A tudomány egyik legizgalmasabb kérdése egészen a mai napig, hogyan is keletkezett bolygónkon az élet. Amerikai kutatók nemrégiben azt vizsgálták, hogy milyen szerepet játszott ebben az esővíz – és kiderült: megnyithatta az utat az élet felé.
78 évig élt három pénisszel egy férfi – mindez a boncolásakor derült ki.
Katalán kutatók újfajta megközelítésben vizsgálták azt, hogy miként okozhat rákot a genetikai tényező. A felfedezésük arra is magyarázatot adhat, miért reagál két ugyanolyan beteg eltérően a meglévő gyógyszerekre.
Még az is a génjeinkbe van kódolva, hogy mennyi kávéra vágyunk egy nap – derül ki egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálatából.
Egymással nem „passzoló” szúnyogfajok keresztezése olyan leszármazottakat eredményezhet, melyek nem képesek szaporodni többé. Ez segíthet olyan módszerek kidolgozásában, melyekkel visszaszoríthatók lehetnek a betegségeket is terjesztő vérszívók.
A francia Jacques Monod Intézet kutatói olyan sírra bukkantak, amely több ember végső nyughelyéül is szolgál. Kiderült, az egyikük minden szempontból fontos genetikai információkat hordoz.
A védőoltások az orvostudomány lehatásosabb és legolcsóbb eszközei a fertőző betegségek ellen. Ahogy a technika más területein is látjuk, az újabbak egyre jobbak, egyre biztonságosabbak, egyre hatásosabbak, írja professor emeritus szerzőnk. Cikksorozatának záródarabját olvashatja itt a hvg360-on.
Felgyorsult az örökletes betegségek és más, tömegeket érintő genetikai problémák elleni harc. Egyre bővül a tudósok génmanipulációs eszköztára, ami sok ember életét mentheti meg. Professor emeritus szerzőnk cikksorozatának újabb darabja itt a hvg360-on.
Mindenki elfelejt dolgokat, ahogy idősödünk egyre gyakrabban. De ennek nincs feltétlenül köze a demenciához, ez természetes folyamat. De hol kezdődik az Alzheimer-kór? A hvg360-on futó sorozatában a professor emeritus szerző ezúttal azt veszi sorra, milyen reményekkel kecsegtetnek a betegséggel kapcsolatos kutatások és új gyógyszerek.
Hiába ismerik a magyarországi macskatartók a felelősségteljes állattartás elveit, mégsem gyakorolják azokat – hívják fel a figyelmet magyar kutatók, megjegyezve, hogy ezzel bajba sodorják kedvenceik védett rokonait.
Aki valóban egészségesen él, azzal is előfordulhat, hogy a vérnyomása magas. Kár bosszankodni ezen, londoni kutatók ugyanis egy sor új génhelyet fedeztek fel az emberi genomban, amelyek befolyásolják a vérnyomást. Ez pedig azt is jelenti, hogy a genetika még inkább befolyásolja, hogy kinek mit mutat a vérnyomásmérője.
Most először vizsgálták brit és kínai kutatók azt, hogy az egészséges életmódnak milyen hatása van azokra, akiket genetikájuk egyébként rövidebb élettartamra hajlamosít.
Genetikai kutatások, megfigyelések, ígéretes állatkísérletek nyomán sokan keresik, ha nem is az örök élet, de a hosszú, egészséges élet lehetőségét. Önkéntesek különféle gyógyszereket, vegyszereket fogyasztanak, mások böjtöléssel, speciális diétákkal próbálnak meg minél tovább élni. Duda Ernő genetikus, professor emeritus elmagyarázza, mire ajánlatos vigyázni, és mire számíthatunk valójában.
Amerikai kutatóknak sikerült újraprogramozniuk az ázsiai elefántok sejtjeit. Ezek az állatok genetikailag 99,6 százalékban hasonlítanak a mamutokra.
Egy német szürke farkas Spanyolország északkeleti részébe vezető útját követték nyomon kutatók, akik szerint ez volt az eddigi leghosszabb, dokumentált út, amelyet a faj egy példánya megtett – számolt be róla a Barcelonai Egyetem (UAB).
Az egypetéjű ikrek rejtélyes kötődése mindig is érdekelte az embereket. A születésük után különválasztott testvérek szomorú történetéből a kutatók is sok mindent megtudhattak az öröklődés és a környezet hatásairól.
Egy nemzetközi kutatócsoport legújabb eredménye szerint a korán kelők fogékonyabbak lehetnek az anorexia kialakulására. A szakértők szerint ez különbözik sok más olyan rendellenességtől, amelyek általában a sokáig fennmaradóknál jelentkeznek, mint amilyen például a depresszió, a falási zavar és a skizofrénia.
Sokáig úgy gondolták, hogy a neandervölgyi ember és a homo sapiens külön fajhoz tartoztak, ám ez a nézet az elmúlt években a tudományos felfedezések hatására kezdett megváltozni. Emiatt azt is újra kell gondolnunk, mi tesz bennünket emberré.
Egy magyar tudósokból is áll nemzetközi kutatócsoport arra jutott, hogy az egyik cukorbetegség elleni szer a depresszió tüneteit is enyhítheti. A tanulmányra építve új terápiák születhetnek a betegség kezelésére.
Száznegyven éve, 1884. január 6-án halt meg a morvaországi Brnóban Gregor Mendel, a modern örökléstan és genetika úttörője. Főleg borsóval végzett keresztezési kísérleteinek jelentősége elsősorban a jól átgondolt metodikában és azok statisztikai feldolgozásában rejlik. Munkásságát csak évekkel halála után övezte elismerés, ma már az úgynevezett mendeli törvényszerűségek az öröklődéskutatás alapjait képezik.
