Óriási skorpióba botlott volna az ember, ha létezik 450 millió évvel ezelőtt
A Praearcturus gigas fosszíliája 150 éven át hevert a Manchesteri Egyetem gyűjteményében, de senki nem tudta, pontosan milyen állathoz tartozik. Aztán összeállt a kép.
A Praearcturus gigas fosszíliája 150 éven át hevert a Manchesteri Egyetem gyűjteményében, de senki nem tudta, pontosan milyen állathoz tartozik. Aztán összeállt a kép.
HVG
Egészen különleges gyémántra leltek Botswanában, amelyet mintha két darabból olvasztottak volna össze. A szakemberek szerint két különálló geológiai esemény során keletkezett ez a ritkaság.
HVG
A Kóbei Egyetem kutatói szerint 7300 éve akkora vulkánkitörés volt a térségben, hogy a láva 4500 négyzetkilométernyi területet borított be.
hvg.hu
A földtörténet legsúlyosabb kihalási eseménye, amelyben a szárazföldi fajok 90 százaléka pusztult el, több mint 200 millió évvel ezelőtt következett be – állapította meg egy kínai tudósok által vezetett kutatócsoport. Korábban a tudósok a tömeges kihalás időpontját 252 millió évvel ezelőttre tették.
MTI
Mintegy 2,9 milliárd évesek azok a gleccsermaradványok, melyeket Dél-Afrikában találtak. Létezésük a Föld történetére vonatkozó több elméletet is megerősít.
hvg.hu
Csupán 26 méterrel marad el a Yucatán-félsziget partjainál felfedezett víznyelő a rekorder Sárkánylyuktól, de így is hasznos lehet a tudósok számára.
hvg.hu
Világméretű társadalmi kérdésre igyekeznek reagálni a geológusok egy szűkebb szaktudomány eszközeivel: milyen korban él immár az emberiség?
Az ausztrál New Curtin Egyetem kutatói szuperszámítógép segítségével szimulálták, hogyan fog kinézni a Föld 200-300 millió év múlva.
hvg.hu
A tudósok most először találtak közvetlen bizonyítékot arra, hogyan alakultak ki a kontinensek.
hvg.hu
A szoftvermérnökként dolgozó Ian Webster az elérhető adatbázisokból egy olyan weboldalt rakott össze, ahol rákereshetünk arra, a Föld történetének különböző időszakaiban hol volt az a terület, ahol ma lakunk.
hvg.hu
Korábban úgy vélték a kutatók, hogy 14 Celsius-fok lehetett a globális átlaghőmérséklet az utolsó jégkorszak csúcsán, most azonban kiderült, ennél jóval hidegebb volt.
MTI
Fenekestül fölforgatta a világot a Covid–19, de vajon földtörténeti távlatban is marad-e nyoma a vírusnak? – tették fel félig komolyan, félig játékosan a kérdést a Leicesteri Egyetem kutatói.
HVG
Két amerikai tudós két évnyi kutatás és elemzés után arra jutott, a fiatal Földön alig voltak szárazföldek, szinte az egész bolygót víz borította be.
MTI
A skót tengerpart közelében, a víz mélyén bukkantak az 1 kilométeres becsapódási kráterre.
hvg.hu
A földtörténet forradalmi fejlődésének legkorábbi bizonyítékára leltek kutatók egy gaboni kőfejtőben: 2,1 milliárd éves fekete palában olyan organizmus nyomát találták, amely önerejéből volt képes helyváltoztatásra.
MTI
Egy interaktív térképen nézheti meg, milyen volt mostani lakóhelye akkoriban, amikor még dinoszauruszok lettek volna a szomszédjai.
hvg.hu
Egy újonnan felfedezett dinoszaurusz a bizonyíték arra, hogy nem akkor vált le Kelet-Ázsia a Pangaea szuperkontinensről, mint eddig hitték.
MTI
Új földtörténeti korszakként határozták meg jelenkorunkat a tudósok: az északkelet-indiai Meghálaja államról elnevezett korszak 4200 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy óriási aszály világszerte számos civilizációt elpusztított, és még ma is tart. A hivatalos felosztás frissítését többen vitatják.
MTI
Új emlősfajt fedeztek fel egy 130 millió éves észak-amerikai koponyalelet alapján, amely az ősi Pangea szuperkontinens szétválásának időpontját is későbbire teheti.
MTI
A Pangea, az őskontinens 300-175 millió évvel ezelőtt létezett. A Brilliantmaps által közzétett akkori világtérképen berajzolták a mai határokat, amiből kiderül: Magyarországot a Tethys-ősóceán és nagyjából a jelenlegi szomszédai vették körbe.
hvg.hu