#aszály
Lehet-e valódi eredménye a Tisza vízügyi cselekvési tervének?
Magyar Péter egyik első miniszterelnöki intézkedése volt, hogy vízügyi cselekvési terv elkészítésére kérte fel Gajdos László élő környezetért felelős minisztert. Az egyre súlyosbodó aszályhelyzet idén új fokozatra kapcsol, ahogy több szakértőtől is hallani lehetett, 1901 óta ez volt a legszárazabb április, amely nyomán jelenleg hétbalatonnyi víz tűnt el a magyar talajokból. A Közös költség legújabb adásában Pitner Gábor vendége Timár Gábor geofizikus volt, aki részt vesz abban a munkacsoportban is, amelynek a feladata a cselekvési terv összeállítása. Mennyire súlyos a jelenlegi aszályhelyzet? Hogyan lehet gyorsan és hatásosan fellépni a talajvíz megtartása érdekében? Mennyi idő alatt érhető el változás, és milyen források állnak rendelkezésre? És milyen gazdasági következményekkel jár, ha nem lépünk időben? A Közös költségben ezúttal ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Félhavi csapadék is leeshet a hétvégén
A májusban megszokott csapadékmennyiség fele is leeshet péntektől vasárnapig Magyarországon, amivel valamivel mérséklődhet az aszályhelyzet.
Részletesen bemutatták, mihez kezd a Tisza-kormány a rendkívüli aszályhelyzettel
A most lehullott csapadékból is tartanak vissza vizet ahol tudnak, zsilipeket és fenékküszöböket építenek, és újítanak fel, ütemezik az öntözési vízhasználatot.
Úgy gyorsul a klímaváltozás, hogy már a 2022-es aszályról sem mondhatjuk biztosra, hogy csak 100 évente egyszer fordulhat elő
Attól, hogy sokaknak nem kötelező fenntarthatósági jelentést készíteni, a természeti kockázatok még ott vannak, és mindenkit – szektortól függetlenül minden vállalkozást is – érintenek. De mire számíthatunk Magyarországon? Miért kutat aszálykockázatot a biztostó, miért fura, hogy olyan nagy meglepetést keltett a 2022-es aszály, és miért kéne cirokból müzliszeletet gyártani? Ilyen kérdésekre is választ adtak a szakértők a HVG Impact Talks konferenciáján.
Minden szempontból rendhagyó kormányüléssel indítja a munkát a Tisza-kabinet – helyszíni tudósításunk Ópusztaszerről
Visszafogott kormánykonvoj, szimbolikus helyszín, üzenetértékű terepszemle, az orbáni szokásoktól látványosan eltérő szervezés. Ópusztaszeren tartja első kormányülését Magyar Péter kabinetje.
Porördögöt fotóztak Tiszafürednél
Első blikkre az ember kisebb tornádónak nézné, de valójában egy teljesen más jelenségről van szó.
A tavaszi fagyok és az aszály miatt idén se lesz olcsó a gyümölcs
Az időjárás pusztítása nem egy rendkívüli helyzetet, hanem tendenciát mutat, amelynek hátterében a klímaváltozás áll.
Előbukkant az Ínség-szikla a Duna medréből, olyan nagy a szárazság
Akkora az aszály, mint ami a legmelegebb nyári hónapokra jellemző.
Jön a nyárias idő, akár 28 fok is lehet a hét elején
A hétvégén még voltak helyek, ahol a fagypont alá süllyedt a hőmérséklet éjszaka, de ez is enyhülni fog.
Magyar Péter a várható aszály hatásainak mérséklését várja Gajdos Lászlótól
Rendkívül súlyos az aszályhelyzet, az alacsony talajvízszintet az elmúlt 125 év legszárazabb áprilisa is tovább súlyosbította, Magyar Péter azonnali cselekvésre kérte fel a környezetvédelmi minisztert.
1901 óta nem volt olyan száraz áprilisunk, mint idén
Az átlagos csapadékmennyiség tizede hullott le az elmúlt hónapban.
