Hogyan érintette a válság a cégautópolitikát?

2008-ban nemhogy csökkent volna, pár ezerrel még nőtt is Magyarországon az újonnan forgalomba került új és használt cégautók száma, rá egy évre viszont már mindkettő drasztikusan visszaesett: 2009-ben nagyjából feleannyi cégautót adtak el a kereskedők, mint egy évvel korábban. A cégek azonban nemcsak új autót vásároltak kevesebbet, hanem úgy tűnik fel, a szokásosnál többet is vontak ki a forgalomból. Erre utal, hogy évtizede 9–10 százalék között van a cégautók részesedése a teljes hazai személygépkocsi-állományon belül, 2009-ben viszont 9 százalék alá került - derül ki a HVG Cégautó 2010 kiadványból.

Cégek több mint 7 ezerrel több új autót vásároltak 2009-ben, mint magánemberek, holott éppen fordítva szokott lenni: a magánvásárlások évek óta több tízezerrel haladták meg a cégeseket, 2007-ben például még 51 ezernél is többel. Igaz, a magánvásárlók mintegy 9 ezerrel több használt importautót vásároltak, mint a cégek, vagyis 2009-ben összességében 1500 darabos többlet mutatkozik a javukra, ez is jóval kevesebb azonban, mint a 2007-es mintegy 60 ezres vagy a 2008-as hozzávetőleg 35 ezres új- és használtplusz.

Cégautó mint juttatás

A vállalatok autópark-csökkentésének elsőre ellentmondani látszik, hogy a cégesjármű-használatot felmérő kutatószervezetek adatai szerint a cégautó használatát, illetve a magánhasználatát is engedélyező cégek aránya évek óta nagyjából állandó. Miként általában Európában, Magyarországon is 2009-ben a cégek több mint kilenctizede engedélyezett cégautó-használatot, és számottevően nem változott a magánhasználatot engedő hányad sem. Ha egy-egy munka- vagy státuskörben a cég vállalati autót bocsát a munkavállaló rendelkezésére, akkor, mint eddig is, jó eséllyel engedélyezi a magánhasználatot is. Magyarországon például a Hewitt humántanácsadó cég felmérése szerint picivel még nőtt is a magánhasználat lehetősége: 2009-ben a cégautóra jogosult munkavállalók átlagosan 85 százaléka használhatta magáncélra is a vállalati járművet, szemben a 2008-as 82 százalékkal.

A cégautót működtető cégek aránya változatlan, a legtöbb cégnél viszont jelentősen szűkült azok köre, akik egyáltalán használhatnak cégautót. E cégautópolitika-váltás elsősorban a munka- és a juttatásautókat érintette, de a kettő közül 2009-ben a munkaeszköznek vásárolt autók száma egy-egy hónapban már a juttatásautókéhoz hanyatlott.

A cégautó általában a középső beosztási szintektől fölfelé gyakoribb ösztönző, mint az alsóbb beosztásrégiókban, s ebben nincs lényeges változás 2009-ben sem. Ez látszik a Hay Group humánerőforrás-tanácsadó cég és a német–magyar kamarának felmérést végző Kienbaum adataiból is: középszinttől fölfelé a vezetők 80-90 százaléka számíthat cégautóra, a beosztott munkavállalóknak erre általában jóval kisebb az esélyük. A főleg német tulajdonú cégek körében vizsgálódó Kienbaum adataiból az látszik, hogy a magasabb szintű vezetők e téren a korábbinál kicsit jobban, a beosztottak pedig kevésbé preferáltak. Ugyanerre utal tulajdonképpen például az is, hogy a Hewitt-adatok szerint Magyarországon 2009-ben kétszer annyi cég rendelkezett státusautóval, mint ahány munkajárművel. Bár a különbség nem akkora, mint itthon, a szomszédos országokban is hasonló a gyakorlat, kivéve Lengyelországot és Romániát, ahol a cégek nagyobb része tart munkaautót, mint amekkora hányaduk státusautót.

Országonként továbbra is eléggé nagyok a különbségek abban, megválaszthatják-e a munkavállalók, milyen márkájú és értékű cégautóba ülhetnek be. Szlovéniában csaknem minden cégnél választhatnak a munkavállalók árlistáról, e lehetőséget másutt csak a vállalatok 50, sőt 20 százaléka adja meg, s hasonlóak a különbségek akkor is, ha márkalistás választásról van szó, csak azt egy-egy országban a cégeknek még kisebb hányada kínálja fel.

