„Munkáltatói erőfölényével visszaélve igyekezett elüldözni azokat a művészeket, munkavállalókat, akik szakszervezeti tisztségviselőként képviselték a tagság érdekeit” – áll a nyílt levélben.
Az érdekképviselet szerint bosszúhadjárat áll a 29 dolgozó elbocsátása mögött, az intézmény álláspontja szerint viszont forráshiány miatt van szükség a leépítésre.
A kiegyezés utáni időszak hatalmas kulturális és urbanisztikai feltámadásának csúcspontja volt a Magyar Királyi Operaház megnyitása 140 évvel ezelőtt, 1884. szeptember 27-én. Két élő ember életnagyságú szobra várta a megnyitó fenemód előkelő közönségét. Az egyik a főzeneigazgatóé, Erkel Ferencé volt, a másik Liszt Ferencé, akinek a művét viszont kicenzúrázták az ünnepi előadásból. A megnyitón így ő csak szoborként jelent meg. Az ünnep a nézőtéren fényes volt és sikeres, azon kívül viszont véresen botrányos.
Két részletben kapnak összesen 30 százalékos béremelést a dolgozók, a vasárnapi Don Giovanni és Máté-passió már teljes felállásban lesz látható és hallható.