe kis tudású, fogyasztást például nem mér. Mi megmértük: a városban, autópályán és országúton megtett 700 kilométer során 8,4 literes átlagot mértünk úgy, hogy a H1-en téli gumik voltak, gyakran öt személlyel, gyakran telepakolva autóztunk.
A vezető nem sok helyre pakolhat, az ajtózsebek szűkek, de egy nagyobb palack elfér az alsó tartóban, a kesztyűtartó két rekeszből áll, a pohártartók sötétben nehezen megközelíthetőek. Könyöktámasz nincs, a hátsó sorokban ülők is csak a csomagtartó méretében bízhatnak, az szerencsére elég nagy ahhoz, hogy rövid utazásokhoz akár mind a nyolcunk cuccát befogadja.
Még sosem voltam autóstul megmérve, ennek is eljött az ideje: a H1-gyel akáctőkéért mentünk egy fatelepre, ahol megmázsáltak minket. A fiammal együtt 2280 kilót nyomtam a H1-ben. A tuskókkal 100 kilóval többet.
Az osztott középső pad tologatása révén hatalmas a lábtér, sétálni lehet az üléssorok között. A hatalmas autó legnagyobb hátránya a rögzített harmadik sor. Az üléseket még ledönteni sem lehet, kiszedni sem, így az a nagyság előnye minimálisra csökken, ha variálni szeretnénk. A H1 nyolcszemélyes kisbusz és kész, bútort, kerékpárt, motort szállítani nem alkalmas. Egy kisebb költöztetést azért bevállaltam, két fuvarral minden befért, persze nagyobb bútorok nem. Telepakolva sem változott a lendület, autópályán is kényelmesen és gyorsan közlekedtünk, a kisebbik motorral is (a nagyobb 170 lovas).
Nincs hátsó ablaktörlő, esőben, rossz időben ez jelentősen korlátozza a kilátást, szerencsére valamelyest kárpótolnak a méretes külső visszapillantó tükrök. Biztonsági arzenálja szegényes, a két légzsák sem túl biztató. A biztonsági öv bekötésére nem figyelmeztet.
