Tíz leleplezett mítosz a hibrid autókról

Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és Japánban már nem fordulnak meg egy elektromos, gázos vagy hibridhajtású autó láttán. A környezetkímélő négykerekű nálunk még ritka. Itthon a magas ár mellett negatív mítoszok is gátat szabnak elterjedésüknek. Íme 10 előítélet, amelyről lerántjuk a leplet.

A hidrogénhajtású versenyautó ma még álom

Öt-tíz évvel ezelőtt hibridautókról csak elszállt mérnökök, az autóipar nagy álmodói mertek hangosan gondolkodni. Szerencsére nem csak beszéltek róla, gyakorlatba is ültették az álmaikat, így megszülettek az első alternatív hajtású járművek, a benzin- és elektromotor közös erejét használó autók, az etanollal működő járművek, a biodízelek vagy újabban a hidrogéncellás kocsik. Bár ma már ezek köztünk járnak, még mindig idegenkedünk attól, hogy megragadjuk kormányukat.

Így néz ki egy környezetbarát flotta

A nagyvállalatoknak, állami hivataloknak fel kellene ismerniük, hogy a környezet védelmében hatalmas előrelépés, ha környezetszennyező gépjármű flottájukat hibrid hajtásúra cserélik. Ha ezt megteszik, akár nálunk is olyan fellendülésre számíthat ez az iparág, mint Nyugat-Európában és főként, mint Amerikában.
 
Az Újvilágban mindig is fogékonyabbak voltak az új technológiákra, és ez nem csupán a jobb anyagi lehetőségeik miatt van így. Szidjuk az amerikai mentalitást, de sajnos mégis csak a rossz példákat vesszük át. Elemzők szerint 2010-ig meghaladhatja az egymilliót a környezetkímélő autót használók száma az Egyesült Államokban. Tehát itt az ideje, hogy megvizsgáljuk a technológiával kapcsolatos előítéleteket.

1.) Be kell dugni valahová

Az Audi Q7 terepjáró hamarosan hibrid motorral is megjelenik

Ha elektromosságról beszélünk, mindenkinek drótok, kábelek, dugaszok, konnektorok és aljzatok ugranak be. A hibridautókat azonban sehová sem kell bedugni. A mérnökök feltalálták a fékezés energiáját újrahasznosító szellemes rendszert, amely a lassuló kerekek fékezési energiáját az akkumulátorok töltésére hasznosítja. A rendszer működése automatikus, a vezetőnek semmit nem kell tennie.

Természetesen vannak hibridvezetők, akik nem idegenkednek a feltöltés kézi elvégzésétől, sőt egyenesen igényük van arra, hogy például éjszakára, amikor olcsóbb az áram, rádugják hálózatra az aksit. Ezzel a mozdulattal megúszhatnák a városi forgalmat egyetlen csepp benzin elégetése nélkül. De az autógyártók nem támogatják az otthoni újratöltést, mondván, a mai akkumulátorok nem bírnák a megnövekedett igényeket, ezért olyan további fejlesztéseken dolgoznak, amelyek kiküszöbölik az otthoni barkácsolást.

2.) Cserélni kell az aksikat

Néhány Lexus RX 400h fut már a magyar utakon is

Sokan azért félnek a hibridautóktól, mert azt hiszik, irdatlan költségbe verik magukat, ha cserélni kell az autó újratölthető elemeit. Ezek az aggodalmak is alaptalanok. Ha a rendszer töltési szintjét 40 és 60 százalék között tartjuk, tehát sohasem teljesen feltöltve és sohasem teljesen lemerítve, akkor biztosak lehetünk a nikkel és fémhidrid alapú akkumulátorok hosszú élettartamában. Ezekre a gyártók egyébként is külön garanciát vállalnak. Ez a garancia általában 100-200 ezer kilométerre szól, attól függően, melyik országban vettük az autót. De ez sem jelenti azt, hogy az elem 200 ezer kilométernél meghalna. Az USA energetikai hivatalának egyik tesztautójában újszerű volt az elem 250 ezer megtett kilométer után is. Ha netán mégis eljönne a csere ideje, elég csak egyetlen cellát cserélni a pár százból, és a jármű ismét útra kész.