Szegő Iván Miklós Kult

Mementó 1917: Így nem lett perszonálunió Romániával

A militarizmus értelmetlenségét mutatja 1917 októberében a német néphez címzett Hindenburg-levél. A német fővezér azt kérte: „ne gondoljatok” a jövőre, hiszen az úgyis csak „elkedvetlenít bennünket”! Itthon egy munkapárti képviselő, Vadász Lipót a háború után fenyegető nemzetiségi konfliktusokról beszélt. Közben e konfliktust szította Bethlen István gróf: a magyar határ kitolását tervezgette a Kárpátokban, és elutasította a perszonáluniót Romániával.

Szegő Iván Miklós Kult

Mementó 1917: három birodalom roppan meg júliusban

Az orosz Kerenszkij-offenzívát megállította ugyan a német és az osztrák–magyar hadsereg, ám valójában mindhárom birodalom menthetetlenül rohant az összeomlás felé: a német és az osztrák kormányfő megbukott, az orosz kabinet ellen pedig zendülés tört ki 1917 júliusában. A finn és a lengyel önállóság szinte naponta merült fel a hírekben. A cseh–szlovák összefogás hívei és az önálló horvát királyságot követelő Radics képviselő láttán – Trianon előtt három évvel – sejthető volt: az Osztrák–Magyar Monarchiára sem a magyar politikai elit által remélt „annexió nélküli” béke vár.

Szegő Iván Miklós Kult

Mementó 1917: a bukott Tisza lapja lecigányozza az utódot, Esterházy grófot

A magyar politikai kultúra az I. világháború végén nagyon mélyre süllyedt. A megosztott politikai csúcselit tagjai gyűlölték egymást, s ezt az addigi kormánypárti sajtó is „híven” tükrözte, amikor száz éve, 1917. június 15-én új kormányt alakított Esterházy Móric gróf.

Szegő Iván Miklós Kult

Mementó 1917: 100 éve bukott meg Tisza István, aki nem adott jogot a népnek

Hiába volt lelkes az ellenzéki sajtó száz éve, amikor a választójog kiterjesztésétől elzárkózó Tisza István kormányfő 1917. május 23-án megbukott. A rendszer ugyanis képtelen volt a változtatásra: a politikai elitet uraló nyolc-kilenc gróf egyrészt annyira gyűlölte egymást, másrészt annyira félt a szavazati joggal nem rendelkező tömegektől, hogy Tisza még ellenzékben is meg tudta gátolni Magyarország demokratikus átalakítását.

Szegő Iván Miklós Kult

Mementó 1917: autonómia az orosz egyetemeknek, itthon jogokat követel az ellenzék

Száz évvel ezelőtt éppen húsvétkor tartott titkos kongresszust a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. A tömörülés bizonyos érdekei hiába vágtak egybe az egész Monarchia hadicéljaival, a nyilvánosság elé nem léphetett a magyar kormány tiltása miatt. Nagypénteken az USA belépett az első világháborúba, közben Oroszországban liberális reformokat helyeztek kilátásba és még a német császár is a választójog kibővítését javasolta.

Hercsel Adél Kult

A mai gimisek lebeszélték volna Tisza Istvánt a háborúról

Egy hétvégén tartott diákversenyen kiderült, hogyan kellett volna érvelni a trónörökös meggyilkolása után a hadba lépés ellen. Bár tudjuk, a „mi lett volna, ha?” történelmietlen kérdés, itt mégis volt értelme, ugyanis a verseny nem a történelemről, hanem a problémamegoldásról szólt.

Szegő Iván Miklós Itthon

Az ember, aki már az elején elvesztette a Monarchia háborúját

Az ellenfél lebecsülése, a helyzet teljes félreismerése és a két fronton szorongatott erők rossz elosztása – e hibákat követte el az első világháború első heteiben az osztrák-magyar vezérkari főnök, Conrad von Hötzendorf, akinek a befolyása a háború első éveiben a birodalom ausztriai felében volt a legnagyobb. Stratégiai hibáival már a kezdet kezdetén megpecsételte a Monarchia sorsát. Napra pontosan 100 évvel ezelőtt indult a Nagy Háború, épp egy hónappal Ferenc Ferdinánd meggyilkolását követően.

Szegő Iván Miklós Instant tudomány

Száz éve egy merénylet indította el a Trianonhoz vezető utat

Épp 100 éve lőtte le Gavrilo Princip boszniai szerb diák az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét Szarajevóban. Egy hónap múlva kitört az első világháború. Ezúttal nem a háború hátterében rejlő nagyhatalmi egymásnak feszülést mutatjuk be, hanem felvillantunk pár magyar politikai epizódot arról, hogy miként fordult a magát eredetileg liberálisnak valló politikus, Tisza István autoriter irányba, s hogyan járult hozzá politikája a háború kitöréséhez.

Szegő Péter Nyüzsi

Tisza-szobor a Duna-parton

Károlyinak mennie kellett - pedig Trianonért felelős Tisza István is. De legalább nem volt demokrata!

hvg.hu Itthon

Orbán: új korszak kezdődik

Egy új kor kezdetének nevezte a Kossuth téren Tisza István szobrának felállítását Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn. A kormányfő szerint Tisza mindig is a magyarok érdekeit védte, és hitt a munka oldalán álló nemzeti párt létezésében.

MTI Itthon

Kihagyja az MSZP Tisza István szobrának avatását

Az MSZP ellenzi Tisza István szobrának felállítását a Kossuth Lajos téren, mert a párt szerint a politikus sem saját korában, sem később nem fejezte ki a nemzet egységét, és ezen életének tragikus vége sem változtat.

MTI Itthon

Kiírták a pályázatot a Kossuth téri Tisza-szoborra

A Kossuth tér rekonstrukciójának részeként kiírták a pályázatot Tisza István szobrára, a közel ötméteres bronz alkotás és az azt övező szoborcsoport eredeti helyére, a Parlament északi oldalán lévő parkba kerül, ahol korábban Károlyi Mihály emlékműve állt.

Zubor Zalán Itthon

Ki felelős József Attila haláláért? Szembenézés helyett bűnbakot képzünk

A bűnbakkeresésről és -képzésről tartott előadásokat közel ötven történész a zánkai ifjúsági centrumban, a "Történésztábor" nevű rendezvényen. A rendezvényt megnyitó Pók Attila akadémikus szerint a kérdés ma rendkívül aktuális, hiszen már nemcsak a hétköznapi emberek, hanem a hatalom is jelöl ki bűnbakokat.

MTI Itthon

Ezen a napon gyilkolták meg Tisza István kormányfőt

Kövér László, az Országgyűlés elnöke hétfőn ünnepélyes keretek között avatta fel ismét Tisza István és Návay Lajos házelnökök emléktábláját. 93 évvel ezelőtt ezen a napon gyilkolták meg Tisza István kormányfőt és házelnököt.

1 2

A címlapról ajánljuk