A Tisza csak a választáson áradt, idén megint nem hullott elég csapadék, lassan kiszárad az ország
A március végi csapadék nagyon jól jött, de lenne még helye a talajban a víznek az ország jelentős részén, pláne hogy a szeles idő miatt hevesen száradni kezdett a talaj. Télen megint átlag alatti mennyiség esett, a talajvízszint rekordmélységbe süllyedt. Az idei évkezdet a legszárazabbak közé tartozik, március közepén már sokfelé volt aszály, a nyári növényekre már nagy fokú aszályt jeleznek, ami az ország gazdasági teljesítményét is erősen korlátozhatja. Nem véletlen, hogy vízmérnök, biológus, talajkutató és geográfus együtt szorgalmazza a paradigmaváltást a vízgazdálkodásban.
Az Európai Bizottság 4,2 milliárd forintot ad a magyar gazdáknak a tavalyi aszály miatt
Szükséghelyzeti támogatásról döntött az Európai Bizottság, amelyet az uniós mezőgazdasági tartalékból fizetnek ki. Az összes támogatás több mint felét a magyar gazdák kapják.
zCast: Van, ahol már menteni való béka sem maradt – beszélgetés kiszárított tájakról, kibetonozott patakokról és hódokat utánzó aktivistákról
Mit jelez, hogy idén talán már nem is kellenek a békamentők a Hajta-mocsár melletti főútra? Miért bontják az árvízvédelmi gátakat Észak-Rajna-Vesztfáliában? A Kárpát-medence kiszárításáról, ennek katasztrófális hatásairól és a lehetséges megoldásokról esik szó a zCast friss, vizes adásában. A vizes élőhelyek regenerációjának kérdéseit Csala Dániellel, a Nem víznek való vidék YouTube-csatorna szerzőjével és Réder Ferenc biológus-mérnökkel, a Patakrevitalizáció oldal gazdájával járjuk körbe. Szó lesz a „borzasztóan, kegyetlenül rossz”, és évről évre romló helyzetről, a víz pótlásának lehetőségeiről, hódokról és az őket utánzó vízőrzőkről. De vajon mi dolguk van a vízi rágcsálóknak a New York-iak ivóvízével?
Szárazra beszélem a számat, de amíg nincs Armageddon, senkit nem érdekel – Gyuricza Csaba professzor arról, hogy a szántást felejtsük el
Ott nem megoldás az öntözés fejlesztése, ahol kétszer annyi nedvességet engednek elpárologni a talajból, mint amennyi vizet kilocsolnak rá. Szántani nem kell, a vízpótlás forrásaként pedig tisztított szennyvizet is fel lehetne használni – mondja Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.
A KSH számai is mutatják, mennyi csapást szenvedett el idén a mezőgazdaság
A gyümölcsfélék termelése a tavalyi kétharmadára, a kukoricáé 70 százalékra esett vissza. Csak a búza, az árpa és a szőlő zárt jó évet, utóbbit viszont az aranyszínű sárgaság tizedeli. A magas termelői árak miatt pénzügyileg nem zárt rossz évet a szektor.
Iránban már akkora a szárazság, hogy a szomszédos országoktól vennének vizet
Egyedül Örményországnak lehet víztartaléka Irán szomszédai közül, mert Irak, Afganisztán és Pakisztán szintén aszálytól szenved.
Készül a karácsonyi menü: a halak megúszták az inflációt
Az aszály kedvezőtlen, a meleg ősz viszont kedvező volt a hazai haltermelésnek, így a nagykerárak nem változnak karácsonyra tavalyhoz képest. Ha a kiskereskedők sem emelik az árréseiket, akkor egy kiló szeletelt ponty ára 4 ezer forint, a filézett afrikai harcsa kilója 4,5 ezer forint lesz.
Tényleg komolyan gondolják Iránban, hogy 1000 kilométerrel odébb költöztessék Teheránt a vízhiány miatt?
Iránban nemcsak az aszály miatt konganak az ürességtől a víztározók, hanem azért is, mert dilettáns módon használják a vizet, különösen a mezőgazdaságban. Az államfő pedig nem fél riogatni a népet.
