Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#3)
A GPS-alapú követési és ellenőrző rendszerek céges használatának terjedését jelzi, hogy újabban már nincs év, hogy egy-egy munkavállaló ne fordulna védelemért az adatvédelmi ombudsmanhoz. Mi a gyakorlat a magyar cégeknél?
Egy 2009-ben elbírált beadvány szerint például a munkáltató GPS-t szereltetett a kötetlen munkaidejű munkavállalók cégautójába is, amelyet azok akár szabadidejükben is használhatnak. Jóri András adatvédelmi biztos 2009. februárban állásfoglalásában leszögezi – összhangban a korábbi ombudsmani ajánlásokkal, lásd keretes írásunkban –, hogy a munkáltató csak akkor követheti műholdas helymeghatározó eszközzel, vagyis GPS-szel a tulajdonában vagy bérleményében lévő gépkocsi mozgását, ha ahhoz megkapta a járművel közlekedő munkavállalója önkéntes és tájékozott hozzájárulását.| Ombudsman a munkahelyi megfigyelésről |
A munkáltató változó munkahely, vagyis tipikusan gépjárművek esetében logisztikai célból ellenőrizheti a gépjármű tartózkodási helyét, vizsgálni kell azonban, hogy az ellenőrzés „a szükségesség és arányosság követelményének megfelelő jogkorlátozást eredményez-e” – szögezi le az adatvédelmi ombudsman 2006. évi jelentése, amelyben az ezzel összefüggő 68/A/2006, 559/A/2006, 1496/A/2006, 1664/A/2006, 1767/A/2006 ajánlásaira támaszkodik. E szerint csak akkor lehet a munkavállalót GPS-szel vagy más nyomkövetővel nyomon követni, „ha az a munkakörből fakadóan valóban szükséges, és az ellenőrzés más, enyhébb jogkorlátozást eredményező módon nem valósítható meg”. Az ombudsman tehát mindenképpen a munkavállaló jogai korlátozásának tekinti a GPS-es ellenőrzést, s ezzel összefüggésben kijelenti, hogy „a munkáltató ellenőrzési jogköre tehát nem lehet azonos a munkavállaló megfigyelésével”, továbbá „a »készletre«, előre nem meghatározott jövőbeni felhasználásra való adatgyűjtés és tárolás alkotmányellenes”. Munkaidőn kívül a cégnek nem áll jogában ellenőrizni a munkavállalója tartózkodási helyét, a jelentés megfogalmazásában ehhez „a munkáltatónak sem törvényi jogalapja, sem megfelelő célja nincs, ezért az ilyen jellegű adatkezelés jogellenes”. Mindemellett a munkavállalónak tudnia is kell arról – és bele is kell egyeznie abba –, hogy ellenőrzik. Egy egyébként flottakövető szolgáltatást is nyújtó távközlési szolgáltató begyűjtötte és tárolta a dolgozók telefonjainak földrajzi helyzetére vonatkozó információkat – „állítólag tesztelési célból”, jegyzi meg az ombudsmani jelentés –, mégpedig titokban, a munkavállalók tudta nélkül (az adatgyűjtésre véletlenül derült fény egy munkaügyi perben). Az érintett munkavállalók személyiségi jogi pert indítottak a munkáltató ellen, s azt a bíróság – a biztos 920/K/2006 állásfoglalásához hasonló indoklású ítéletében – el is marasztalta |
A munkaautóparkkal rendelkező vállalatok a GPS-nyomkövetőt a legritkább esetben kapcsolják össze navigációs berendezéssel, mint ugyanis néhányuknál megtudtuk, a tájékozódási képesség, a városismeret alapfeltétel azoknál a munkatársaiknál, akiknek a cégautó a munkaeszközük. Ugyanez persze nem vonatkozik a státusautókra, ahol a presztízs az egyik fő szempont: a Bosch pár státusautójába például bekerült a cégcsoportba tartozó Blaupunkt egy-egy készüléke.
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#3)
Panem et Circenses
nem
Én remélem előttem szólók sima provokátorok avagy jó esetben nem tudják miről beszélnek. Ugyanis a GPS követés egy totális megyfigyelést tesz lehetővé, amit a céges autó nem kompenzál. Egyébként ez is egy Kelet Európai izzadmány, ez a céges autó. A röghöz kötés tipikus esete. Sokkal korrektebb lenne mindenki számára, ha én veszek egy autót ( mert van rá pénzem) és a cég fizeti a költségeimet ha munkára használom (persze amortizáció, szervíz, biztostás stb). Nincs rabszolga tempó, nem kell hat főnöktől engedlyt kérni a használathoz stb.<br>Olyan figurákkal mint "nem" nehéz lesz polgári demokráciát csinálni, aki szerint a személyiségi jogokra nincs szükség.<br>20 évvel a diktatúra után,ilyen dumát. Tiszta balkán!<br>