A cégek 2008-ban a korábbinál visszafogottabban vállalták a magáncélú cégszemélygépkocsi-használat költségeit, 2009-ben e téren nem látszanak további takarékoskodások. A Hay Group-adatokból az olvasható ki, hogy a felsővezetőknél a cégek több mint fele a munkavégzéshez és a munkába járáshoz szükséges autóhasználat benzinköltsége mellett fizeti a belföldi magánhasználat üzemanyagszámláját is, másik több mint kétötöde a külföldi magánutakét is. A középvezetőknél szintén kissé csökkent a fizetett belföldi és a külföldi magánutak aránya, a beosztott szakemberek esetében viszont éppen fordítva, néhány százalékkal több cég fizeti az ő ezen útjaiknak a benzinköltségét is.

A cégek 2009-ben nem a használati költségek, hanem a vásárolt autók árának a csökkentésére törekedtek. A Hay Group vizsgálta vállalatoknál a felsővezetői cégautóárak lényegében változatlanok maradtak (a cégek 1 százalékánál csökkentek), a vállalatok 3 százaléka vett olcsóbb autót a beosztott szakértőknek, a középvezetőknek viszont csaknem a 10 százaléka. A Hay Group kimutatása szerint egy-egy értékesítési (közép)vezető autója 2008-ban átlagosan 1 millió forinttal került többe, mint egy-egy beosztotté, 2009-ben már csak 200 ezer forinttal.

Cégautótérségek

Csomád stabil cégautós település: 2007 óta mindig e településen jut a legtöbb forgalomba helyezett cégautó egy lakosra, az 1313 lakosú településen 2009-ben 1861 cégautót jegyeztek be. A Pest megyei listavezetőt Tüskevár, Narda, Csopak, Vecsés, majd az ötödik helyen a 15 lelkes Tornabarakony követi (1 darab 2009-ben ide regisztrált cégautóval). A legtöbb cégautót egyébként sem az egy főre eső listában vezető településen helyezték forgalomba, hanem a Datahouse adatai alapján 2009-ben is Budapest XIII. kerületében (az itt bejegyzett 2443 cégautóval azt jelenti, hogy ezer főre 22-23 jutott), Csomád ebben a második, Vecsés 1615 cégautóval az ötödik; az első tízbe további négy budapesti kerület és Győr, Pécs, illetve Budaörs fért be. Az első húsz helyezett közül csupán Budapest II. kerületében és Debrecenben vásároltak (pontosabban jegyeztek be a forgalomba) kevesebb cégautót, mint magánjárművet, a többi település 2009-ben láthatóan cégautóra „utazott”. A 2009-ben forgalomba helyezett magánautók listáját Budapest II. kerülete vezeti (1071 járművel), utána a XI. kerület és Debrecen jön egyaránt 957 autóval. A 2009-ben bejegyzett cégautóknál az első harminc település között túlsúlyban vannak a fővárosi kerületek (15), és a 19 megyeszékhelyből hét is megtalálható.

Az új cégautók kistérségi ranglistáját – ha Budapestet számításon kívül hagyjuk – Pest megyei körzetek vezetik, a veresegyházi kistérségben 2009-ben 7968, a budaörsiben 7231 cégautót jegyeztek be, őket megyeszékhely-kistérségek követik, a debreceni, a győri, a szegedi, a székesfehérvári, a miskolci, a kecskeméti és a pécsi.

A forgalomban lévő összes cégautó kistérségi márkalistái továbbra is az ország területi fejlettségi egyenetlenségeit tükrözik: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az alacsonyabb presztízsű autók 2009-ben a keleti országrészekben gyakoribbak – ahogy már 2007-ben is –, akár az első, akár az első három márkát nézzük. A forgalomba helyezett autók száma is regionális fejlettségi eltérésekhez igazodik, a keleti, illetve a délnyugat-dunántúli kistérségekben koncentrálódnak azok a települések, ahol 2009-ben sem „újítottak” cégautót, azok pedig szinte csak itt találhatók, ahol már 2007-ben sem.

További részletek a HVG Cégautó 2010 különszámban.