Aki cégautóval karambolozik, azt tréningre küldik

Flottaautók vezetőinek gyakoroltatása nem elterjedt, bár egyre gyakoribb Magyarországon is. Van vezetéstechnikai kurzus, ahol a útviszonyokat modellezik tanpályán, a másik keretében a forgalomban gyakorolhatja a sofőr a lehetséges balesethelyzetek jó előre való felmérését, az úgynevezett ökotréningeknél pedig az üzemanyag-takarékos vezetéstechnika elsajátítása a cél - olvasható a HVG Cégautó 2010 kiadványban.

A cégautó-különszámnak nyilatkozó gépjárműflottát üzemeltető cégek képviselői szerint a frissen fölvett munkatársak jelentik a nagyobb kockázati tényezőt, ők törik össze gyakrabban a céges autót. A Johnson and Johnson (J&J) magyarországi leányvállalata például 2003-ban regisztrálta, hogy a balesetek több mint felét a mintegy 10 százalék új munkavállaló okozta. Ennek nyomán a frissen felvett területi képviselőket azóta először is beíratják vezetéstechnikai gyakorlatra, majd városi–országúti forgalmi tréningre küldik, amelyet videóra vesznek, és a felvétel alapján az oktató segítségével kielemeztetik velük tipikus vezetési hibáikat. Későbbi tréningeken aztán ellenőrzik, hogy a munkatárs képes volt-e megszabadulni rossz beidegződéseitől.

A cégek által gyakran őszre időzített vezetéstechnikai tréningeken az autóvezető előre felkészülhet olyan helyzetekre, amelyekkel nem átlagos időjárási körülmények és útviszonyok közepette találkozhat majd. Vizes műgyanta borítás szimulálja például a tükörjeget, egy rántópad pedig a kocsi hátsó tengelyét dobja odébb egy méterrel. A sofőr kipróbálhatja, melyik helyzetből szabadulhat gázadással, melyikből fékezéssel, hogyan kerülheti el a pánikhelyzetet, miként gyorsíthatja reakcióját, amikor a gépkocsi irányíthatatlanná válik. E gyakorlat lassan bekerül a céges csapatépítő foglalkozások repertoárjába, s néha maguk a munkavállalók igénylik – a cég pénzén – a tréninget.

„Nekünk nem az a fontos, hogy egy baleset utóbb jogilag tisztázható legyen, hanem hogy a tréningünkön részt vevő majd mindent megtegyen az elkerülésére” – körvonalazza a Safe Drive autóstréner-központ filozófiáját Hernádi Zsuzsa vezető. Az oktatáshoz ők is négy kamerával felvett filmet használnak, amelyet visszajátszanak a tréningen részt vevő munkatársnak. Az esetvideón például világosan látszik, hogy a volán mögött ülő munkatárs vonásai kezdettől feszültek, egy elévágó gépkocsira aztán első reakcióként rávillog, s csak utána fékez. „Arra tanítjuk az autóvezetőt, hogy ilyen helyzetekben ne a megtorlással legyen elfoglalva, hanem az óvintézkedésekkel” – mondja az oktató.

Javuló bónuszbesorolás

A 190 járműből álló flottát fenntartó J&J az amerikai központjától átvett mutatót használ a baleseti gyakoriság mérésére, az 1 millió megtett mérföld alatt történt balesetek számát. „1998-ban még 19 baleset jutott 1 millió mérföld megtett útra, mára hatra csökkent a számuk” – mondta HVG Cégautónak Kovács Zoltán, a vegyipari cég flottamenedzsere. A cég nemcsak a friss munkatársakat küldi tréningre, hanem azt is, aki karambolozik: trénerrel együtt ültetik egy autósiskola bekamerázott autójába, s utána a felvett videó alapján kielemzik a munkatárs valós forgalmi helyzetekben tanúsított magatartását. „A folyamatosan csökkenő balesetszám a bónuszrendszerben a cégautóra kötött biztosítás díját évi akár 4-5 százalékkal is csökkentheti, ezzel lényegében megtérül a befektetés” – szögezi le a flottamenedzser. Az autóvezetői tréningek bevezetésével magyarázza a száz gépjárműből álló flottát fenntartó Lilly gyógyszercég HR-vezetője, Balázs Gábor is, hogy a kilencvenes évek végén még évi egy-két totálkáros balesetük volt – súlyos személyi sérülésekkel –, 2008-ban és 2009-ben viszont már egy sem.

Önrésztérítés

A munkatársak saját hibás baleseteit a cégautó-különszám által megkérdezett vállalatoknál hasonlóan szankcionálják: évente egy okozott karambol utáni javítás költségeit fedezi a cég, illetve az ezt követő vezetői tréning árát is, ha a vétkest erre is kötelezik. A J&J-nél a második okozott karambolnál a vétkesnek 50 ezer forintig be kell szállnia a biztosítási önrészbe, a harmadiknál pedig 100 ezer forintig, és ekkor már a tréninget is ő fizeti.

Toleranciaküszöbre több változat is van. A Lillynél például az önhibás balesetek elévülési ideje 24 hónap vagy 80 ezer megtett kilométer. Annál szokatlanabb a Dupont módszere: Kovács Gyula kereskedelmi igazgató 18 év alatt egyszer ütközött, s bár a rendőrség vétlennek találta, a Dupont-központ – az ilyen esetekben a balesetes munkatárs és főnöke által kötelezően elkészítendő beszámolóból tájékozódva – úgy ítélte meg, a baleset elkerülhető lett volna, ezért figyelmeztették, s tréningre küldték.

Napokig tartó papírmunka és beszámoltatás követ minden koccanást a Dupont-nál. „Kollégáink, illetve feletteseik egymást is ellenőrzik. Az utas munkatársnak kötelessége megfigyelni a másik vezetését, s elmondani neki, hogy miben kellene fejlődnie” – írja le az igazgató a cégdrillt. Havonta egyszer csapatgyűlésen beszélik meg egymással a rázós helyzeteket s azok lehetséges megoldását. Aki bizonyíthatóan szándékosan vét a közlekedési szabályok ellen, vagyis például nem csatolja be a biztonsági övét, telefonál vezetés közben (akár kihangosítóval is, a cégnél ugyanis az is tilos), azt azonnal elbocsátják.

A vezetéstechnikai tréning egyelőre főleg a multiknál gyakorlat (ők rendszerint beszámolót kötelesek küldeni anyavállalatuknak a balesetekről és azok következményeiről). Az üzemanyag-takarékossági tréningek pedig még a káresemény-megelőzésre szolgáló oktatások számától is elmaradnak. Pedig mint a több száz autós flottát üzemeltető Coca-Colánál a HVG Cégautó 2010 megtudta, az üzemanyag-takarékossági foglalkozásoknak köszönhetően autóik 100 kilométeren átlagosan fél literrel kevesebbet fogyasztottak, mint azelőtt.

További részletek a HVG Cégautó 2010 kiadványban.