2006. április 18., kedd, 10:58
• Utolsó frissítés: 2007. január 18., csütörtök, 14:19
Szerző: hvg.hu
Bármennyire is fejlett a technikája, bármilyen vonzó is a formája, és meglepően jók a tereptulajdonságai, mégiscsak kiforratlan autó az új Toyota RAV4. Apró bosszantásai, szereptévesztése nem váltották be a hozzá fűzött reményeimet. De ugyanakkor a RAV4 egy megbízhatóságáról híres Toyota, praktikus nagy munkabírású és takarékos.
© Toyota |
Kellemes, személyautós beltér fogad, az ajtók érintésre nyílnak, a motor gombnyomásra indul. A műszerfal és a műszerek látványosak, modernek. Ebben a high-tech autóban viszont csak a kis pöcökkel tudtam lenullázni a számlálót. Használati kézikönyv híján nem derült ki, hogy a fedélzeti számítógép milyen gombbal hozható működésbe. Az átlagfogyasztást beállítot-tam alapértelmezettnek és jöhetett a száguldás. Azaz csak jöhetett volna, a 100 kilowattos 2,2 literes dízelszív ugyanis nem a dinamizmusáról híres. Lassan, észrevehetetlenül gyorsul, mondhatni unalmasan.
Csalódás első pillantásra
© hvg.hu |
Több dinamizmust vártam tőle, a korábban kipróbált régi RAV4-esek, főként a kétliteres dízel, jobb benyomást tettek rám. Csalódnom kellett és nem csupán a motor renyhesége miatt. Az egy dolog, hogy az autó kívülről hatásosabb, szexisebb, szélesebb és hosszabb lett de, ami egy ilyen szabadidő-autónál sokkal fontosabb, sajnos alacsonyabb is, mint az elődje. A Toyota szerint ez így van rendjén, mert a felméréseikből kiderült, hogy a vásárlók jelentéktelen része használja az autót terepen, úgy vélik a személyautók felé való eltolódás hozhat további fényes sikereket a típus számára. Ha ezt mondja a marketing, higgyük el nekik, de az autó engem nem győzött meg, szereptévesztésben van. Bizonyos dolgok személyautósak, mások terepjárósak. Azzal sem tudott levenni a lábamról, hogy a hátsó üléssor 1 a 2 arányban sínen előre, hátra tologatható, hogy nagyobb teret nyerjünk a csomagoknak. (Hokiütőim csak ferdén fértek el az első ülések és a csomagtartó ajtaja között.) Itt van a bibi, kisautós megoldást kellett alkalmazniuk a japánoknak, hisz a RAV4-esnek kicsi a csomagtartója, ezt hivatott ellensúlyozni a sínes megoldás. Ez valóban hasznos, de egy nyolcmilliós hobbiterepjáróban nem hiszem, hogy választanunk kell a felnőtt hátsó utasok kényelme és a csomagok között. Mert valóban kielégítő normál állásban a hátsó üléssor, a háttámlák dönthetők, így még aludni is lehet haladás közben.
© hvg.hu |
A hátsó üléssort a csomagtérből egy-egy kar meghúzásával teljesen síkba lehet dönteni. A csomagtartóban a pótkerék kikerülésével sok hely felszabadul a padló alatt is, így, ha a hátsó sort előre toljuk, valóban nagy csomagteret kapunk. Egy darabból álló, jobbra nyíló hatalmas ajtaját szűk garázsban nehezen lehet kinyitni. Tovább nehezíti a kívülről rábiggyesztett pótkerék is. Megpróbáltam leszerelni a borítását. Bár ne tettem volna. Egyrészt kiderült, hogy vékony és gyenge műanyag lemez az egész, könnyen törik. Másrészt a visszarakásával annyi időt töltöttem el, hogy azalatt simán lecseréltem volna a defektes kereket. Ha RAV4-est vennék, akkor inkább a drágább RAV4 X-et választanám, azt defekttűrő abronccsal szerelik, csomagtér-ajtaján így nem díszeleg ott a pótkerék (jobb a hátralátás), ráadásul off-road csomaggal igazi terepjáróvá varázsolhatjuk.
|
Külső, belső dizájn Terepralis erények Fejlett technika |
De térjünk vissza Sol Plus felszereltségű tesztautómhoz, ahol elöl is kényelem uralkodik, jók a szövetborítású ülések, ám hosszú távon nem tudtam maradéktalanul kényelmes üléspozíciót kialakítani. Az is zavart, hogy a fejtámláknak csak a magasságát lehet állítani. A beszállás és a kiszállás könnyű hátra is, a fej-, a láb- és a válltér még öt felnőtt számára is kielégítő, négynek kifejezetten kényelmes.