Mi a teendő közlekedési baleset esetén?

Bármelyikünket érheti közlekedési baleset. A pánikot csökkentheti, valamint a későbbi kárrendezési ügyintézést megkönnyíti, ha tudjuk, mi a teendőnk egy ilyen szituációban. Mire számíthatunk, ha vita merül fel a másik féllel szemben? Milyen lehetőségünk van, amennyiben a károkozó ismeretlen, vagy például egy szarvas, netán rendőr?

1.) Mi a legelső teendő?

Közúti baleset esetén, álljunk meg a járművel és győződjünk meg arról, hogy történt-e személyi sérülés. Ez állampolgári kötelességünk. Személyi sérülés esetén a mentőket és a rendőrséget mindenképpen értesíteni kell. Akkor is érdemes hívni a rendőrséget, ha nincs személyi sérülés, de nagy az anyagi kár, vagy a felek másképp látják a történteket, ha külföldi vagy közüzemi (Volán, BKV stb.) gépjárművel ütközünk. Az érintettek kötelesek megvárni a rendőr érkezését, ezután a helyszínt csak az ő engedélyével hagyhatják el. A baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy és gépjármű azonosításához és a kötelező felelősségbiztosítás fennállásához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat.

2.) Mit mondjunk a mentősnek?

Sérült mentőautó © Túry Gergely

Telefonon több helyről is kérhetünk segítséget, melyek közül a legfontosabbak a mentők (104), a tűzoltók (105) és a rendőrség (107). Ezek a számok minden távbeszélő állomásról ingyenesen hívhatók. Mobilról a legcélszerűbb az általános segélykérő telefonszámot, a 112-est hívni. Az autópályák mentén is vannak segélykérő telefonok. Ezek minden második kilométernél megtalálhatók, elég a telefonkagylót felemelni és a központ rögtön jelentkezik. Ha balesetnél sérültet látunk minden esetben hívjunk mentőt. Amit feltétlenül mondjuk a telefonban: a számot, amiről telefonálunk, a baleset pontos helyét (utca, házszám, közúton annak számát illetve a kilométerszelvényt, a legközelebbi település nevét). Ha nem tudjuk pontosan meghatározni a helyszínt, adjunk meg hozzávetőleges tájékozódási pontokat (pl. a híd után 2 kilométerre), a sérültek számát, korát, nemét, az esetleges különleges körülményeket (pl.: a nő terhes), a baleset fajtáját (pl.: autóbaleset), egyéb veszélyforrásokról való tájékoztatás (pl.: leszakadt nagyfeszültségű vezeték, kiömlött vegyi anyag, robbanásveszély stb.). Mindig várjuk meg, hogy a mentős bontsa a vonalat, ne csapjuk le a telefont, mert adódhatnak újabb kérdések.

3.) Hogyan zajlik a helyszínelés?

Rendőrflotta

Amennyiben rendőrt hívtunk, a baleset következtében kialakult helyzetet csak a sérült(ek) védelme és a forgalom biztonsága érdekében szabad megváltoztatni. Ha nincs személyi sérülés, az első és legfontosabb tennivalónk - akkor is, ha mi voltunk a hibásak -, hogy rögzítsük a nyomokat. A kiérkező rendőröktől ne várjunk igazságosztó szerepet. Személyi sérülés nélküli esetekben csupán kevésbé tapasztalt járőröket küldenek a helyszínre. Ha például a fővárosban történik a pléhkár, számíthatunk pár óra várakozásra, amíg kiérnek a rendőrök. Jegyezze fel a rendőrök és a rendőrautó adatait is, ha netán elhúzódik az ügy. A rendőr által elkészített feljegyzésekből, jegyzőkönyvről a helyszínen nem kaphatunk másolatot, ezekről az irodában hiteles másolatok készülnek. A szabálysértési törvény szerint az iratokból mind az elkövető mind a sértett kaphat illetékmentesen, büntetőeljárás esetén a gyanúsított és a védő ingyen kaphat, a sértett illetékkel, de nem azonnal, hanem 15 napos határidővel. Elkövetéstől számított hat hónapon belül meg kell indítani a büntetőeljárást, rossz hír, hogy a végső határidő 2 év, ami alatt le kell zárulnia az ügynek. Ezek csak irányadó számok, annyira bonyolult minden egyes ügy, hogy az 1999-es LXIX. szabálysértési törvényt kell felütni, amely rendelkezik a határidők és az azt megszakító tényezők fölött.

Ha a rendőr feljelentést tesz, az közokiratnak minősül, tehát a benne foglaltakat igazságként kell elfogadni és csak mint közokirat támadható meg a későbbiekben. Minden személyi sérüléssel járó esetben már valódi, tapasztalt helyszínelők végzik a nyomrögzítést a kötelező rendőri intézkedés keretein belül, ami alapján általában sokkal tisztább kép rajzolódik a bíróság elé, mint a járőrök rajzaiból. Amíg a helyszínelők meg nem érkeznek és engedélyt nem adnak a helyszín elhagyására, nem szabad elmozdítani az autókat.

Ha a károkozó továbbhajt, feltétlenül hívjunk rendőrt. Kárunkat a saját biztosítónknál jelentsük be, amit a Magyar Biztosítók Szövetsége fog megtéríteni, majd megfizettetni a vétkessel. A nagy flottával rendelkező cégeknek (BKV, Volán) általában saját helyszínelői is vannak, mégis jobb, ha rendőrt hívunk, mivel előfordulhat, hogy meg akarják győzni a károsultat saját igazukról. Ha rendőrautó is részese a balesetnek, akkor belügyi helyszínelők is jönnek, de erről később.