#egészség

Hiába süt a nap egész nyáron: ezért marad alacsony sok ember D-vitamin-szintje

A D-vitamin-hiányt sokan a kevés napfénnyel magyarázzák, egy új kutatás azonban arra utal, hogy a helyzet ennél jóval összetettebb. A kutatók szerint a D-vitamin-szintet olyan tényezők is jelentősen befolyásolják, mint a testsúly, a bőrtípus, az öltözködési szokások vagy a szabadban töltött idő. A vizsgálat meglepő eredményei azt mutatják, hogy még nyáron is sokan küzdenek elégtelen D-vitamin-ellátottsággal, miközben azt gondolják, eleget tesznek az egészségükért. Kiderült az is, kik tartoznak a legnagyobb kockázatú csoportok közé, és miért lehet félrevezető az a tanács, hogy egyszerűen csak töltsünk több időt a napon.






Az egészségbiztosítással megelőzhetjük a bajt és megőrizhetjük az egészségünket

Természetesnek vesszük, hogy egészségesek vagyunk, pedig egy váratlan megbetegedés vagy tartós munkaképtelenség rádöbbenthet mindnyájunkat arra, hogy ez nem így van. Baj esetén elengedhetetlen segítséget nyújt az egészségbiztosítás, hiszen mind az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférésben, mind a vizsgálatok megszervezésében és kifizetésében a rendelkezésünkre áll. Ehhez persze tudatosan és előre kell terveznünk az életünk során, a pénzügyi kiadásainkat szem előtt tartva. Nem véletlen, hogy az egészségbiztosítások az elmúlt években a magyar biztosítási piac egyik legdinamikusabban fejlődő termékeivé váltak.





Mérhetően öregítenek az idegesítő emberek

Egy problémás kolléga, családtag vagy házastárs nem csupán napi bosszúságokat okozhat, hanem hosszú távon alááshatja a tőle szenvedő fél egészségét, felgyorsíthatja annak biológiai öregedését – bizonyították amerikai kutatók.


Az út pora – milyen egészségügyi hatással lehet a burkolatba került azbeszt a közelben élőkre?

A nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügye az elmúlt hetekben elsősorban környezetvédelmi és hatósági kérdésként jelent meg a nyilvánosság előtt, pedig a lakosságot leginkább az foglalkoztatja: jelent-e közvetlen egészségügyi veszélyt a környezetükben talált anyag, és mit tehetnek azok, akik érintett területek közelében élnek. A rákkeltő azbeszt kockázata egyszerre súlyos és nehezen értelmezhető: a veszély nem mindig azonnali, a következmények gyakran csak évtizedekkel később jelentkeznek. Azonban szerencsére van megoldás ‒ rövid- és hosszútávon egyaránt.


Fagyiszezon, hideg italok – így óvjuk érzékeny fogainkat nyáron is (x)

Egyetlen falat jeges fagylalt, egy korty hideg ital vagy akár egy gyors fogmosás – és hirtelen éles, villanásszerű fájdalom hasít a fogakba. Nem tart sokáig, de elég ahhoz, hogy legközelebb már óvatosabban nyúljunk a kedvenc hideg vagy meleg ételeinkhez. Sokaknál ez visszatérő élmény, amely fokozatosan a mindennapok részévé válik, mégis kevesen tudják pontosan, mi áll mögötte.


Miért lett a legegyszerűbb szükségletünkből luxuscikk?

Habár az alvás minden élőlény – így az ember számára is – alapvető biológiai szükséglet, manapság mégis egyre inkább kiváltságnak vagy luxusnak érezhetjük a minőségi és elegendő mennyiségű alvást. Mi változott, miért alakult így a viszonyunk ezzel a létfontosságú folyamattal kapcsolatban?



A gyors fogyásnak nem csak előnyei lehetnek – új hírek érkeztek a GLP–1-készítményekről

A GLP–1-alapú fogyasztószerek az elmúlt években forradalmasították az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kezelését, látványos fogyást és kedvező anyagcsere-változásokat eredményezve. Egy friss kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a hosszabb távú használat mellett nőhet a csontritkulás kockázata. A szakértők szerint a gyors testsúlycsökkenés nemcsak izomvesztéssel, hanem a csonttömeg csökkenésével is járhat, ami különösen az erre hajlamos csoportokban jelenthet problémát.


A legtöbben rossz számot figyelünk – ezért nem a testsúly alapján érdemes megítélni az egészségünket

Sokunk hangulatát még mindig egyetlen szám határozza meg: amit reggel a mérlegen látunk. Ha kevesebb, elégedettek vagyunk, ha több, csalódottak. Pedig a longevitykutatások egyre inkább azt mutatják, hogy nem a testsúly, hanem a testösszetétel az igazán fontos. Két ember lehet ugyanannyi kiló, mégis teljesen eltérő egészségi kockázatokkal, anyagcserével és várható életkilátásokkal. A kérdés nem az, hogy mennyit mutat a mérleg, hanem az, hogy mennyi izmot és milyen zsírszövetet halmozunk fel az évek során. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.



Kösz, jól: Miért nem járunk el szűrővizsgálatokra, ha életet menthetnek?

Magyarországon a kívántakhoz képes még mindig sokkal alacsonyabb arányban vesznek részt a felnőttek az ingyenesen elérhető, ajánlott szűrővizsgálatokon. Pedig a legtöbb semmilyen kellemetlenséggel nem jár, rövid időt vesz igénybe, cserébe viszont az életünket is megmentheti. A Kösz, jól! legújabb adásában a szűrésekről beszélgettünk. Meghívott vendégeink dr. Szentpáli Zsófia belgyógyász-kardiológus szakorvos és Fazekas-Pongor Vince megelőzés-orvostani és népegészségügyi szakorvos voltak.



A telefonba mélyedés a meditáció fast food változata – interjú Giulia Enders német orvossal, a Bélügyek szerzőjével

„Jó tudni, hogy mikrobák ezermilliói közül csak mintegy 1400 számít kórokozónak. Ez olyan, mintha a világ teljes lakosságából csak hat ember lenne gonosz” – mondja Giulia Enders, aki a belek és az emésztés rendszerét könnyeden ismertető művével lett világhírű. Új könyve, a Testünk jelzései elgondolkoztató, érzelmes módon mutatja be a tüdő, az agy és a többi szerv évmilliók alatt kifinomult együttműködését.