szerző:

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) szerint Magyarországon akár háromszázezer autóban lehet veszélyes a fékrendszer.

Súlyos és életveszélyes kockázatokat jelentenek az ellenőrizetlen forrásból származó fékalkatrészek, mivel sok esetben silány minőségű termékekről van szó, hívja fel a figyelmet a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület. A többnyire online kereskedelmi csatornákon keresztül forgalomba kerülő termékek a baleseti kockázatokon és környezetvédelmi veszélyeken túl komoly anyagi károkat is okoznak az autótulajdonosoknak, valamint a legális piaci szereplőknek.

Iparági becslések szerint a teljes pótalkatrészpiacon kínált termékek valamivel több mint 40 százaléka számít kockázatosnak, mivel ellenőrizetlen forrásból származik – függetlenül attól, hogy az adott cikkek újonnan, vagy használtan kerülnek értékesítésre. A pótalkatrészpiacnak a 10-15 százalékát teszik ki a különböző fékalkatrészek – ezen belül is leginkább a féktárcsák, fékdobok, fékbetétek. Az éves szinten eladott 300-350 ezer fékalkatrész 5-7 milliárd forintos forgalmat jelent, és döntő részben nem regisztrált szereplőkön keresztül zajlik.

©

Emellett az ellenőrizetlen forrásból származó fékalkatrészek egy része a vásárló számára az eredeti gyártó által használt csomagoláshoz hasonlóban jelenik meg, nem a valódi terméket tartalmazza, minőségileg is jóval gyengébb, ezért hamisítványnak tekinthető.

„A nem megfelelő minőségű fékalkatrészek jelentős fékhatáscsökkenést, így féktávolság-növekedést okoznak éppen azokban a szituációkban, amikor vészfékezéssel megelőzhető lenne egy baleset. A fékalkatrészek élettartama ugyancsak fontos szempont, mivel ha a fékbetét mellett a féktárcsa is elkopik, az már jóval komolyabb költséget jelent, pedig megfelelő minőségű alkatrésszel sok esetben elkerülhető lenne az idő előtti elhasználódás” – hívta fel a jelenségre a figyelmet Gablini Gábor, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület vezetőségi tagja és a Magyar Autós Szakmai Szövetség elnöke. Hozzátette: a fékbetétek kopása nagymértékű porszennyezéssel is jár, ezért a kelleténél puhább vagy keményebb fékbetét indokolatlan anyagi és környezeti károkat okoz.

A gépkocsikkal kapcsolatos javítások 15-20 százaléka egyébként kifejezetten a fékberendezés valamely elemét, legtöbbször a forgó-kopó fékalkatrészeket (fékbetét és féktárcsa együttesét, a dobfékek alkatrészeit, a gumi és fém fékcsöveket, munkahengereket és azok gumielemeit, valamint az elektronikus alkatrészegységeket) érintik.

Tízből hat autóban veszélyes a motorolaj? Hát, nem egészen

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) a minap azzal a megdöbbentő állítással rukkolt elő, hogy „a hazai gépjárművek mintegy 60 százalékát érinti az illegális kenőanyag-kereskedelem, ami nemcsak biztonsági, de súlyos gazdasági kockázatokat is jelent a tulajdonosok számára". Az arány, és a veszélyesség hangsúlyozása nagyon erős, ezért megkerestük a testületet, hogy adjon részletesebb tájékoztatást arról, milyen adatokra alapozta az állítását.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.